Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-09-20 / 38. szám

neti határozatok közzététele után, melyeknek kibocsátását Magunknak fentartjuk, mind a két hitvallású evangéliku­sokra nézve meg fog szűnni, s ezen törvényhatóság annak­utánna kővetkező módon lesz gyakorlandó: a) első folya­modásilag az esperességi consistorium által, b) másod folyamodásilag a superintendentiális consistorium által, c) harmad és utolsó folyamodásilag az evangélikus egyházi legfőbb törvényszék által. VII. §. Mindaddig, míg mind a két hitvallású evangé­likusok házassági joga iránti törvények zsinat utján létre nem jőnek , az e tárgybani eddigi törvények hatályban maradnak, s a jelen nyiltparancs VI. §-ban elősorolt házas­sági bíróságok Ítéleteik tekintetében, ugy magára a jogra (1852. nov. 29-én kelt nyiltparancs, birod. törv. lap 246. sz.) mint a mennyiben lehet az eljárásra vonatkozólag is, az eddigi törvényhozás határozataihoz kötvék. Az utóbbi tekintetben, ezen bíróságok minőségének figyelembe vétele mellett, a megkívántató eltérések külön fognak szabályoz­tatni. A házasság polgári hatásai felett a határozat hoza­tala jövőben is a világi bíróságokat illetendi. VIII. §. Az egyházi bíróságok működéseiért, mily di­jakat és mily határozatok szerint kell az egyházi pénz­alapok számára fizetni, a Mi elhatározásunknak marad fentartva. IX. §. Az egyházi személyek fegyelmi ügyekben az egyházi birói hatóságok alatt állanak. Az egyházi szemé­lyeknek tisztán világi jogügyei, mint szerződések, adóssá­gok, örökségek felett, a világi bíróság határoz. X. §. Ha az egyházi személyek bűntett, vétség vagy kihágás miatt a világi bíróság által vizsgálat alá vonatnak, ezen bíróságnak kötelességében áll, arról az illető super­intendentiát haladék nélkül értesíteni. Épen ugy a hozott Ítéletről s annak indokairól is a superintendentia késede­lem nélkül tudósítandó. Valamely egyházi személy elfoga­tásánál és letartóztatásánál figyelembe veendők azon tekin­tetek, melyeket a hivatása iránti tisztelet igényel. XI. §. Az evangélikus iskolákra való felvigyázás, mely a fejedelmi főfelügyelési jogon alapul, csak ágostai és helvét hitvallású férfiak által fog gyakoroltatni. Minde­nik iskola köteles magát ezen felvigyázás alá vetni, és a kormány által kivánt felvilágosításokat nyújtani. Ha vala­mely iskola erkölcsi vagy politikai tekintetben ártalmas jellemet ölt magára, a politikai országos kormányszék állal, a superintendentia egy küldöttjének meghívása mellett, vizsgálat tartandó, s az eredményhez képest az iskola be­zárása rendelendő. XII. §. Mind a két hitvallású evangélikusok népisko­lái jövendőre is egyházi közlönyeik felügyelete és vezetése alatt állanak. Az erre vonatkozó viszonyok közelebbi sza­bályozása az egyházi törvényhozás számára marad fen­tartva. XIII. §. A világi tárgyakbani oktatás, épen ugy mint az a katholikus népiskolákra nézve rendeltetett, az iskolák hitvallási jellemének teljes megóvása mellett kormányunk által kibocsátott vagy kibocsátandó általános szabályok szerint szervezendő. Egy iskolában sem szabad oly tan­könyvet használni, mely jóváhagyást nem nyert, a mely jóváhagyás a vallási tankönyvek tekintetében a generális conferentia által, a vallás- és oktatásügyi minisztérium be­leegyezésének kikérése után, egyéb tankönyvek tekinteté­ben pedig a most említett minisztérium által, a generális conferentia meghallgatása után, adatik. XIV. §. A gymnásiumok, reáliskolák s hasonló kö~ zéptanodak, továbbá a praeparandiák tekintetében követ­kező határozatok érvényesek: a) minden ilyes intézetnek egy főnökkel kell ellátva lennie, ki az intézet közvetlen vezetését kezeli, s a kormányhatóságok irányában az inté­zet állapotáért felelős; b) a gymnásiumi, reáliskolai vagy praeparandiai főnöknek és tanítóknak erkölcsi és politikai tekintetben feddhetlennek s rendszerint ausztriai állampol­gároknak kell lenniök, tudományos tekintetben pedig