Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-09-20 / 38. szám

neti határozatok közzététele után, melyeknek kibocsátását Magunknak fentartjuk, mind a két hitvallású evangélikusokra nézve meg fog szűnni, s ezen törvényhatóság annakutánna kővetkező módon lesz gyakorlandó: a) első folyamodásilag az esperességi consistorium által, b) másod folyamodásilag a superintendentiális consistorium által, c) harmad és utolsó folyamodásilag az evangélikus egyházi legfőbb törvényszék által. VII. §. Mindaddig, míg mind a két hitvallású evangélikusok házassági joga iránti törvények zsinat utján létre nem jőnek , az e tárgybani eddigi törvények hatályban maradnak, s a jelen nyiltparancs VI. §-ban elősorolt házassági bíróságok Ítéleteik tekintetében, ugy magára a jogra (1852. nov. 29-én kelt nyiltparancs, birod. törv. lap 246. sz.) mint a mennyiben lehet az eljárásra vonatkozólag is, az eddigi törvényhozás határozataihoz kötvék. Az utóbbi tekintetben, ezen bíróságok minőségének figyelembe vétele mellett, a megkívántató eltérések külön fognak szabályoztatni. A házasság polgári hatásai felett a határozat hozatala jövőben is a világi bíróságokat illetendi. VIII. §. Az egyházi bíróságok működéseiért, mily dijakat és mily határozatok szerint kell az egyházi pénzalapok számára fizetni, a Mi elhatározásunknak marad fentartva. IX. §. Az egyházi személyek fegyelmi ügyekben az egyházi birói hatóságok alatt állanak. Az egyházi személyeknek tisztán világi jogügyei, mint szerződések, adósságok, örökségek felett, a világi bíróság határoz. X. §. Ha az egyházi személyek bűntett, vétség vagy kihágás miatt a világi bíróság által vizsgálat alá vonatnak, ezen bíróságnak kötelességében áll, arról az illető superintendentiát haladék nélkül értesíteni. Épen ugy a hozott Ítéletről s annak indokairól is a superintendentia késedelem nélkül tudósítandó. Valamely egyházi személy elfogatásánál és letartóztatásánál figyelembe veendők azon tekintetek, melyeket a hivatása iránti tisztelet igényel. XI. §. Az evangélikus iskolákra való felvigyázás, mely a fejedelmi főfelügyelési jogon alapul, csak ágostai és helvét hitvallású férfiak által fog gyakoroltatni. Mindenik iskola köteles magát ezen felvigyázás alá vetni, és a kormány által kivánt felvilágosításokat nyújtani. Ha valamely iskola erkölcsi vagy politikai tekintetben ártalmas jellemet ölt magára, a politikai országos kormányszék állal, a superintendentia egy küldöttjének meghívása mellett, vizsgálat tartandó, s az eredményhez képest az iskola bezárása rendelendő. XII. §. Mind a két hitvallású evangélikusok népiskolái jövendőre is egyházi közlönyeik felügyelete és vezetése alatt állanak. Az erre vonatkozó viszonyok közelebbi szabályozása az egyházi törvényhozás számára marad fentartva. XIII. §. A világi tárgyakbani oktatás, épen ugy mint az a katholikus népiskolákra nézve rendeltetett, az iskolák hitvallási jellemének teljes megóvása mellett kormányunk által kibocsátott vagy kibocsátandó általános szabályok szerint szervezendő. Egy iskolában sem szabad oly tankönyvet használni, mely jóváhagyást nem nyert, a mely jóváhagyás a vallási tankönyvek tekintetében a generális conferentia által, a vallás- és oktatásügyi minisztérium beleegyezésének kikérése után, egyéb tankönyvek tekintetében pedig a most említett minisztérium által, a generális conferentia meghallgatása után, adatik. XIV. §. A gymnásiumok, reáliskolák s hasonló kö~ zéptanodak, továbbá a praeparandiák tekintetében következő határozatok érvényesek: a) minden ilyes intézetnek egy főnökkel kell ellátva lennie, ki az intézet közvetlen vezetését kezeli, s a kormányhatóságok irányában az intézet állapotáért felelős; b) a gymnásiumi, reáliskolai vagy praeparandiai főnöknek és tanítóknak erkölcsi és politikai tekintetben feddhetlennek s rendszerint ausztriai állampolgároknak kell lenniök, tudományos tekintetben