Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-11-01 / 44. szám

meg, hogy az egyház ratronusainak kell a földes-urakat is tartani. „A helybeli conventeknek teendői közzé tartozik, arra felügyelni, hogy a gyülekezet minden tagjai szorgalmasan járjanak templomba." Ezen szabályt igen hevesen megtá­madta a fentemlített báró Prónay Gábor valamint b. Pod­manitzky József—-és mások is — azt állítván, hogy ez az erkölcstanba, nem pedig az egyházi törvények közé tarto­zik, s a hallgatókat ezen kötelességre komolyan inteni, de korántsem kényszeríteni kell vagy lehet. — Molnár János azt vitatta, hogy a lelkészeknek azon kell lenni, miszerint hallgatóik örömest járjanak a templomba ez pedig az által elérhető, ha ők kötelességöket híven és lelkiismeretesen teljesitik. *) Radvánszky Ferenc arra, hogy az istentelen­ség zabiáit — szabadon ereszteni nem kell. Institoris pedig nyájas beszédben véleményét előadta: „Ha, úgymond, ezen kérdés egy század előtt nyilvánosan tétetett volna, ily nagy gyűlésben senki sem ellenzette volna, a jelenkorban hül a vallás— innen eredtek jelen vitatkozások. „Az elnök a dolgot befejezni akarván a zsinatot kérdezé: valljon ezen kánon maradjon-e?" —Mire majd nem mindnyájan hango­san feleltek maradjon! — t. i. a nyilvános istentiszteletbe szorgalmasan járjanak. Radvánszky Ferenc hevesen kinyilatkoztatta, hogy miután a követeknek jövő héten el kell menni, csekélysé­geken nem kell fel akadni vagy pedig a zsinat folytatása jövő évre halasztassék. Ez által lecsillapodva a követek, csendesebben és higgadtabban kezdtek értekezni, s a többi kánonok a helybeli egyházi gyűlésekről Baloghy Mihály jegyző által felolvastattak —• s kevés változásokkal helye­seitettek. A zsinat Vll-dik ülése oktober 4-én. Miután nt. Ráth Mihály a városi gyülekezetek szaba­dalmairól hatalmas szót emelt volna, az elnök, a ki maga is megvallotta, hogy a városi egyházak javát kivánja — ezen nagy fontosságú ügy meghányására, egy küldöttsé­get kinevezni szükségesnek látta. Ehez neveztettek ki a négy kerületnek felügyelői és superintendensei s a sza­bad kir. városok mindkét rendű követei. — Ezek után olvastattak a canonok. Az esperességi gyűlésnek teendői. Itten. 1 re Váljon a házassági perek ezen convent consisto­riuma elébe tartoznak-e — sokáig vitatkoztak. Némelyek, ezek közt Tihanyi állították, hogy ezek a polgári törvény­székeknek adandók át, mások három törvényszéket szük­ségesnekgondoltak mint a római katholikusoknál. De nem határoztatott ezen tekintetben semmi. A 3-dik és 4-dikre: Váljon szükséges-e az iskoláknak a minden éven egyszer előforduló vizsgáláson kivül még másik is, a zsinat tagjainak többsége oda nyilatkozott, hogy elegendő, ha egyszer minden évben az iskolák megvizsgál­tatnak. 7-dikre: Az elnök azt állítottá, hogy a szertartásokat illető ügyekben (in ritualibus) nem elnökölhet sem az espe­res sem a superintendentens, mert igy sok uj szertartás behozattathatnék. B. Prónay Gábor ellenben azt állí­totta, hogy a lelkészeket, lényeges szertartásokat, nyilvá­nos tanítást illető ügyekben az esperes elnököljön, egyéb tárgyakban pedig az esperességi felügyelő. A zsinat Vlll-dik ülése oktober 5-kén. Ezen ülésnek kezdetével ama kérdés tétetett: váljon az egyetemes consistorium állandóan ugyanazon helyen maradjon-e, vagy ambulatorius legyen, azaz: egyszer itt *) Schwartner Márton gyakran említette a közlő előtt— hogy Molnár hivatalának első liusz évén oly híres szónok vala — mint Cleynmann a legfényesebb korábau , — s hogy vala­mint a református imaház szinte ugy az evangélikusoké mindig fuladásig tömve volt, valahányszor Molnár valóban szépen ki­dolgozott prédikátióit a szószéken a vegyes hallgatóság előtt olvasta!