Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-11-22 / 47. szám

különböznek: anniyban az angol egyház megszakadt soro zatban szállítja át az igazságot? Hogy az angol egyház világi és papi alapítói, a ró­mai egyház tanaiban mindent a mi kiigazítást kívánna, ki­igazítottak, és többet semmit sem : teljesen igaz lehet. De mi azon körülményt, minélfogva az angol egyház birtoká­ban van az apostoli utódságnak , soha sem fogadhatjuk el annak bizonyságául, hogy már ennélfogva tökéletes. Egy folyam sem eroelkedbetik feljebb a forrásánál. Az angol egyház hitszolgáinak utódsága,a mennyiben az a római egyházétól hozatik le , soha sem bizonyíthat többet az an- ( gol egyházra, mint mennyit bizonyit a római egyházra nézve. De e még nem elég. Az ariánus egyházak, melyek egykor túlnyomólag uralkodtak az ostrogothok, visigothok, burgundok, lombardok s vandalok országaiban, mind püs­pöki egyházak voltak, s mindenek jogosb igénye volt mint az angolnak az apostoli utódságra, közelebbievén az apos­toli korszakhoz. Keleten a görög egyház, mely különbözik bitcikkekben minden nyugoti egyházaktól, egyenlő igényt tart ezen apostoli utódsághoz. A Nestor- Eutyches- s Ja kabféle egyházak; mind eretnekek, mind kárboztatvák oly zsinatokban, melyekről maguk a protestáns hittudósok is általában tisztelettel szólanak , szinte ugy igénylik az apostoli utódságot. Már, ha az apostoli rend-szentséggel biró tanítóknak nagy többsége tanított sok tévelygést, ha aránylag igen nagy része halálos eretuekséget is tanított; ba másfelöl a miut Gladstone ur maga is megengedi, oly egyházak, melyek nem birtak apostoli rend szentséggel, például a skót egyház, inkább megütötték az orthodoxia mértékét, mint az apostoli rend-szentséggel biró tanítók többsége: ugyan mikép teheti, hogy bennünket felhívjon, ; magánértelmünket az egyházi tekintélyének azon oknál fogva vetni alá, mert ezen apostoli rendszerességnek bir­tokában van. (Vége következik.) BELFÖLD. Tiszáninneni egyházkerületi gyűlés. Miskolc, nov. 16. 1859. A tiszáninneni egyházkerületigyűlés folyó hó 15-ik napján főtisztelendő superintendens Apostol Pál és mint legidősebb segédgondnok 'Tolcsvai Nagy Gedeon urak előllilések alatt tartatott meg. Ezen egyházkerületi gyűlésről részletesebb jelenté­sünk közlése előtt is értesítjük a közönséget az iránt, hogy e gyűlésnek öszvebivása már a Csáthon september hóban tartott közgyűlés által határoztatott. Ennélfogva a mint a cs. kir. nyiltparancs leérkezett a főtisztelendő superinten dens ur az e superintendentiához tartozó egyház megyék­kel körlevele által azonnal tudatta a gyűlés határnapját. Mii 61 élénkebb figyelemmel várták az egyházak , és azoknak bivei a főpásztor körlevelét, annál nagyobb szám­mal jelentek meg az egyházmegyei gyűléseken nem csak az egyházmegyei egyházi és világi ülnökök s hivatalno- í kok, hanem ami ezelőtt több helyeken szokatlan volt, még az egyes ecclézsiák képviselői is. Ily részvét fejlődvén ki már az egyes ecclézsiákban : és az egyházmegyékben, ennek mint egy természetes kö- I vetkezése lett, hogy a közgyűlés helyén a kijelelt időben az egyházmegyéknek követei, de még inkább az ügy által érdekeltek oly nagy számmal gyűltek öszve, hogy másutt elégséges helyiség nem levén, az avason levő templomban kelletett megtartani a gyűlést. Hol is a szokott reggeli isteni tisztelet végződvén, — miután főtisztelendő superintendens ur áldást kért Istentől a gyűlés tanácskozására,— a gyűlés megnyittatott. Ekkor Hegedűs László ur zempléni esperes emelt szót, — beszédé­kifejté az okokat, melyekuélfogva az egyházkerületi gyű­lésnek mulhatlan kötelessége folyamodni ő