Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-11-08 / 45. szám

A bádeni népiskolák állása- *) (Folytatás.) Hogy a bádeni népiskolák, különösen a jobbak, hogyan voltak ez időben szervezve, kitűnik egy hivatalos jelentésből, mely 1784-ben köndringeni iskoláról szól. Ezt a jelentést a vörlici főpap Coler tette, ki a dessaui fejedelem megbízásából körutazást tett, hogy a német népiskolák állását kitanulhassa. A tanító bevezette iskolájába a főpapot, hol a négy osztályból 74 gyermek voltjelen. A tanító megmutatta a névsort, a négy osztály felosztását, egyes gyermek életidejét, hogy kitűnjék, miként életkorához képest, melyik haladt, vagy nem, s ekkor a tanterv minden részén keresztül ment. A legalsó osztály igen halkai betűzött, a következő osztály rögtön olvasta a betűzött sorokat szinte halkal, a harmadik pedig olvasott szaporán, de a pontok és jegyek figyelmes megtartásával, Coler észrevette a gyermekek egyenes ülését, minden gyermek rettenthetlen bátorságát, holott három idegen ur voltjelen s azt a megjegyzést tette, hogy az első osztálynak halk és néha daloló betüzése s olvasása a második osztálynál tökéletesen elenyészett. Colernek további megjegyzésére, hogy a roehovi iskolában hihetlen gyorsasággal tudják a gyermekek a feladott szentirásbeli helyeket kikeresni, a tanító azonnal bibliát vétetett elö s szentirásbeli helyeket kerestetett ki, azokat értelmesen felolvastatta s a biblia felosztását pontosan felmondatta. Ezután átment a tanító a vallásra, a szentháromság tudományra sat. s minden kérdésre szakavatottsággal feleltek a gyermekek. Ezután hat fiút és hat leányt küldött a táblához, a leányok pontosan számoltak , a fiúk hangjegyeket irtak a feladott énekhez s azt énekelték, a hangjegyek jelentőségét magyarázták, végre négy hangra énekeltek. Coler jelentését egész terjedelmében hely szűke miatt nem közölhetjük s tovább kisérjük a lépesözetet, a mint emelkedtek a bádeni népiskolák. Egészen új korszak viradt Badeure az lb03-dik évvel. Rajnántúli birtokairól Franciaország javára lemondván Baden, kárpótlásul a eonstánzi és speieri püspökséget s s több apátságot nyert, ezenkívül Heidelberget s több nagy várost. Az állam új rendezése, mely ezen területi szélesbedés által szükségessé vált, tizenhárom törvénycikkben 1803-ban hirdettetett ki, mely törvények közül több a népiskolákra vonatkozik. Legnevezetesebb ezek közül az iskolatanító özvegyeket s árvák nevelését illető 10-dik cikk, mely szerint az 1791 óta fenálió tanító Özvegyi gyámintézetbe az egész nagyhercegség tanító özvegyei, a katholikusokat is ideszámítva felvétetni rendeltetnek. Az ország több részében léteztek árva intézetek. A hajdani durlachi kerületben létező fenyitőház és tébolydával összekötött árvaház bezáratott, miután sikeresebbnek találtatott az árváknak falusi családok körébe adása, miáltal mint a tapasztalás tanusítá, az árvák erkölcsi és testi, valamint hivatásukat illető nevelése szembetűnően javult, a kiadás pedig tetemesen csökkent. A hajdani baden-badeni kerületben sohasem volt tulajdonképi árvaház, hanem mióta (1771) Baden Durlachchal egyesült, állíttatott egy árvaápoló intézet. Ehez hasonló létezett a bruchsali hercegségben is. A tizenharmadik cikkelyt, mely az alsó és felső-tanintézetekről szól s mely a népiskolák új és tökéletes rendezését tárgyazza, rövid kivonatban közöljük. I. Az alsó- vagy elemi-iskolák arra hivatvák , hogy a városi polgárt és földmívest mind azzal eleve megismertessék , a mit neki jövő életmódját illetőleg mint keresztyénnek és állampolgárnak tudnia kell, a nélkül, hogy oly szellemi képzettségre csigáztatnék , miáltal hivatási köre mellőztetnék, vagy előre unttá tétetnék. Ez a határozott határvonal szükségessé tette az alsó-iskoláknak falusi és városi népiskolákra osztását. Mi szólani fogunk csak a tulajdonképi falusi