Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-11-01 / 44. szám

meg, hogy az egyház ratronusainak kell a földes-urakat is tartani. „A helybeli conventeknek teendői közzé tartozik, arra felügyelni, hogy a gyülekezet minden tagjai szorgalmasan járjanak templomba." Ezen szabályt igen hevesen megtámadta a fentemlített báró Prónay Gábor valamint b. Podmanitzky József—-és mások is — azt állítván, hogy ez az erkölcstanba, nem pedig az egyházi törvények közé tartozik, s a hallgatókat ezen kötelességre komolyan inteni, de korántsem kényszeríteni kell vagy lehet. — Molnár János azt vitatta, hogy a lelkészeknek azon kell lenni, miszerint hallgatóik örömest járjanak a templomba ez pedig az által elérhető, ha ők kötelességöket híven és lelkiismeretesen teljesitik. *) Radvánszky Ferenc arra, hogy az istentelenség zabiáit — szabadon ereszteni nem kell. Institoris pedig nyájas beszédben véleményét előadta: „Ha, úgymond, ezen kérdés egy század előtt nyilvánosan tétetett volna, ily nagy gyűlésben senki sem ellenzette volna, a jelenkorban hül a vallás— innen eredtek jelen vitatkozások. „Az elnök a dolgot befejezni akarván a zsinatot kérdezé: valljon ezen kánon maradjon-e?" —Mire majd nem mindnyájan hangosan feleltek maradjon! — t. i. a nyilvános istentiszteletbe szorgalmasan járjanak. Radvánszky Ferenc hevesen kinyilatkoztatta, hogy miután a követeknek jövő héten el kell menni, csekélységeken nem kell fel akadni vagy pedig a zsinat folytatása jövő évre halasztassék. Ez által lecsillapodva a követek, csendesebben és higgadtabban kezdtek értekezni, s a többi kánonok a helybeli egyházi gyűlésekről Baloghy Mihály jegyző által felolvastattak —• s kevés változásokkal helyeseitettek. A zsinat Vll-dik ülése oktober 4-én. Miután nt. Ráth Mihály a városi gyülekezetek szabadalmairól hatalmas szót emelt volna, az elnök, a ki maga is megvallotta, hogy a városi egyházak javát kivánja — ezen nagy fontosságú ügy meghányására, egy küldöttséget kinevezni szükségesnek látta. Ehez neveztettek ki a négy kerületnek felügyelői és superintendensei s a szabad kir. városok mindkét rendű követei. — Ezek után olvastattak a canonok. Az esperességi gyűlésnek teendői. Itten. 1 re Váljon a házassági perek ezen convent consistoriuma elébe tartoznak-e — sokáig vitatkoztak. Némelyek, ezek közt Tihanyi állították, hogy ezek a polgári törvényszékeknek adandók át, mások három törvényszéket szükségesnekgondoltak mint a római katholikusoknál. De nem határoztatott ezen tekintetben semmi. A 3-dik és 4-dikre: Váljon szükséges-e az iskoláknak a minden éven egyszer előforduló vizsgáláson kivül még másik is, a zsinat tagjainak többsége oda nyilatkozott, hogy elegendő, ha egyszer minden évben az iskolák megvizsgáltatnak. 7-dikre: Az elnök azt állítottá, hogy a szertartásokat illető ügyekben (in ritualibus) nem elnökölhet sem az esperes sem a superintendentens, mert igy sok uj szertartás behozattathatnék. B. Prónay Gábor ellenben azt állította, hogy a lelkészeket, lényeges szertartásokat, nyilvános tanítást illető ügyekben az esperes elnököljön, egyéb tárgyakban pedig az esperességi felügyelő. A zsinat Vlll-dik ülése oktober 5-kén. Ezen ülésnek kezdetével ama kérdés tétetett: váljon az egyetemes consistorium állandóan ugyanazon helyen maradjon-e, vagy ambulatorius legyen, azaz: egyszer itt *) Schwartner Márton gyakran említette a közlő előtt— hogy Molnár hivatalának első liusz évén oly híres szónok vala — mint Cleynmann a legfényesebb korábau , — s hogy valamint a református imaház szinte ugy az evangélikusoké mindig fuladásig tömve volt, valahányszor Molnár valóban szépen kidolgozott prédikátióit a szószéken a vegyes hallgatóság előtt olvasta!