Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1859-10-25 / 43. szám
mert ebben figyelmeztetik az egyházkerület, hogy mint dunántúli, többé nem jöhet össze, és ha összejöne mégis, határozatai „null und nichtigt f -ek, az elnök és jelenlevők felelősek, és a hatóságok utasítvák szétoszlatására. A gyülé3 e rendeletet ugy tekinti, mint még a jelen engedélyezett) gyűlésre nem vonatkozót, hanem csak is a jövő tekintetében iránytadót, s ülésezését tovább is folytatta ; mit rövid időre szakasztott csak félbe tek. Ferenczi szolgabíró urnák a felöli tudakozódása: mi alapon s alakban gyűlt össze a gyűlés? — kinek mind a gyűlést tarthatási (a nyiltparancs közzététele után kiadott) helytartósági engedély, mind az utóbbihelytartósági rendelet bemutattatván, szintén ugy vélekedett, hogy az utóbbi rendelet csakis a jövőre tartozik, de egyúttal kijelenté, hogy nagyobb bizonyosság nyerhetéseért azonnal felir Sopronyba, s iránytadó választ kér. A gyűlés ezután ismét folytatta ülésezését egész tegnap délelőtti 10 óráig, mely időtájban —• épen akkor, mikor a főiskolai számadások átnézése veendette kezdetét, ismét megjelent tek. Ferenczi sz. biró ur, s kijelenté, hogy bár Sopronyból a válasz még nem jött vissza, de mégis oly helyzetbe jött, hogy a gyűlést be kell tiltania, mely hivatalos jelentés után ft. Nagy Mihály dunántúli superintendens ur a gyűlés ülésezését felfüggesztette. A dunántúli helv. hitv. egyházkerületnek a rendezet ügyében kelt felirata. Felséges Császár, Apostoli Király, legkegyelmesebb Urunk! Már azon alkalommal, midőn 1856-ik évben a magas cs. k. vallási és közoktatásügyi ministerium által a protestáns egyház szervezeti terv véleményadás végett a magyarországi evangélikus egyházkerületekhez leküldetett, hü alattvalói nyiltsággal s tiszteletteljes hódolattal kértük meg cs. k. apóst. Felségedet, hogy azon canonainkban gyökerező elvnél fogva, miszerint egyes superintendentiák, egyházi törvényhozásra nem jogosítvák , ezen törvényhozásnak működésbe tétele s a magas ministeri terv feletti tanácskozhatás végett az 1791. 26-ik törvénycikk 4. §-a alapján zsinatot engedélyezni s ezt előzőleg az 1848-ik év előtti állapotot visszaállítani legkegyelmesebben méltóztassék. Ezt ohajtá akkoron valamennyi magyarországi protestáns egyházkerület, s ezt kéré az ezek nevében és részéről legalázatosabb hódolattal megjelent küldöttség is cs. k. apóst. Felségednél. Legérzékenyebb fájdalommal tapasztaltuk azonban, hogy a magyarországi három millió protestáns hü jobbágy nézeteit s érzelmeit tolmácsoló egyetemes kérés s amaz erös remény, melylyel törvényes óhajtásunk legfelsőbb és legkegyelmesebb valósítását, cs. k. apóst. Felséged legkegyelmesebb Ígérete által is biztatva vártuk, egy oly törvény kihirdetésével hiusittatott meg, mely nem a magyarországi evangélikusok államjogait szabályozó örök érvényű békekötések és alaptörvények tekintetbe vételével, sőt épen azok egyenes mellőzésével, oly egy oldalú uton alkottatott, mely az evangyéliumi elveken épült protestáns vallás által soha nem tűrhető idegen befolyás meghonosítására vezetne. Mert noha őszintén valljuk meg , Felséges Császár, s Apostoli Király, hogy a Felséged által f. é. september l-éröl kibocsátott legmagasabb nyiltparancs, a mennyiben az 1791-ik évi sarkalatos törvényt kiinduló pontul s így fenálló alapul kivánja tekinteni, s újból megerősíteni, a protestáns egyház százados intézményei iránt figyelemmel látszik viseltetni : mégis világos sérelem az a protestáns egyház Ős időkből öröklött azon autonómiájára nézve, mely mint egyedüli életfeltétel annyira összenőtt egyházunk lételével, hogy azt ettől elszakítani halálos seb ütése nélkül teljes lehetetlen. És így ama legmagasabb kegy , mely bár nyilvánulásában az atyai jó indulat tiszteletre méltó gyöngéd érzelmét mutatja is, nem nyújt, nem