Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-12-20 / 51. szám

ben részesült, de a későbbi idő szülte apatbia mellett ismét huzamos szunnyadásban hagyatott, — újra csak a felele­venítésig, nem pedig a teljes életre fejlödtetés és tökéletes megérlelésig, a szerencsés sikerülésig is fogna ápoltatni. Isten óvjon, ettől!! Azoknak, kik a dolog élén állanak, — azoknak, kik a szép jövőre jogosított, s megmérhetlen anyagi és erkölcsi erővel dús Csaba városa összes értelmi­ségét képezik, hazatias szíves törekvése, egyetértő vállve­tése, kitiirése és áldozatkészsége, előre is zálogul ajánlko­zik : hogy a felfogott szép téren minden ki lesz vive, min­den el lesz érve, mit a magyar protestáns buzgóságtól, a haza jogosan vár — és követelhet. Adja az ég, — és ugy legyen !: A gyulai rendes levelező. Az ág. hitv. pesti német egyházközség folyó hó 11-én vasárnap délelőtt tartott gyűlésében, a sept. l-jén kibocsá­tott császári nyiltparancs és az 1791-ik évi 26. törv. c. 4. 4-dik szakasza felolvastatása után, egyhangúlag elhatá­rozta, hogy Ő cs. kir. Ap. Felségéhez alázatos feliratot in­téz, melyben megkéri Ö Felségét, bogy a nevezett nyiltpa­rancsot visszavenni, egyszersmind az eddigi protestáns gyűlésekben résztvett több protestáns ellen megindított keresetet legkegyelmesebben megszüntetni méltóztassék. Az ág. hitv. budai egyházközség ugyanaz nap délután tartotta gyűlését, melyen a budapesti esperességnek dec. 15-kén délután Pesten tartandó gyűlésére küldendő köve­tek lőnek megválasztva s ezeknek utasításul adaték, hogy az említett esperességi gyűlésből -ö cs. kir. Ap. Felségéhez intézendő feliratot szorgalmazzanak, melyben a sept. l-jén kibocsátott császári nyiltparancs és ennek folytán kiadott miniszteri intézkedések hatályon kivül tétele, a protestáns egyháznak 1848 előtti állapotába visszahelyezése, zsinat tarthatása, sat. kéressék. Az ág. hitv. barsi esperesség f. dec. 6-kán Nemcsény­ben tartott gyűlésében egyhangúlag elhatározta: 1. hogy 0 cs. kir. Ap. Felségéhez feliratot intéz, kérve a septemb. l-jén kibocsátott császári nyiltparancs és ennek folytán sept. 2-dikán kiadott miniszteri rendelet visszavételét; (jóllehet a társ elnök esperes figyelmeztetett a felelelős­ségre, mely Magyarország protestánsaira hárulhat, ba a nyiltparancsnak nem hódolnak;) 2. szintén egyhangúlag, elhatározta, hogy az ág. hitv. bányakerliletnek Pesten dec. 15-dikén tartandó gyűlésére követeket küld, a kiket mind­járt meg is választott. (Jóllehet a társ elnök esperes a pesti esperesség által kibocsátott hivatalos meghívás tör­vényességét kétségbe vonta.) Az ág. hitv. nógrádi esperesség Balassa-Gyarmaton tartott gyűlésében hasonló értelmű felírást határozott. Az ág. hitv. budapesti esperesség ma (dec. 13-dikán) délután tartott gyülésébeu — öt egyház községe közül egynek, t. i. a pesti tótnak kivételével egyhangúlag- — el­határozta, hogy a sept. l-jén kibocsátott császári nyiltpa­rancsra vonatkozólag feliratot intéz Ő cs. kir. Ap. Felségé­hez a tiszáninneni kerületi, pestmegyei esperességi sat. feliratok értelmében. Megválasztotta egyszermind követeit a dec. 15-én tartandó kerületi gyűlésre. (P. N.) A protestáns kérdéshez. A „Pester Lloyd" f. é. december 16-diki számában igen érdekes közlemények olvashatók, melyek nemcsak a protestáns ügy miképi állására; hanem az „Ev. Wochen­blatt" közleményeinek hitelességére is némi fényt vetnek. Azonban szóljanak a tények, halljuk mit mond a „P. Ll." Az „Ev. Wochenblattban" ma is különféle esperes­ségi tudósítás olvasható, de mielőtt azoknak közléséhez fognánk, kénytelenek vagyunk rozsnyói levelezőnk teg­nap érkezett tudósításának helyet engedni, mivel az Ev. W.