Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-09-27 / 39. szám

kély különbséget vettem észre, hogy a gyülekezet az imád- j ság és az egyházi beszéd között egy verset énekel, mialatt a lelkész szószékén maradva csendesen meditál. A uenynyiben ez a liturgiái egyhangúságban némi ártatlan, de kedvesen meglepő változatot képez , mindenesetre figyelmet érdemlő szokás. A gyülekezet, melynek négy rendes lelkipásztora szokott lenni, akkor még két jeles pásztorának elvesztése miatti árvaságát gyászolá: azonban azóta már mind a két üres pásztori hely az épen ott szolgált s magukat érdeme- j sitett segédlelkészek által betöltetett. Valóban csak örülhetünk az ifjúi tehetségnek és nemes igyekezetnek ily el- j ismerést érdemlő méltánylásán; valamint lehetetlen örömmel ki nem emelnünk azt is, hogy ime erdélyi hitrokonainknál semmiféle kánon és statutum nem gátolja a segédlelkészt azon gyülekezet rendes lelkészeül lehető megválasztatásában, a melynek épen akkar kebelében szolgált. Bizouy ideje volna már nálunk is azt a 72-dik vagy hányadik statutumot, mely minden státutumaink közt leginkább hasonlítható az apró legyeket megfogó, de a nagy dongókat áteresztő pókhálóhoz, végkép megszüntetni s kimondani, hogy a supplantálás és korteskedés esete jövőre is érvénytelenné teszi ugyan a választást; de még egyenesen azon körülmény nem, bogy a választott egyén a választó gyülekezetben épen akkor vagy a tájban segéd- j lelkészkedett. A gyülekezet a város különböző részeiben jól rendezett elemi iskolákkal bir, s a nőnevelésre is kitűnő figyelmet fordít: mit eléggé tanúsít azon intézkedés is, mely szerint a nőnövelde vezetésére a legközelebbi időben a közönségesen tisztelt nevii Karacs Teréz alkalmaztatott. A kolozsvári ref. főiskola vagy hajdani nevén, collegium a virágzóbb hazai prot. tanintézetek közé tartozik. Legelső kezdetét ez mindjárt az ottani ref. gyülekezet megalapí- I tása után nyerte. Már 1545-ben Heltai Gáspár lelkipásztorsága idejében Vízaknai Györg, mint scholae rector szolgált a kolosvári ref. gyülekezetben. Öt követte a később unitáriussá lett Dávid Ferenc, ezt pedig a hires Molnár György, az Alvinci Péter által versekbe foglalt s iskoláinkban még a mult évtizedekben is használt „grammatica latina" irója. ; Azonban 2-dik János fejedelem alatt oly erőre emelkedett az unitária vallás, hogy az mind a ref. gyülekezetet, mind az iskolát csaknem egészen kiszorította Kolozsvárról. Báthori Gábor és Bethlen Gábor fejedelemségökben kezdett ott a 17-ik század első negyedében a ref. gyülekezet újra emelkedni ; l-ső Iiákóci György pedig már 1644-ben az iskolaépítést is megkezdette, melyet 2-ik Rákóci György bevégeztetvén, abba már 1656-ban a híres Apácai Csere Jánost hívta meg Gyulafehérvárról tanítóul. Még nagyobb kiterjedést és emelkedést nyert az intézet akkor, midőn azt egy részről Lórandfi Sussana az özv. fejedelemnő tetemes pénzösszeggel, melyen aztán Ajtón, Kötelend és Fejérd helységekben szép földbirtok vásároltaték; más részről pedig Barcsai \ Akos és Apaffi Mihály fejedelmek évenkint járandó 16 ezer sókővel ajándékozták meg. De a későbbi időkben is akadtak ezen intézetnek a gr. Bánffi, Bethlen, Teleki és Székely \ stb. főrangú családokból számos nagylelkű alapítványozói, j ugy hogy abban az 1848. előtti időben a bölcsészeti és val- J lástani szakon kivül a jogtani is előadaték. A bekövetkezett uj iskolaszervezés az erdélyi ref. l iskolákban is jelentékeny változásokat idézett elő. Az ed- j dig elé ott létezett négy collegiumból (Kolosvár, N.-Engyed, j Maros-Vásárhely, Sz.-Udvarhely) négy gymnásium lett s az eddigi négy helyébe csupán egy theologico-proparandiai intézet szervezése határoztatott el, miután ilynemű intézet egy is elégséges az erdélyi ref. egyház szükségletéhez képest. Azonban két-két évi theol. előkészítő osztály Maros Vásárhelyen és Udvarhelyen is állíttatott fel, és Kolosvár is, ha onnan a theol. akadémia teljesen áttelepíttetik is N.-Enyedre, ilyen theol. előkészítő osztályt bizonyosan fen fog saját számára tartani. És ezen intézkedés által elég van téve mind históriai múlt emlékének;

