Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-01-29 / 5. szám

Második métely a fényűzés, mely magában elégséges, a kegyeletek végsiilyesztése által, megvon­ni nemzetek fölött a lélekharangot; mint ezt régi Persia, Róma, stb. példáik mutatják, Es ezen veszé­lyes kórjel igen kezd terjedezni hazánkban, különö­sebben nőnemünknél. Selyemben ^ drága kelmében, csipkében, sorsát és vagyonát meg nem illető pipe­rében jár már ma a falusi földmívelő leánya, sőt cse­lédje is, shogy meggyőzze fényűzését, kész mindent elkövetni a legszentebb kegyeletek rovására is. E métely ellenében a helységek elöljárói és tekintélye­sebbjei csak azt tehetik, hogy magok részéről jó pél­dával mennek elő, családjaik körében gazdaságos egyszerűséget követnek, annak tagjainak meg nem engedik, hogy öltözetben fényt űzzenek. Kétségen kivül csak idves hatása lehet a faluban annak, ha a szegényebb és tekintélytelenebb sorsnak látják, hogy a birák és előkelőbb gazdák egyszerűséget követnek. Legyen a háztartás is egyszerű, még a vagyonosab­baknál is, legfölebb kényelemre számított, csak dy­nasták számára maradván fel némi mérsékelt fény­űzés ; mert a fényűzéseket követő későbbi megszo­rulások, kiapasztott jövedelmi források, megannyi kisértetek elvetemülésekre. Nem árt e részben is szi­goru fegyelmet tartani a helybeli boltosokra nézve, kik gyakran alattomban görbe utakon csábítgatják a nőnemet, egyik vagy másik fényűzési cikk és pi­pere orozott megszerzésére. Harmadik métely a heverés és henye élet, mely .minden rosznak gyúanyagja szokott lenni. Min­denki tudni és érzeni fogja, hogy ujabb időnkben egyedül csak munka, szorgalom és takarékosság azon eszközök, mik által, főkép a falusi földmívelő osz­tály, tetemes kiadásai mellett, háztartásával kijönni és szükségtől, szorongató megszorulásoktól mene­külni bírhat. Tehát közte a munkátlan henye kény­szerül , törvénytelen gaztettekre, s minden kegyele­tek megtapodására vetemülni, hogy megállhasson. Ez főoka különösebben annak, hogy egy idő óta ha­zánkban, szemlátomást szaporodnak a vagyonbátor­ság elleni merényletek. A munkátlan henye ember, rendesen ugy szokta tekinteni mások vagyonát, mint­ha abban neki is osztályrésze volna ; mert, úgymond, adott neki a szerencse eleget, marad még neki elég, ha egy. részétől megfosztom is. Erre nézve köteles­ségük a helybeli derék bíráknak: szemmel tartani az oly lakosokat, ifjakat, kik henye élet mellett, szeszes italokra vagy egyébre, egyszerre bőven költenek; mert becsületes uton nem szerezhették meg a költ­séget. Továbbá: szükséges felhasználtatniok minden eszközöket és körülményeket arra, hogy a falu gyer­mekei korán szorgalomra és munkásságra szoktat­tassanak. Nagy hanyagságuk az faluhelyen a szü­léknek, hogy gyermekeik rendesen, egész iskolábóli kikerülésekig, nem használtatnak egyéb munkára, mint liba- és olykor ökörőrzésre; holott a háznál ta­lálkoznának, más apróbb foglalkozások is, mikre for­díttathatnának. Az elöljárók igen célszerűen csele­kednének, ha például falujokban a selyemtenyésztést — melyet Olaszországban is rendesen gyermekek és nők kezelnek — meghonosítni igyekeznének, e vég­re kázak előtt és utak körül eperfákat ültettetnének; arra szánt köztelken, a gyermekekkel gyümölcsfá­kat óltatnának és tenyésztetnének, hol vessző terem, behoznák a kosárfonást; hol bő az erdő, faragást és esztergályozást, orvosfűvek szedését stb. E három mételyre nézve, különösebben szük­séges, az egyházi és polgári fegyelemnek oly józan eljárása, mely a kellő szigorral, egyszersmind atyás­kodást is párosítni bírjon. 7. Sokat használna a kegyeletek föléfesztésére az, ha a kegyeletek főbb nemei, a gyermekek számá­ra, kérdésekbe és feleletekbe, vagy könnyű versekbe foglaltatnának, s a gyermekek ezeket, catechismu­saik mellett betanulnák. Valamint idves jótétemény fogna lenni valamely lelkes pártfogó részéről az, ha a kegyeletekről egy bővebb, népszerű könyvnek szer­kesztését eszközölné, mely, teszem, hónaponként egy­szer, a nép és gyermekek előtt, a lelkész jelenlétében felolvastatnék, s ez által hatályosan fejtegettetnék. 8. Egy helység lakosságának erkölcsi állapota, jámbor kegyeletessége, vagy kicsapongási hajlama, sok részben függ a helybeli iskolatanítónak alkalmas s lelkiismeretes, vagy alkalmatlan, hanyag, indulatos voltától. Az alkalmas tanító sokban pótolhatja a kis­dedóvás hiányát; mert minden tanítványának ismer­vén családi körülményeit, ezekhez képest fejtegetheti ; előtte a ráváró kegyeleteket. Ellenben az alkalmat­lan, hanyag, bosziis, epés tanító, egész emberivadé­kokat ronthat meg a helységben; miután az iskolai éveket, mikben amazok elmebeli és erkölcsi tehetsé­geiknek kifejtését nyerhetnék, javukra felhasználni elmulasztja, vagy fonák bánásával épen megméte­lyezi azokat. Ezért ott, hol a tanító megválasztása, az elöljáróktól és tekintélyesebbektől függ, szoros kötelességük ezeknek: józanul, telhető lelkiismeretes­séggel, s minden más tekintetek mellőzésével járni el a megválasztásban, s nem abba helyezni súlyt, hogy a kántortanító, harsány torkú, vagy a társasá­gokban, lakomákban ügyes mulattató legyen, hanem abba, hogy ügyes tanítás és jámbor erkölcs mellett, alkalmas legyen a gyermekek erkölcsiségének vezér­lésére és képzésére nézve is. Sajnálatos e tekintetben is, számos helységeink, ekklézsiáink szegénysége, melynélfogva kellőleg nem fizethetvén iskolataní­tóit, gyakran oly éretlen ifjak vezetésére kénytele­nek bizni iskoláikat, kiknek még magoknak is ve­zető kellene! 9. Óhajtható lenne, hogy a könnyelmű kölcsön­szedések s ezek következtében jólelkű hitelezőket meg­rontó csődmondások, hitellel való visszaélések, kü­lönbféle hamisítások, gyermeknevelési elhanyagolá­sok, sot fonákságok irányában, intézményeink szigo­rúbb fegyelemmel lennének. Ezeknek s más efféle visszaéléseknek elharapódzó mételyeik, példaadá­saik , hatályosan vesztegetik meg a nemzet kegy ele­tességét. 10. Természetes, hogy ha a helységek elöljárói és tekintélyesebbjei, a kegyeletek fölélesztésében célt kivánnak érni, ezt pedig kivánniok kell, miután ma-

Next

/
Thumbnails
Contents