Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-09-20 / 38. szám

értsünk, hanem a historice létezett s létező Isten országa ellenségének müveletét, mit a szentirás úgyis világosan tanít. A Polier munkája épen azon időszakban készült, a midőn a fonákul ugy nevezett felvilágosodás a keresztyénség tevőleges tanait leginkább ostromolta, s a vallási közönyösséget és hitetlenséget terjesztő iratok stirün jelentek meg egymásután, — és ez a deismus, rationalismus és naturalismus járványától sokaknak lelkét megóvta. — 100 év után talán hasonló szükségből láták jónak azt az átdolgozó kiadók a magyar nép kezébe juttatni. — Ha ez volt céljok, ugy elmondhaták munkájok megjelenésekor, a simeoni hattyúdalt s eleget tettek arra nézve , hogy nevök a magyar protestáns egyházi irodalom történelmének lapjain az utókor számára is tiszteletben megőriztessék. Csak olvasni kell e munkát, s az olvasó^ legott ily gondolatokra jut: 1-ször Mily jó volna e könyvet iskoláinkba bevinni, különösen a gymnásiumi osztályokban helyes felosztás mellett taníttatni. 2-szor Mennyire kívánatos a nép erkölcs vallásos épülete érdekében, hogy avagy csak oly áron szereztethessék meg, mint a Károlyiféle biblia. 3-szor Nem ártana néhány példányt e munkából azoknak kezébe is juttatni, kik a szentírást olvasva tévelygő s hibás vélekedéseket táplálnak, terjesztenek. Végre 4-szer Ha e könyv a népközött elterjedhet talán több érdekkel, helyesebb felfogással s nagyobb előmenetellel is fog az ige hirdettetni, oda utasíttatván az ige hirdetők is, hogy prédikációikban több bibliai szellem - és kenet foglaltassák. Miután a fentnevezett átdolgozok elébb mint befejezhették volna e nagy munkát, elhánytak, hogy mégis magyar olvasóközönség Polier Ujtestamentomának második részét is bírhassa: Stein János kolozsvári könyvkiadó e munka befejezésére Székely János kézdi-vásárhelyi ref. papot kérte fel, ki e munkát magára vállalta, s e szerint a 2-ik rész is annak idejében megfog jelenni. Bár a vállalkozott átdolgozó ur — mint maga irja — súlyt és tekintélyt kölcsönző irodalmi névvel nem bir is; — legkevésbé sem kételkedhetni a felől, hogy benne az elébbeni dolgozók a munka folytatására s befejezésére méltó utódot fognak birni. Ugyanazért a második rész megjelenésének is elébe méltó várakozással s reménynyel nézhetni; addig is azonban kedves kötelességemül tekintvén e maradandó becsű munkának már megjelent I-ső részét az olvasó közönség becses figyelmébe s pártfogásába ajánlani. Filó János, szentesi ref. lelkész. * TT JÍL.

JW €3 Gyönki iskolaügyhöz, némi felvilágosításul. Csukás Benő tanár ur e becses lapok 33-ik számában „Gyönki iskolaügy" cim alatt ád elő egy közleményt, melyben a k.-somogyi e. h. megye 1859. junius 27. 28. Tengődön tartott gyűlése jegyzőkönyvének 9-dik pontját akarja idézni, — fájdalom ! elferdítve , hiányosan —• Mi okból ez elferdítés ? — miért e hiányos közlése a jegyzőkönyvnek ? — közlő tanár ur tudja legjobban. Az említett tengődi gyűlés jegyzökönyvének 9-dik pontja szórul-szóra így van : „9. A 8-ik ponttal kapcsolatban előterjesztetett, hogy a gyönki iskola pénztára nem elegendő a tanároknak 500 pforinttali díjazására. Végz: Jövendőre a k.-somogyi e. h. megye egy tanár fizetését 400 pforintban véli megállapíttatni, a pénztár gyenge ereje tekintetéből, különösen azokra nézve, kik tanárságukkal kápláni éveiket töltik.* Egy pillanatra láthatja a tisztelt olvasó, hogy a k. somogyi e. h. megyének e határozata épen nem olyan categoricus imperativus , mint a minőt képzel tanár ur, s akar képzeltetni a tisztelt olvasó közönséggel. Hisz a k.-somogyi e. h. megye régebben tudja mint tanár ur, hogy csak Y4

