Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-03-09 / 10. szám

igazságos indítványnak látszik lenni első pillanatra, miként indokolásra sem volna szüksége, és mégis az ellenkezőről győződtem meg a legújabb időkben. Indokaimerészben következők: Hol a fönebbi gyűléseken valamennyi hivatalokat rokonok viselik, ott: a) a küriarchia és hierarchia könnyen elharapódznak, mi nemcsak prot. elveink ellen van, hanem a prot. egyháznak károsak is. Ugyanis, ha az egyes egyházakban a pap és felügyelő, a gondnok és pénztárnok, s ehhez még egy-két presbyter van rokonságban: könnyen meggy ökeredzik az uri- vagy világi uralom; ha ellenben az esper. gyűlésen a fő- és alesperest, a fő- és aljegyzőt, a pénztárnokokat és még egynéhány decanust köt össze a vérség: elkerülhetlen a papi uralom. Mitől — mindkettőtől — mentse meg a magyarok Istene a magyar protestáns egyházat! — Ott: b) nem az igazság, hanem a rokonság győz, mert hiába, a vér nem válhat vízzé. Homo sum etc. — Ott: c) a szavazat többsége a nem rokonokon, sőt jog, törvény s esper. utasításokon diadalmaskodik; mert hiszen a protestánsoknál a szavazat többsége határoz, ez pedig a rokonság kezeiben van. Ott: d) a nem rokonok részéről [minden Jiránt, de főleg a pénztárak iránt, bizalmatlanság, lehangoltság s közönösség dívik; vagy ellenben, ha az idegenek szíve jó helyen van, s agyuk nem híg, hanem a közügyek iránt szent ihlettséggel telvék: ott vitatkozás, boszankodás, nyugtalanság stb. fog uralkodni mindörökké. De hiszen ez oly világos, miként minden további indoklás nélkül is kell, hogy pártoltassék a jövő zsinaton; formulázzuk tehát: „Az egyháztanácsban (presbyteria) a pap, felügyelő, pénztárnokok nem választathatnak rokonokból, valamint a tanács tagjai közül sem lehetnek kettőnél többen rokonok." „Az esperességeknél a főhivatalnokok, u. m. főesperes, főjegyző, pénztárnokok nem lehetnek rokonok." „Az itélő széknél (consistoria) senki sem lehet biró, kinek rokona már bent van." 2. A pap által befektetett javításoknak viszszapótlásáról. „Az újonnan meghitt pap, előde özvegyének vagy árváinak visszapótolni tartozik mindazon javításokat, melyeket az egyház földein, rétjein, kert-, erdő-, gyümölcsös- és szőlőjében stb. tett, vagy méhest, borházat, tanyát, magtárt stb. épített, miket az utód is használhat. Az egész becs árából azonban levonandó azon használat, melyet az előd több vagy kevesebb ideig élvezett, vagy egészen felhasznált, például a trágyázás stb. Az építkezéshez az egyház beleegyezése is szükséges, hogy a pompa s nagy költségek elkerül -tessenek." Csak így remélhetjük, hogy paplak, kert stb. paradicsommá változnak, mi nemcsak azért fontos, miként a pap, tanitó jövedelmét — különösen kevés jövedelmű egyházakban—javítandják, hanem a népnek is például, és így jövedelemforrásul szolgálandnak. 3. Az özvegy papnő fél évi díjáról férje halála után. Általában ennek illő díjazásáról. 4. Az egyháznak, pap és tanitó körüli választási jogáról. 5. A^canonicus vétségekről, melyeknél fogva az egyház pörbe idézheti pap- és tanítóit stb. Ezeknek formulázását azért hagytam el jelenleg, mert az említettem mielébb beküldendő „egyházi utasítások" cikkben benfoglalvák. Blázy A helv. hitv. evangélikusok 1791-ben Budán tartott zsinata által készített kanonok. (Vége). 21. §. Az olyan, ki nem tanuskodbatik, sem pótló, sem tisztító eskü letételére nem képes. És mivel a felek esküjének a bizonyítékok hiányában van helye, innen 22. §. A féltől, ha más bizonyítási módokat akar használni, esküt követelni nem kell. Mivel továbbá az eskü vallásos cselekvény, 23. §. Az esküvés az esküvő vallásához alkalmazandó. Egyébiránt önként értetik, 24. §. Hogy a felek által (a hol helye van) egy másnak kölcsönösen oda kinált és letett eskü a pernek véget vet, s felebbezést sem enged. Ellenben pedig 25. §. Az eskünek biró általi elrendeltetése felebbezhetés kedvezményét foglalja magában , mely az eskü letétele előtt megengedendő, mivel a felebbezési törvényszéknél az Ítélet megegyezése esetében annak leendő letétele feltétetik. 26. §. Ha hamis esküvés esete forog fen: a vesztett félnek szabad mind büntetés követelésre, mind új ítélet nyerésre, amarra ugyan a polgári, erre az egyházi első biróságu törvényszék előtt új keresetet indítni Miután pedig a bizonyítás eddig előadott módjain kivül az igazságot okiratokkal is lehet s szokás kifejteni; az okiratok pedig lehetnek vagy nyilvánosak, vagy ma-