taní­tóhivatali vizsgálat által azon képesültséget kell tanusíta­niok, mely a hasonnevű államiskolák tanítóitól követelte­tik. Iskolafőnököknek és tanítóknak a kormány engedel­mével kivételesen külföldi egyének is hivathatnak meg; c) a főnök és tanítók alkalmazása az illető iskolai kegy­uraság jogához tartozik; d) az oktatás a tanítványok ke­zében létező nyomtatott könyvek alapján tartandó. Egy iskolában sem szabad oly tankönyvet használni, mely előbb jóváhagyást nem nyert, a mely a vallási könyvek tekinte­tében a generális conferentia által, a vallás- és oktatásügyi minisztérium beleegyezésének kikérése után, egyéb tan­könyvek tekintetében pedig a most említett minisztérium által adatik. XV. §, Mindenik iskolára nézve a nyilvános iskolák minden jogai igényeltethetnek, ha az az ezen jogok meg­nyerése végett kitűzött minden törvényes feltételeknek, különösen az illető nemű iskolákra nézve kiszabott tanterv tekintetében is, eleget tesz. XVI. §. Ha az egyik vagy másik hitvallású evangéli­kus ifjúság számára iskolák államköltségen állíttatnak fel, azokban csak oly férfiak alkalmazhatók, kik ezen hitvallá­sok valamelyikéhez tartoznak. XVII. §. Mindenik superintendentiának szabadságá­ban áll, mindaddig, míg e tekintetben a zsinati törvényho­zás utján általánosan kötelező határozatok nem hozatnak, kibocsátani azon rendeleteket, melyeket szükségeseknek vél a végett, hogy a gymnásiumokból kilépő oly tanulók képződésének folyama szabályoztassék és ellenőriztessék, kik magukat egyházi és iskolai szolgálatra szentelni, s e végett külföldi egyetemeket látogatni, vagy belföldi hittu­dományi tanintézetekbe átlépni szándékoznak. E végett a superintendentiák a mivelődésnek a kormány által kivánt mértékénél többet is követelhetnek, és meghatározhatják azon tanszakokat, melyeknek sikerrel befejezett tanulása folytán az említett osztályú tanítványok valamely egyetem látogatására vagy a hittudományi tanulmányba lépésre feljogosíttathatnak. A superintendentiák továbbá fentart­hatják maguknak az ilyes tanítványok érettségi bizonyít­ványainak megerősítését, s mindazon jelöltektől, kik vala­mely egyetemen, vagy azon superintendentián kivül, mely­hez tartoznak, valamely hittudományi tanintézetben tanul­nak, tanulmányaikról szigorú időszaki kimutatásokat kö­vetelhetnek. Oly jelöltek, kik az ebbeli rendeleteknek eleget nem tesznek, ne alkalmaztathassanak. XVIII. §. Oly hittudományi tanintézetek, melyek a két hitvallás egyikének vagy másikának számára az eddigi szerkezet szerint külön léteznek, elkülönített fenállásukban megmaradnak. Azonban a legközelebbi zsinatok feladata leend, azon hitvallás számára, melynek közlönyéül az illető zsinat tekintendő, a hittudományi tanügy szerkezetét és szabályozását tárgyazó törvényt kidolgozni, s jóváhagyás végett Élőnkbe terjeszteni. XIX. §. Oly tanítók, kik a népiskolákban vagy fel­sőbb tanintézetekben az arra jogosított iskolai kegyurasá­gok által rendszerüleg alkalmaztattak, hivatalukból csak szabályszerű fegyelmi eljárás folytán tétethetnek ki, mely az egyházi törvények által kiszabott folyamodási rend sze­rint tartandó. Ha azonban az iskolai fegyelemre való te­kintetek halasztást nem tűrnek, a tanítói hivatal gyakor­lásátóli felfüggesztés a kegyuraság által ideiglenesen elren­deltethetik. XX. §. Az egyházi községnek (parochiális községek­nek, esperességeknek, superintendentiáknak) jogában áll, tulajdont bármely törvényes módon szerezniök. XXI. §. Az iskolai és egyházi alapítványok csak az illető hitvallás iskolájának és egyházának céljaira fordít­tathatnak. XXIL §. Az egyházi, iskolai és alapítványi vagyon rendeltetése és hovafordítása feletti perlekedések az egy­házi birói hatóságok által (V. §.) döntetnek el. XXIII. §. Egyházi, iskolai és alapítványi vagyonuk igazgatása, az 1791. évi 26. törvénycikk 10. §. értelmében, mind a két hitvallású evangélikusokat ezentúl is kizárólag

Next

/
Thumbnails
Contents