Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-02-12 / 7. szám

szerves test, tagjai ugyanazok, melyek az államéi, — szervezetében semmi államellenest nem vehet fel: hogy fel ne vegyen az államnak van felügyeleti joga mindenre, mit az egyház tesz és rendel (ius inspectionis, ius circa sacra), az egyháznak semmit sem szabad tetteiből, intézkedéseiből eltitkolni. Sőt a keresztyén államnak van joga, hogy az egyház virágzó állapotra juthatását sürgesse s eszközölje, bölcs intézkedések létrehozásával, hogy a hitlenséget fékezze, a tévtanokat irtsa, büntesse; meggyőződést szerezni magának, váljon liü-e az egyház rendeltetéséhez, s confessiojához? valamely felekezetettörvényesen bevettnek nyilvánítani, bekebelezni az állam joga (ius in sacra). Ha meggyőződik az állam, hogy az egyház hü rendeltetéséhez, rendeltetésén belől dolgaiba jogosan nem avatkozhatik. 5. Levén tehát mindaz egyháznak, mind az államnak sarkalatos jogai, ezekből egyik a másiknak fel nem adhat önállásának s létének lerontása nélkül: ezeket tehát megőrizni egymás irányában szentül kötelesek. Ezekben egyik sem engedhet a másiknak, ha mindjárt mártyrságot kell is szenvedni. — Ilyenek azok, melyektől a hitélet, tiszta erkölcsiség s társas fenmaradhatás függenek. Vannak aztán közönyös dolgok, melyeket habár egyik jónak, célszerűnek ismer is el, a másik azt befolyásával elő is mozdíthatja, de azt tenni nem egyenesen köteles: p. o. az egyház mely módon választja lelki tanítóit, s elöljáróit, képviseleti uton vagy másként ? csak renddel történjék a választás, s oly alkalmas egyénekre essék az, kik alkalmas voltuknak már világos jeleit adták az egyház előtt: — ebben nincs semmi nehézség az államra nézve. Viszont az állam, — az államfő által gyakorolja-e egyenesen fel-Ügyeleti jogát, vagy megbízottjai által? csak evangyéliomszerüleg történjék az eljárás, az egyháznak az ellen nem lehet kifogása. — Legfőbb dolog itt, hogy semmi sem történjék olyan, miben egyik a másiknak kényszerültségből engedjen, hanem meggyőződésből, szeretet és jó lelkiismeret által. Akkor nem fognak az egyház és állam egymástól elszakasztatni, hanem érdekelve lesz egyik a másik ügye iránt. Az állam érdekelni fogja magát, hogy a hit az egyházban élő s munkás legyen, mert ezen hitből kifolyó erkölcsi élet — nagy befolyással van az állámra. Az egyház is érdekelni fogja magát az állam intézményei iránt, mint a melyek Isten országa terjedésének akadályait hárítgatják. Mihelyt egyik vagy másik ezt mellőzi, saját érdeke ellen cselekszik. „Zwischenbeiden Gremeinschaftendarfso wenig GTeichgültigkeit, oder garFeindschaft herrschen, als beieinervon beiden das Bestrebendieandereinsich aufzulösen. Vielmehr sind beide daraufhingewiesen, einander zu lieben, zu ehren, zu fördern." Jul. Wiggers Kirch. Statist. Az államnak erkölcsi érzületre, az egyháznak oltalomra van szüksége kivül és belől, hogy kikerülje a hatalmaskodást, mely nem is hivatása. Ámde maga ereje által ezen szükségeket egyik sem pótolhatja, és így egymásra nagy szükségük van, — annyira pedig, hogy minél inkább megközelíti mindkettő a maga feladatát, ezen egymásra való szükség érzete, mind az államnál, mind az egyháznál annál elevenebbé lesz: mert a cél, melyért mindkettő küzd, — az emberi tökély, és boldogság e földön elérhetlenek.— (Folyt.köv.) ——