-ed részben van joga a gyönki iskola ügyeibe határozólag beleszóllani. — Ép ez okból viseli a jegyzőkönyv 9-ik pontja a vélemény szerény jellemét. Ámde, ha a tolnai nt. e. h. megyének s a gyönki pártfogó uraságoknak, s a f. t. e. h. kerületnek hajlamuk lesz e véleményt elfogadni: biz akkor azon jogon lesz majd, — akkor a mikor, — leszállítani hatalmuk 400 pforintra a gyönki tanári fizetéseket, a mely jogon 500 pftra lett emelve; sőt még tán erősebb jogon. Azon okoskodása tanár urnák, hogy valamelyik lelkésztanár , fizetés alkalmával ugy lépne elő, mint világi, csakhogy 100 pfttal többet kaphasson : igen furcsa okoskodás. Ugy hiszem, hogy lelkész-tanár urak consecratiójukkor esküt is tettek, — melynek tán mégis van annyi ereje, hogy alakosdivá nem akarják magukat alacsonyítani, épen 100 pforintért. — Hiszi-e már Csukás tanár ur ezek előrebocsátása után, hogy félreértette a jegyzökönyvet, s eddig don Quixottei szélmalom harcot vívott. Az egész gyönki iskolaügyre nézve egyéni véleményem ez: hogy az ily gyanúsító s nem mindenben hiteles közlések által, épen nem orvosolják tanár urak a betegeskedő iskola bajait; de sőt inkább nevelik. —• Szabadságukban áll tanár uraknak, vizsgálni a gyönki iskolai számadási Írásokat, s megláthatják azokból a kezeket, melyek ennek életerét metszegették, — s higygyék el, hogy nincs lelkész csak egyetlen egy is, ki az iskolának virágzást, — a tanároknak jobb fizetést ne óhajtana, ha lesz miből, kivált ha ők is járnak a békességnek utján, s igyekeznek a kevesen minél hívebbek lenni, — nem halálig, hanem addig, míg káplán-tanári hivatalukat egy jobb jövedelmű papsággal felváltandják. Horváth Gábor, csepeli lelkész s egyházmegyei jegyző. Sept. 1-én nyitották ^meg Nyíregyházán a tiszai ev. egyházkerületnek tanítóképezdéjét 16 tanulóval. E képezde már a mult tizedben is fenállott, de a mostoha körülmények folytán lehanyatlott; most a kerület buzgalma újra felállította. Adja Isten , hogy egy intézet, melyhez oly szép remények csatlódnak, évről évre mindinkább virágozzék és óhajtott gyümölcsöket te remjen. * (P. N.) A „különféle papi dolgozatok" kiadását, az általam szerkesztett uj folyam II. füzetétől kezdve, t. Osterlamm Károly pesti kiadó-könyvárus ur vette át. Midőn a szerkesztés elvei az előbbiek maradnak, annak köre bővülést nyer az által, hogy a t. kiadó ur kívánatára, a füzetek hasábjai ágostai evangélikus testvéreim dolgozatainak is megnyittatnak. Tettem volna ezt már az első füzetnél is örömmel, de nem érzem magam feljogosítva : csak kívánni is, hogy a testvér felekezet egyházi férfiai, bennem mint szerkesztőben, megbízzanak ; nem remélném ezt most is, de azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy nyilváníthatom, miszerint minden ág. ev. irótól beküldendő dolgozatot, Nt. Székács József ur fog átnézni, és én azokra nézve magamat egészen az ö utasításához szabandom. Oly módon kérem azért közremunkálásra, ág. ev. testvéreimet fel, hogy azon dolgozataikat , melyékkel a szerkesztésem alatti füzeteket megtisztelni kívánják, akár hozzám, akár Nt. Székács úrhoz, a mint inkább kezök ügyébe esik, szíveskedjenek küldeni. Eddigi előfizetőim , a H. füzetet september helyett decemberben, a EC-at jövő márciusban veendik; a késedelemért remélem meg fognak bocsátani. A további előfizetéseket egyedül Osterlamm K. úrhoz kérem intéztetni. Szász Károly. A kolosrári ev. reform, község megürült lelkészi állomá* sokra Szász Dimokos és Szász Gerö urakat választá meg.