népiskolákról. *) Lásd 39. szám, A. A falusi iskolát illetőleg, oda működnek a világi hivatalnokokkal kezetfogva az iskolai bizottmányok, hogy a né iskolák fentebb említett irányban és szellemben vezettessenek ; a hol pedig alacsony fokon állanak, ott emeltessenek, mihelyt elegendő, célszerűen képzett tanítók s az iskola fentartására szükséges eszközök kiteremtetnek, 1. Minden helységben állandó népiskolának kell lenni, melyben folytonosan, azaz ne csak télen menjen a tanítás, mert tapasztalt dolog, hogy a gyermek nyáron át legalább felét elfelejti annak, a mit megelőzött télen tanult. És ez az első cél, mely felé törekedni kell, oly helyeken, hol eddig nyári iskola nem létezett. Azonban mindig ügyelni kell arra, hogy nyár idején oly korán kezdődjenek az iskolaórák, hogy a gyermekeknek néhány sztinórájuk maradjon, melyen külső munkával elfoglalt szüleiknek segítségül lehessenek. 2. Kivétel nélkül köteleztetik minden gyermek hét éves korától, mint határozott iskolaköteles évtől fogva, és pedig a leány tizenhárom, a fíu tizennégy éves koráig iskolába járni. A mi azonban nem azt jelenti, hogy a ki ezen kort eléri, azt azonnal el kell bocsátani, akár tanulta meg akár nem a szükséges tudományokat, hanem annyit, hogy a ki hamarább elvégezte is a megkívántató tudományokat, ki kell várnia a határozott időt, hogy a jól vetett alapon annál biztosabban építhessen ; a ki pedig a szükséges ismereteket határozott időig sem szerezte meg, az köteleztetik még egy évvel megtoldani, s ez alól csak fontos okokból mentethetik fel. 3. Szándékos iskolamulasztások, melyeket nem a gyermek betegsége, vagy aratás s takarodáskori mulhatlan szükség, avagy a szülék bciegsége okozott, mikről azonban a tanítónál jelentés teendő — nem türendők. És ha ilyen történik, az iskolafelügyelő kötelessége, ha a gyermek az oka, azt megfenyíteni; ha pedig a szülék fogták el a gyermeket, azokat pénzbirságra , vagy börtönre büntettetni. 4. Iskola-felügyelők falusi iskoláknál a helybeli lelkész, a helység első világi elöljárója, s egy presbiter, kik az iskola állapotáról koronként jelentést tartoznak tenni. 5. Tantárgyak a népiskolákban a) befűzés, b) olvasás, c) irás, d) számvetés, e) éneklés, f) bibliai történetek, g) vallástan elemei. Ezen iskolákhoz minden helyen még képzőintézetek is csatlandók. Ilyenek 6. Vallástanítás, melyet a lelkésznek kell végezni, az iskolában tanult vallás elemei okos használata s gyarapítása végett. 7. Ipariskolák , melyekben a leánykák varrás, kötés, fonás s egyéb női foglalkozásokra arra rendelt tanítónék által bizonyos órákon taníttassanak. A hol említett női munkákat már szüléik házánál megtanulták a leányok, ott a nyilvános tanítás elmaradhat; de a nyilvános probatétnek nem szabad elmaradni, azért hogy ha a szülék részéről hanyagság tapasztaltatnék s a leányokon haladás jele nem mutatkoznék, azok nyilvános oktatásra szoríttathassanak. Minthogy azonban különösen a varrást faluhelyen nem igen tanulhatják meg a leányok, szükséges ha minden faluban állíttatik varróiskola. 8. Vasárnapi iskola, melyet az iskolából kiszakadt gyermekek husz éves korukig, vagy kivétel esetén, kimaradásuk után még három évig látogatni kötelesek. A vasárnapi iskoláknak az iskola felügyelő s lelkész működése alatt kell állaniok. Tantárgyai: a vallásos ismeretekbeni tovább haladás , éneklés , irás, különösen irat olvasásbani | gyakorlat, saját s közéletre tartozó feltevények készítése ' s számolás. Nem azt akarjuk mondani, hogy mindezt egy vasárnapon el kell végezni, hanem például feladványt lehet szabni, melyet egész héten át a következő vasárnapig mindegyik elkészíthet, ekkor a hibák kimutattatnak, javíttatnak. A vasárnapi iskola — kivéve a munkás napokat egész éven át tartandó. 9. A reáliskola, melynek feladata az életre tartozó tárgyakat a gyermekek előtt felfoghatóbbá tenni. Minden