-ból legközelebb átvett s a gömöri esperesség tanács­kozását illető közleményt sokszorosan megcáfolja. Tudó­sítónk igy ir: „Ön a „P. Lloyd" 287-dik számában az „Ev. Wochen­blatt" kővetkező tudósítását közölte. „A gömöri esperességbol egy levelezőnk jelenti: „A kés­márki conventre küldött követeink a legkegyelmesebb nyiltpa­rancsot illetőleg nem voltak utasítással ellátva, de nem is lát­tathattak el, mert csak oda utazásukkor jött tudomásukra a legmagasabb nyiltparancs. Hogy tehát, habár utólagosan is, az esperességi conventben is tanácskozás tárgya legyen ezen fon­tos ügy , n. t. esperesünk november 16-dikára esperességi eon­ventet hitt Össze Nagy-Rőcére. A nemesség számosabban jelent meg, mint máskor. Sohasem voltam oly zajos gyűlésben. A leg­nagyobb zavar közepette senior úr a világi elnökkel, fejedelmi biztossal s a papsággal együtt elhagyta az ülést, mely is azon­nal eloszlott." Miután ezen tudósítás a tényeket ilyen világban ál­lítja a közönség elé, engedje meg a „P. Ll." szerkesztő­sége , hogy azon lapban, melyben a fentebbi tudósítás kö­zöltetett, azt meg is cáfolhassuk. Ez az igazság érdekében történik azon elvnél fogva: audiatur et altéra pars. Mielőtt azonban állításunk bebizonyításához fognánk , ide csato­lunk a seniornak a gyülekezetekhez bocsátott meghívó körlevelének egy példányát, mely következőleg hangzik: „Tisztelendő Hoznék János, Barthalomeidesz László, Koz­mán ]J ál, Cékus István és Mikola György evang. lekész urak­hoz. Az 1859-ben Kövin tartott convent jegyzökönyvének ki­vonata — 37. pont. — Mivel azon körülmény említésbe hoza­tott, hogy az esperesi hivatalokhoz a politikai hatóságoktól különféle tartalmú rendeletek s íratok, melyek autonómiánkat közelebbről érdeklik , érkeztek , melyeket életbeléptetni vagy azokra felelni, említett hivatalok nem jogositvák : tehát az esperesi hivatal, részint hogy a világi hatóság irányábani fele­lősségnek elégtétessék s illető egyének s gyülekezetekkel egyetér­töleg működhessék, oda útasitíatik, hogy ilyen rendeleteket az esperesség világi elnökével is közöljön , s ha azon tárgyat ily módon sem lehetne elintézni, mielőbb esperesi conventet hívjon össze. Ezen rendelet értelmében tisztelettel s hivatalo­san meghívom tisztelendőségteket f, év nov. 16-dikán Nagy-Röce városában, a reggeli órákon tartandó nagyobb esperességi conferenciára vagy rendkívüli conventre, azon útasítással, szíveskedjenek a világi felügyelőket, vagy buzgóbb presbyte­riumi tagokat is magukkal elhozni. Kiadtam Csisnyón, nov. 2-án. 1859. Tomasek Sámuel, senior m. k." „Esperes urnák most közlött köriratából — folytatja levelezőnk —• kiviláglik, hogy hamis tudósítás, a mi az „Ev. Wocbenblatt"ban közeltetik, hogy f. é. nov. 16-dikán Nagy-Röcén esperességi convent tartatott. Ez nem esperes­ségi convent, hanem esperességi conferencia volt. Esperes ur ezen convent megtartására fejedelmi biztost kért ugyan, ki meg is jelent, — de miután kiviláglott, hogy ezen con­ventre egyes gyülekezetek megsem hivattak s e szerint ez nem is lehet esperességi convent — miután hosszas vita után ezt az elnökség ki is mondta, hogy jelen tanácskoz­mány csak esperességi conferenciának tekintetendŐ, el­hagyta a fejedelmi biztos már hivatalosan elfoglalt helyét s csak mint magánszemély volt jelen a tanácskozásban. Továbbá annyiban is hamis az „Ev. Woch." tudósítása, hogy az esperes a gyűlést csupán csak azért hívta össze, hogy, habár utólagosan is, a legmagasabb nyiltparanceról tanácskozzanak. Seholsem világlik ez ki az esperes leve­léből s tehát az esperességi conferencia nem is jött össze ezen ürügy alatt. Csak a tanácskozás folytán találta espe­res ur jónak a nyiltparancsot megemlíteni s iparkodott is a conferenciát annak elfogadására indítani; de a többség oda nyilatkozott, hogy a gömöri követek szavazatával a felett már határozva van s az esperesség nincs is jogosítva az egyházkerület határozatát megsemmisíteni. Az esperessel csak néhány tót pap szavazott. Hamis végre azon állítás is, hogy a tanácskozmányt a legnagyobb zavar közt a fe­jedelmi biztos oszlatta el, mert mint említőnk, az csak mint

Next

/
Thumbnails
Contents