Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-02-24 / 8. szám

102. Kanon. Hogy ezen iskolák állapotjáról az egyházi felsőbbségnek kellőleg biztos tudomása legyen : az alsóknak vagy trivialisoknak ugyan netalán felme­rülhető szükségeit és bajait, melyek p. o. a telket, vagy állítandó iskolai épületeket s ilyfélét illetnek, a helybeli presbyterium az egyházmegyei consistoriumnak ideje­koránjelentse be; — ugyanezeknek évenkénti vizsgá­latai pedig szinte az egyházmegyei vagy consistorium­tól mindkét rendből e végre kinevezendő *) férfiak által, a számokra kiadandó utasítás szerint történjenek, — kik azoknak általuk tapasztalandó egész állapotjárói ugyanazon eonsistoriumhoz tudósítást adandnak, — mely azonban onnan az egyházkerületi eonsistoriumhoz fel­terjesztendő. 103. Kanon. A helybeli igazgatóság tudósítványai, az olyan felsőbb iskolákról, melyekben a logicán túl philosophia és más fensőbb tudományok is taníttatnak az egyházkerületi eonsistoriumhoz , a melyek pedig ezeknél kisebbek, azok állapotjáról az egyházmegyei eonsistorinmhoz terjesztessenek. Végre fessores in partéra consultationum scholasticanim ve­niant," sok háttérbe szorítást láttatik kifejezni akarni. Nem lehet által nem látni, hogy ez az akkori személyes viszonyokon kivül az autonomia valódi jelentésének jobbról is, balról is félreismeréséből származott. Ugyanis az sem autonomice történt, hogy hajdan a debreceni collegiumnak mind a literarius, mind oeconomicus dol­gait 3—4 professor vezette — kiknek az anyagiak körüli ügyetlen eljárása miatt vallott is az az intézet elég kárt. — De az is igaz más részről, hogy az ezen kanon által célba s egy darabig via facti gyakorlatba is vett nagy háttérbe szoríttatások a professoroknak, — a valódi autonómiának épen nem helyes értelmezésén alapult. —• De hála Istennek az illető egyének, s azok szenvedélyeinek kihalásával mindjárt megszűnt ez a ferdeség is; — s átlátta azt mindenki, hogy az auto­nomia azt teszi, hogy azt a törvényt töltöm be liiven, buzgón, lelkiismerettel, melynek hozásához képességem mértéke szerint magam is járultam, vagy a velem egy pályán működött elődök járultak; — átlátták, hogy az iskolai ügyekhez a tanároknak — már csak fictione juris is — mások felett érteniök kell, — és így ők azoknak vezetéséhezi befolyástól, semmi fokozatán az igazgatásnak, ki nem zárathatnak; — s már az utóbbi két-három évtizedben ez az elv vezette a magyarországi protestáns státust is; — ennek nyomán alakultak a valódi autonomicus iskolai igazgatóságok , oly móddal, hogy azoknak mind helybeli, mind felsőbb fokozatain a tanárok kellő befolyása igénybe vétetett, — természet­tel annak imitt-amott netalán közbejöhető túlsulyosodása ellen, nem leverő, nem háttérbe szorító, de egyensúlyozó momentumok is használtatván. Ilyen iskolai autonomia fejlett ki nálunk az utóbbi évtizedekben; s ez az, a mit protestáns elveink szerint visszanyerni óhajtunk azon iskoláinknál is, melyek most ennek birtokán kivül vannak. Ford. *) Csak egy szó volna még hozzáadandó, ez t. i. „nem hely­beli." Az utóbbi időben ez nem igen helyesen jött gya­korlatba. Ford. 104. Kanon. A mi az olyan iskolákat illeti, melyek nemcsak tanulóik, de tanítóik tekintetéből is mind a két egyházfelekezethez tartozván, vagy már épen vé­gy esek, vagy jövőre tulajdonosaik megegyezésével vegye­sek leendnck: azok kétfélék, — vagy egyik felekezet sajátjai, — vagy mind a kettőnek közös tulajdonai. Mi az elsőbbeket illeti: Valamint nemcsak őszin­tén óhajtandó, hanem minden igyekezettel is, — azon ban minden egyház és iskola gondnokságának szabados beleegyezése épségben maradván, — eszközlendő, hogy a két felekezet közötti kölcsönös szeretet és bizodalom erősítése végett, az ilyetén iskolákba a másik hitfele­kezetből is hivassanak vagy fogadtassanak el tanitók, és meghivatván, vagy elfogadtatván, hivatalos foglalko­zásukban minden lehető jó móddal pártoltassanak és kegyeltessenek, — az ő lelkészi hivatalra lehető alkal­maztatásuknak az, hogy még papságra netalán fel­avatva nem volnának, semmit ellent nem állván: úgy az egyenesség azt hozza magával, hogy az ilyen vegyes magántanintézeteknek tiszta helybeli igazgatóságuk le­gyen, azaz: az ő tanitóikkal együtt csupán azoktól függjenek, kik a másik felekezetből az ilyen iskolákat, a tanítókat illetőleg is, saját költségükön tartják fen. Az utóbbiak pedig vagy 105. Kanon. A vegyes közös iskolák, melyek t. i. mind a két hitvallást követők közös költségén fognak felállíttatni és fentartatni, vegyes presbyterium, vagy vegyes helybeli igazgatóság alatt leendnek, úgy azon­ban, hogy azoknak külön tagjai a maguk saját felsöbb­ségeiknek fognak adni tudósításokat. Tanitók pedig, ba többen szükségeltetnek, mindkét felekezetből oly szám­mal fölveendők, minőt az iskola felállítására és fentar­tására mindenik felekezettől összetett alap igényeltetik. A hol pedig csak egy tanítóra van szükség: annak liivása a számmal és segély-aránynyal túlnyomó fele­kezetet illeti. 106. Kanon. Végre, szintúgy a mindkét hitfeleke­zetnél levő tiszta, — mint a vegyes iskolák legfelsőbb igazgatása az egyetemes vegyes consistoriumot illeti, melyhez az egyházkerületek által minden iskolákról évenkénti és más kívántató tudósítások felterjesztendők. Második fejezet. A könyvek vizsgálatáról. 107. Kanon. 1) Mivel a symbolicus könyvek, me­lyek szerint vétetett be Magyarországon mind a két evangyéliomi hitfelekezet, semmi további vizsgálat alá nem esnek : azok újranyomása körül a könyvvizsgálók­nak csupán azon egyetlen kötelességök van, hogy azok­nak minden változás nélküli kiadatására felügyeljenek. 2) A többi vallástani és kegyesség gyakorlatára tartozó könyvekre nézve, valamint maguknak a szer­zőknek a becsület és illendőség szabályait mindig sze­mük előtt kell tartaniok, — úgy a könyvvizsgálók igen nagy gondot fordítsanak arra, hogy soha azokban a rom. katholika-, vagy más az országban bevett vallás ellen sérelmek vagy gúnyok, melyekkel azokat meg­gyalázó lenézésnek, vagy keserű s szilaj kicsúfolásnak

Next

/
Thumbnails
Contents