pedig tanítóhivatali vizsgálat által azon képesültséget kell tanusítaniok, mely a hasonnevű államiskolák tanítóitól követeltetik. Iskolafőnököknek és tanítóknak a kormány engedelmével kivételesen külföldi egyének is hivathatnak meg; c) a főnök és tanítók alkalmazása az illető iskolai kegyuraság jogához tartozik; d) az oktatás a tanítványok kezében létező nyomtatott könyvek alapján tartandó. Egy iskolában sem szabad oly tankönyvet használni, mely előbb jóváhagyást nem nyert, a mely a vallási könyvek tekintetében a generális conferentia által, a vallás- és oktatásügyi minisztérium beleegyezésének kikérése után, egyéb tankönyvek tekintetében pedig a most említett minisztérium által adatik. XV. §, Mindenik iskolára nézve a nyilvános iskolák minden jogai igényeltethetnek, ha az az ezen jogok megnyerése végett kitűzött minden törvényes feltételeknek, különösen az illető nemű iskolákra nézve kiszabott tanterv tekintetében is, eleget tesz. XVI. §. Ha az egyik vagy másik hitvallású evangélikus ifjúság számára iskolák államköltségen állíttatnak fel, azokban csak oly férfiak alkalmazhatók, kik ezen hitvallások valamelyikéhez tartoznak. XVII. §. Mindenik superintendentiának szabadságában áll, mindaddig, míg e tekintetben a zsinati törvényhozás utján általánosan kötelező határozatok nem hozatnak, kibocsátani azon rendeleteket, melyeket szükségeseknek vél a végett, hogy a gymnásiumokból kilépő oly tanulók képződésének folyama szabályoztassék és ellenőriztessék, kik magukat egyházi és iskolai szolgálatra szentelni, s e végett külföldi egyetemeket látogatni, vagy belföldi hittudományi tanintézetekbe átlépni szándékoznak. E végett a superintendentiák a mivelődésnek a kormány által kivánt mértékénél többet is követelhetnek, és meghatározhatják azon tanszakokat, melyeknek sikerrel befejezett tanulása folytán az említett osztályú tanítványok valamely egyetem látogatására vagy a hittudományi tanulmányba lépésre feljogosíttathatnak. A superintendentiák továbbá fentarthatják maguknak az ilyes tanítványok érettségi bizonyítványainak megerősítését, s mindazon jelöltektől, kik valamely egyetemen, vagy azon superintendentián kivül, melyhez tartoznak, valamely hittudományi tanintézetben tanulnak, tanulmányaikról szigorú időszaki kimutatásokat követelhetnek. Oly jelöltek, kik az ebbeli rendeleteknek eleget nem tesznek, ne alkalmaztathassanak. XVIII. §. Oly hittudományi tanintézetek, melyek a két hitvallás egyikének vagy másikának számára az eddigi szerkezet szerint külön léteznek, elkülönített fenállásukban megmaradnak. Azonban a legközelebbi zsinatok feladata leend, azon hitvallás számára, melynek közlönyéül az illető zsinat tekintendő, a hittudományi tanügy szerkezetét és szabályozását tárgyazó törvényt kidolgozni, s jóváhagyás végett Élőnkbe terjeszteni. XIX. §. Oly tanítók, kik a népiskolákban vagy felsőbb tanintézetekben az arra jogosított iskolai kegyuraságok által rendszerüleg alkalmaztattak, hivatalukból csak szabályszerű fegyelmi eljárás folytán tétethetnek ki, mely az egyházi törvények által kiszabott folyamodási rend szerint tartandó. Ha azonban az iskolai fegyelemre való tekintetek halasztást nem tűrnek, a tanítói hivatal gyakorlásátóli felfüggesztés a kegyuraság által ideiglenesen elrendeltethetik. XX. §. Az egyházi községnek (parochiális községeknek, esperességeknek, superintendentiáknak) jogában áll, tulajdont bármely törvényes módon szerezniök. XXI. §. Az iskolai és egyházi alapítványok csak az illető hitvallás iskolájának és egyházának céljaira fordíttathatnak. XXIL §. Az egyházi, iskolai és alapítványi vagyon rendeltetése és hovafordítása feletti perlekedések az egyházi birói hatóságok által (V. §.) döntetnek el. XXIII. §. Egyházi, iskolai és alapítványi vagyonuk igazgatása, az 1791. évi 26. törvénycikk 10. §. értelmében, mind a két hitvallású evangélikusokat ezentúl is kizárólag