— ISKOLAÜGY. Mint vigyük be népiskoláinkba a gazdaságtan tanítását ? (Vége.) Tekintve, hogy e becses lap , tanítási elvek hosszas elmondására tért nem nyithat: kevés szóval igyekszem előadni a népiskolába beviendő gazdaságtan tanítási módját és körét. Mindenek előtt azt tartsuk szemünk előtt, hogy a népiskolai tanítás megkezdésekor nem szabad ezt idegen s uj elemnek tekinteni. — Magához az élethez van az nőve, legalább a gyermek környezetéhez oly természetesen, mint bármelyik más tantárgy, — sőt azok egyikével, a természettanival egyenes, organicus összeköttetésben áll. Ezért nem lehet többé oly népiskolának létezni, melynek felsőbb lépcsőin kellő hely ne engedtetnék a reál-tanoknak, vagy hogy az ezek körébe tartozó tárgyak csak felületes figyelemre méltattathatnának. A régi rendszer helyébe csak olyan léphet joggal, mely növendékeit a természet nagyszerű templomába is bevezesse, nemcsak, de ott a tájékozhatás kellékeivel is, még pedig az élethivatáshoz idomultan megismerkedtesse. Hol tehát a természettan, természetrajz taníttatik, ott mára legtermészetesb alap szolgáltatott a gazdaságtan előadhatására — és részemről sem ohajthatok semmit sürgetőbben , minthogy a természetiek tanításánál a távoli éghajlat különösebb növényei- s állataivali lélekölő bíbelődés helyett, már az első lépcsőn a szülőföld s annak terményeire irányuljon kizárólag a figyelem. Ebből önként következik, hogy a tulajdonképeni gazdaságtan tanítása főleg egyszerű, nézleltetésben gazdag, népszerű, s minden tekintetben gyakorlati irányú legyen, mert ha valahol, itt igen kevés értékű az elmélet gyakorlat nélkül, s a legékesebb szólásu előadást is igen gyakran kineveti a gyakorlati élet. Mind a mellett a haladásnak kérdés-feleletek általi eszközlését, vagy a helyi körülmények tekintetbe vételével szerkesztett beosztást e tantárgy inkább megengedi, mint bármely más, ha különösen hézag nélküli folytonossággal igyekeztünk a tudományba behatni. — De feledve sohase legyen, hogy működésünknek csak akkor lesz maradandó becse, ha a tanítás által bizonyos egészet — száraz rendszeresítés nélkül — igyekeztünk alkotni. Azért ennek elérése után fáradva e következőket vegyük tekintetbe : a) Földmlvelés következő lényeges részekkel: különböző nemű föld ismerete s tulajdonságai, azok javítása, mívelése, trágyanemek készítése, alkalmazása, — a gazdálkodáshoz szükséges eszközök, ezek közt a legcélszerűbbek kimutatva *), magtermelés, ápolás, magkövetkezés, — gyom és kártékony férgek kiirtása, — különös, s általános hasznú növények, mint p. o. kender, len, dohány stb., komló, cékla stb. mívelése. b) Rétmívelés, különös tekintettel a földöntözés-és javításra, a réti jó fünemekre s ártalmas hatású növényekre, — majd trágyázás és a rétátalakítás módjára. c) Baromtenyészet, tekintettel a házi szárnyas állatok különböző nemei tartása- s ápolására, — majd a juhokra, szarvas marhák, lovak leggyakoriabban előforduló betegségeire, ezek orvoslása lehetőleg ismert eszközei- s módjaira,— végre a már annyira elhanyagoltan ke zelt méh- vagy selyembogár-tenyésztésre. d) Szőlő- és gyümölcsfa tenyésztés, különös tekintettel a különböző vidékek helyi fekvése, földje stb. minőségéhez alkalmazott fajokra, — magvetés, ültetés általi szaporítás, nemesítés , s ápolásra. — Igen szükséges, hogy e mellé még — habár csak főbb vonásokban is — az erdei nevezetesb fafajok tenyésztésmódja is csatoltassék. Ide tartozik a háztartás, mely szinte gyakorlati irányú tanítást igényel, de csak a lelki munkákbani elfáradás közben vétethetik elő, s alkalmaztathatik üdvösen. Természetes, kezdetben, csak igen kevés esetben lehet az eddig elmondottak egész tankörét kimeríteni. De a dolgok természetére gondolva, nem is szükséges az most mindjárt. — Igen! A tanító helyesen cselekszik, ha egy*) Nagyon kívánatos volna, ha a már jobban elterjedt gazdasági gépekkel is megismerkedtetné a tanító — ott, a hol lehet, eredetiben vagy rajzban — növendékei idősbjeit, s különösen azok kezelése módjába őket bevezethetné, mi mind az értelemnek és ítéletnek kifejtésére, mind különféle haszonra nagy befolyással lenne.