nyújthat nekünk megnyugvást ama legszentebb s egyházi lételünkkel szorosan ősszeforott jogok épségbe maradása iránt, melyek nemcsak cs. k. apóst. Felséged dicső elődei által törvényekkel, de külföldi fejedelmek részéről biztosított békekötésekkel is megerősítettek , s melyeknek azért minden időszakkal szemben rendületlenül kell állaniok annyival inkább, mert ezek nem a polgári társaság hullámzásában váltakozó világi viszonyok, hanem a belső élettel s lelki smerettel szakithatlan kapocsban létező egyházi élet és vallás szabadságát, függetlenségét s jogait tárgyazzák. Ilyen törvények pedig az 1608-ik bécsi, 1647-ik linzi békekötések, az 1791-ik évi országgyűlés 26 cikke, melyek ugyancsak az Í791 ik évi országgyűlésen együtt véve és külön is oly alaptörvényekül (leges fundamentales) ismertettek el, melyek dicsőült minden királyaink hitlevelében is beufoglaltatnak , s melyeknek sérthetlenségét az 1791. j 26-ik cikk 43. §-a is határozottan elismeri. Márpedig ezen soha változás alá nem jöhető alaptörvényekben van megadva a magyarországi evangélikus egyháznak azon jog, hogy saját törvényhozása gyakorol -hatása végett zsinatot hívhasson összve, melyben a cs. k. legmagasabb felügyelés alatt magának szabadon és füg: getlenül törvényt alkothasson. Világos e törvényből, hogy a zsinat összehívásának joga egyedül magát a protestáns egyházat illeti; és mégis J a hűség és tiszteletteljes hódolat, melylyel cs. k. apóst. Felséged iránt rendíthetlenül viseltetünk, oly annyira gyöngéddé tevé a magyarországi protestáns egyházat, hogy a zsinat szabadságolt összehívása helyett egyenesen cs. k. apóst. Felségedhez intézé azon legalázatosabb kérelmét miszerint egyházi törvénythozó testületének mielőbbi öszszettlését megengedni legkegyelmesebben méltóztatnék. És így, ha a protestáns egyház a maga által összehívhatott zsinaton törvényhozásra van jogosítva: ugy a cs. k. apóst' Felséged által ama jog ellenében f. é. sept. l éről kibocsátott legmagasb nyiltparancsot már eredeténél fogva is sérelmesnek érezzük és valljuk vallásunk függetlensége és szabadságára nézve. Sérelmes jelesül : 1-ör azon szabadságét illetőleg, mely szerint egyházszerkezetünk csak a vallásunkat követő világi és egyházi férfiak közbeleegyezésével állapíttathatok meg ; 2-or sérelmes azon jogra nézve, hogy egyházszervezetünk egyező legyen vallásunk elveivel, melyekkel azonban a gyűlések nyilvánosságának megszorítása, a tanrendszernek s tankönyveknek idegenek általi meghatározása, választásainknak felsőbb jóvábagyástóli függővé tétele, az elnökségi jognak tulnyomólag az egyházi férfiakra ruházása, végzéseinknek végrehajtás előtti felterjesztése sat.— világosan ellenkeznek. S végre 3-or Sérelmes egyházi állásunk ama függetlenségre nézve,hogy egyedül zsinati uton megváltoztatható canonaink, a jelen alkalommal épen nem vélve és remélve királyi rendeletek és kormányszéki intézmények által megmásíttatni céloztatnak. Miután tehát a fentebbiekből nyilván kitűnik, hogy a cs. k. legmagasb nyiltparancs nem a fentebb elszámlált s változhatlan alaptörvények kifolyása; s hogy az egyházunkon kivül idegen befolyás mellett szerkesztett törvény canonainkba s hitelveinkbe ütközik, s végre hogy a jövő zsinatig törvényesen és teljes jogerővel fenállani kellő canonaink azt előzőleg megmásíttatni szándékoltatnak : annálfogva a nélkül, hogy a magyar protestáns egyházra oly annyira sérelmes törvénynek, mint hozzájárulásunk nélkül alkotottnak egyes részeibe bocsátkozni magunkat a zsinaton kívül hivatva éreznők, legmélyebb tisztelettel és igaz jobbágyi hűséggel s hódolattal esede' zünk cs. k. ap. Felséged magas trónja előtt, miszerint a f. é. sept. 1-én kibocsátott törvény és ministeri ideiglenes rendelet végrehajtását felfüggeszteni, minket magyarországi ! evangélikusokat az 1848ik- év előtti állapotba vissza he-