— (mert akkorij időben papiros nélkül prédikálni illetlenek tartatott). másszor másutt tartassék ? Az utóbbi a református atyafiaknak inkább tetszett. Minthogy pedig ez igen nagy fontosságú dolog, az elnök minden kerületet egyenként szólított fel véleményadásra. Ezek közt első volt a dunántúli. Ezen kerület nevében kijelentette Matkovics , hogy ennek minden követei járó kelő — ambulatorius-consistoriumra — szavaznak: maga az elnök az által is indokolta ezen véleményt, mivel az állandó egyetemes consistorium tagjainak egyenként 1000 frtnyi dijt kellene határozni, — s mi által a gyülekezetek terhei igen nagy mértékben növekednének, s ezen okból jelenleg ilyen állandó consistorium nem állapítathatiii meg. A dunáinneni kerület ellenkezőleg nt. Crudi Dániel által olvastatta okait, melyek által az állandó egyetemes consistorium szükségességét bebizonyítani törekvék. Hozzá állott négy város u. m. Pozsony, Sz. György, Bazin és Modor nevében Hrabovszky, pozsonyi esperes. Ellenben a dunáninneni kerületnek több lelkészei ellenkező véleményben valának. A tiszai kerület Radvánszky Ferenc által a dunántúliakhoz csatlakozott — A bányai kerület nehézségeket emelt, főkép a korponai lelkész Mihálitzka, Pongrátz Boldizsár arra figyelmeztette, hogy mindaz állandó, mind a járókelő puszta javallat marad, ha pénzalap hijányozni fog. Megvizsgálandó tehát melyik kevesebb költséget igényel. Az elnök azt állította, hogy a járókelő consistoriumra kevesebb költség elegendő. Azután hozzá adta : „ha a király az állandó consiatoriumot megrendeli — bizonyosan szükséges költségekről gondoskodni fog. Határozott tehát a többség, hogy a jelen körülmények kőzt legyen járókelő az egyetemes consistorium. Ezután igen élénk vitatkozás támadott egyházunk symbolicus könyvei, nevezetesen a formula [concordiae cimü könyv iránt, váljon az utóbbi symbolicus-e" vagy nem. B.Prónay Gábor és Radvánszky Fer. emelték hevesen szavakat. B. Prónay azt állítván, hogy a törvényben is ágostai vallásuaknak neveztetünk —• ezen hitvallás elegendő nekünk. Egyik a lelkészek közül mondá: „a symbolicus könyvekben — az ágostai vallás kivételével különféle felekezetek kárhoztatnak —• ez pedig egyedül Istent illeti. I Ezután ama kérdést intézte paptársaihoz, váljon ezen könyvek Isten vagy emberek által Írattak. — Megkérdeztetvén azután az elnök által a követek — váljon a symbolicus könyvek a kánonba felveendök-e, vagy sem — a többség kijelentette, hogy felveendők. Schwartner Márton a formula concordiae ellen hatalmasan felszólalt — s a halhatlan istenért esedezett, hogy a zsinat ezen jármot a lelkészekre ne vesse. — Teschedik nyilván nagy hévvel oda nyilatkozott , hogy inkább hivataláról lemondani akar, ha concordiae formulának minden tételeit tanítani kellene. Főtiszt. Torkos Mihály superintendens oda nyilatkozott, hogy a formula concordiae cimü iratnak a symbolicus könyvek közt nincs helye. Ezen kellemetlen vitatkozásnak végett vetett a királyi biztos, azt nyilványitván, hogy ezen tárgy a dogmákhoz tartozik, melyek nem lehetnének a zsinat-i nak tárgyai. Balogh Péter azt javallota, hogy az ország terjedelme miatt legalább öt házassági törvényszékek lennének meg I alapítandók. Ebben legtöbben megegyeztek. — Ráth Mátyás minden esperességben felállítandó törvényszéket ajánlott hanem az egyetemes felügyelő ellene felszólalt,—• minthogy nem gondolható, hogy a király 24 külön törvényszéket helyeselni fog. Azután az egyházi fegyelemröli munka olvastatott fel nt. Ráth Mátyás által. — Az egyházbóli kitiltás miatt heves viták tamadtak. B. Podmanitzky József azt vittata, hogy az excommuuikatió a protestántismus szellemével ellenkezik, a polgári büntetésnek alakját veszi, s a becsületérzést sújtja: Wallaszky Pál pedig mellette küzdött. — Pál apostol példájára hivatkozván. A többség vele szavazott. Délután a vármegye teremében összegyűltek a főfelügyelők, superintendensek, s a királyi városok követeinek nagyobb része, hogy a városi gyülekezeteknek az esperes-