— (mert akkorij időben papiros nélkül prédikálni il­letlenek tartatott). másszor másutt tartassék ? Az utóbbi a református atya­fiaknak inkább tetszett. Minthogy pedig ez igen nagy fon­tosságú dolog, az elnök minden kerületet egyenként szólí­tott fel véleményadásra. Ezek közt első volt a dunántúli. Ezen kerület nevében kijelentette Matkovics , hogy ennek minden követei járó kelő — ambulatorius-consistoriumra — szavaznak: maga az elnök az által is indokolta ezen véle­ményt, mivel az állandó egyetemes consistorium tagjainak egyenként 1000 frtnyi dijt kellene határozni, — s mi által a gyülekezetek terhei igen nagy mértékben növekednének, s ezen okból jelenleg ilyen állandó consistorium nem álla­pítathatiii meg. A dunáinneni kerület ellenkezőleg nt. Crudi Dániel által olvastatta okait, melyek által az állandó egyetemes consistorium szükségességét bebizonyítani törekvék. Hozzá állott négy város u. m. Pozsony, Sz. György, Bazin és Mo­dor nevében Hrabovszky, pozsonyi esperes. Ellenben a dunáninneni kerületnek több lelkészei ellenkező vélemény­ben valának. A tiszai kerület Radvánszky Ferenc által a dunántúliakhoz csatlakozott — A bányai kerület nehézsé­geket emelt, főkép a korponai lelkész Mihálitzka, Pon­grátz Boldizsár arra figyelmeztette, hogy mindaz állandó, mind a járókelő puszta javallat marad, ha pénzalap hijá­nyozni fog. Megvizsgálandó tehát melyik kevesebb költsé­get igényel. Az elnök azt állította, hogy a járókelő consis­toriumra kevesebb költség elegendő. Azután hozzá adta : „ha a király az állandó consiatoriumot megrendeli — bi­zonyosan szükséges költségekről gondoskodni fog. Hatá­rozott tehát a többség, hogy a jelen körülmények kőzt le­gyen járókelő az egyetemes consistorium. Ezután igen élénk vitatkozás támadott egyházunk symbolicus könyvei, nevezetesen a formula [concordiae cimü könyv iránt, váljon az utóbbi symbolicus-e" vagy nem. B.Prónay Gábor és Radvánszky Fer. emelték hevesen szava­kat. B. Prónay azt állítván, hogy a törvényben is ágostai vallásuaknak neveztetünk —• ezen hitvallás elegendő ne­künk. Egyik a lelkészek közül mondá: „a symbolicus könyvekben — az ágostai vallás kivételével különféle fe­lekezetek kárhoztatnak —• ez pedig egyedül Istent illeti. I Ezután ama kérdést intézte paptársaihoz, váljon ezen könyvek Isten vagy emberek által Írattak. — Megkérdeztet­vén azután az elnök által a követek — váljon a symbolicus könyvek a kánonba felveendök-e, vagy sem — a többség kijelentette, hogy felveendők. Schwartner Márton a formula concordiae ellen hatalmasan felszólalt — s a halhatlan is­tenért esedezett, hogy a zsinat ezen jármot a lelkészekre ne vesse. — Teschedik nyilván nagy hévvel oda nyilatko­zott , hogy inkább hivataláról lemondani akar, ha concor­diae formulának minden tételeit tanítani kellene. Főtiszt. Torkos Mihály superintendens oda nyilatkozott, hogy a formula concordiae cimü iratnak a symbolicus könyvek közt nincs helye. Ezen kellemetlen vitatkozásnak végett vetett a királyi biztos, azt nyilványitván, hogy ezen tárgy a dogmákhoz tartozik, melyek nem lehetnének a zsinat-i nak tárgyai. Balogh Péter azt javallota, hogy az ország terjedelme miatt legalább öt házassági törvényszékek lennének meg I alapítandók. Ebben legtöbben megegyeztek. — Ráth Má­tyás minden esperességben felállítandó törvényszéket ajánlott hanem az egyetemes felügyelő ellene felszólalt,—• minthogy nem gondolható, hogy a király 24 külön tör­vényszéket helyeselni fog. Azután az egyházi fegyelemröli munka olvastatott fel nt. Ráth Mátyás által. — Az egyházbóli kitiltás miatt heves vi­ták tamadtak. B. Podmanitzky József azt vittata, hogy az excommuuikatió a protestántismus szellemével ellenkezik, a polgári büntetésnek alakját veszi, s a becsületérzést sújtja: Wallaszky Pál pedig mellette küzdött. — Pál apos­tol példájára hivatkozván. A többség vele szavazott. Délután a vármegye teremében összegyűltek a főfel­ügyelők, superintendensek, s a királyi városok követeinek nagyobb része, hogy a városi gyülekezeteknek az esperes-

Next

/
Thumbnails
Contents