mind a jelen el nem utasítható követelésének. Ily intézkedéssel náluuk is az iskolaügyekből felmerült számos keserűségnek lehetett volna elejét venni. Mert p. o. hogy nyíltan, de sértés nélkül szóljak, ha csakugyan tény az, miszerint két teljes theol. intézet oly közelségben, minőben Pest és Kecskemét vannak egymáshoz, nemcsak felesleges, de több kellemetlen zsurlódásokra is alkalmat szolgáltató beruházás, miért ne lehetne a feszült helyzet égető kérdését az atyafiságos szeretet fóruma előtt akként megoldani, bogy az egyik helyen csupán egy-két évi theol. preparandiai előkészítő osztály lenne? Ez azonban természetesen nem annyit tenne, hogy a másik helyen pedig a theol. intézet előkészületi osztályai hiányozzanak, mert a hol a felsőbb osztályok léteznek, ott az alsóbb lépcsőknek is, melyek az intézet kiegészítéséhez tartoznak, következésszerüleg meg kell lenniök, mint a hogy ez Erdélyben is történt vagy történendő. Azt egyáltalán nem láthatom be, hogy bármely gyülekezetnek, ha egész akadémiát nem bírhat, a csupa theol. előkészítő osztályok kisebbségére szolgálhatnának Ragasszuk a nyolezosztályu gymnásiumhoz a theol. előkészítő két osztályt s kevés különbséggel régi lyceumaink állanak elő; a lyceumok pedig kedvező időjárás mellett magasabb intézetekké is kinőhetnek. Ki nem szalasztani kezünkből végkép a jövendő emelkedhetés fonalát, de azt nem is feszítni jobban, mint kibírhatja, — az életbölcsességnek nagyon közönséges szabálya; de tán épen azért nem is respectáltatik kellőleg! A theol. preparandiai intézet még ez évben Kolozsvár és Nagy-Enyed között megosztva létezett, ugy, hogy Nagy-Enyeden csak az előkészítő osztály és a preparandisták számára volt tanfolyam nyitva; ellenben a sajátképení theologusok még mindnyájan Kolozsvártt tanultak s ugyanott előkészítő tanfolyam is létezett. Azonban a theol. intézet már a legközelebbi években a zsinat határozata következtében teljesen át fog Nagy-Enyedre tetetni, a mikor Kolozsvár a 8. osztályú gymnásiumon felül azután csak a két évi előkészítő theol. osztályokkal fogna birni. Az intézet népességét illetőleg ; a tulajdonképeni theologusok száma ez évben volt 29, az előkészítő osztálybelieké 19; a 8 osztályú gymnásium növendékei pedig összesen 214-en voltak. Ezen számkimutatás is elég tanúságot tesz a kolosvári főiskola virágzó állapotáról. (Folytatás követk.) ISKOLAÜGY. A badeni népiskolák állása. (Folytatás.) Ipariskolák felállítását már 1767-ben megkezdte a bádeni kormány. Ugyanis említett évben egy tanintézet nyittatott meg Karlsrnhében, melyben minden tizenöt éves leendő mesterember, ki a számolásban kellő ügyességgel birt, hetenként négy órán oktatást nyert a számtan, mértan,természet-tudomány, gépészet és építészetben. 1768-ban ugyan Karlsruhéban építészeti iskola nyittatott meg az építészet köréhez tartozó mester-inasok és legények számára 1769-ben kibocsátott fejedelmi rendelvény szerint az ipariskola ugy módosíttatott s szélesbíttetett, hogy azzal 1) Számoló-iskola köttessék össze, melyben nyáron és tavaszszal esteli 7—8 órakor hetenként háromszor mértan és gépészet taníttassék s ezen iskola látogatására nemcsak az építészethez tartozó egyének, hanem különbség nélkül minden mesterséged szórítassék. 2) Építészeti rajziskola, mely tavaszszal és nyáron szerdán és szombaton esti 7—8 órakor tartassék. 3) Intézkedés tétetett, hogy az építészethez tartozó, valamint minden mesterember ugy rendelje házi dolgait?

miszerint segédei s inasainak szerdán ég