cs. kir. apóst, j Felségéhez a végett, hogy a legmagasabb nyiltparancs végrehajtása előtt mind a két hitvallású evangélicusok az 1848 előtti állapotba helyeztessenek vissza, és a synodus tartassék meg, a szóló esperes ur tartalomdús beszédét vé­gezvén, többek kivántak szólani; azonban lehetetlen volt észre nem venni a közóhajtást, melyszerint báró Vay Mik­lós nagyméltóságának nyilatkozatát kívánta mindenki hal­lani, ki ekép a szólásra magát felhívatva látván, midőn fel­állott az egész templomban roppant néptömeg közt néma esend lett, s a mint ő nagy mltsga röviden előadá, hogy az előtte szólott esperes ur a tárgyat tökéletesen kifejté, s az ő véleménye is az, hogy ez ügyben Ö Felségéhez folyamo­dás terjesztessék fel, — ez általános vélemény s kívánság kép clnökileg kimondatott, az egyházkerületi főjegyző Zsamay Lajos ura felírás szei kesztésével megbízatott, ki is az általa szerkesztett felírást a gyűlés előtt felolvasván, az meghitelesíttetett s kinyomatni rendeltetett. Ezután kö­vetetek jeleitettek ki a többi superintendentiák követeivel 0 Felségének e felírás személyesen átadása, és a két fele­kezeten levő evangélicusok kérésének élőszóvali előterjesz­tése végett. A pesti ág hitv. egyházmegye gyűlése. *) Ma, f. é. nov. 14. megtartotta a pestmegyei es­peresség gyűlését a régi formák szerint, szokott helyen, kormánybiztos jelénléte nélkül. Az egyházban összegyűlvén , buzgó ima és szivünk­ből szakadt ének után, felmentünk a gyűlés szokott helyére, az iskolaterembe. Világi elnökünk mélt, b. Prónay Gábor rövid, komoly, de protest. ibietet megnyitó-beszédje után föesperesünk nt. Esztergáig Mihály jelentést tett, hogy jegyzőink beteg­ség által hátráltatva lévén az eljöveteltői ezek helyettesí­tettek. Ezután a pesti rendörigazgatóság levelét mutatta elé, melyben intetünk, hogy magunkat szorosan a törvényhez tartsuk : tudomásul vétetett. tt Továbbá jelentette, hogy hozzá, érkezett szolgabíró ut­ján 0 Felségének f. é. sept. 1-söjén kelt nyiltparancsa, a m. ministerium 2-ik septeniberi rendeletével német nyelven ; hogy cs. k. administrátor tek. Komáromxj József úrtól utasí­tást kapott, miként az egyházakat egy pesti superintenden­tiális felügyelő választására szólítsa fel. Nem tudván ezen rendeletek végrehajtását megegyeztetni letett esküjével és lelkiismérete nyugalmával, azok végrehajtásába nem is ereszkedett, és kéri az esperességet az ezután teendők iránti utasításáért. A főesperes ur ezen eljárása köszönettel helyesel­tetett. Ezután Kubinyi Ferenc emelt szót a nyiltparancs és velejáró rendeletet taglalván, 0 Felsége jó szándokát két­ségbe nem vonja, mivel a pátensben is újonta megerősítte­tik az 179°/í 26. törvénycikk, de annak kifolyását, a 2. sept. rendeletet jogainkkal öszhangzásba hozni nem képes; in­dítványozza, hogy a késmárki határozatot magunkévá téve, nem tekintve a magas miuisterium okt. 8. kelt azon rende­letét, hogy minden kéréseinkre már előre meg van adva a válasz, ragaszkodik örökké gyakorlott kérelmezési jogunk­hoz, melyből még a gonosztevőt sem lehet eltiltani, és egy Ö Felségéhez intézendő feliratot indítványoz, mely a négy késmárki pontot magában foglalván, ínég egy ötödikkel bő­vítessék, melyben kiemelendő, hogy a rn. cultusministerium *) Ma véletlenül kezembe akadt a Wochenblatt egy szá­ma, és ott látom, e jegy alatt fordulnak elé közlések. Ne­hogy azon bal véleményre adnék alkalmat, hogy az egyházi lap A "gyan az > a Wochenblatt /\ val kötelességemnek tartom ezennel nyilvánítani, hogy a nevezett lapba soha sem irtam és irni nem fogok , és inkább ezentúl jegyemet ekkép változ tatom

Next

/
Thumbnails
Contents