Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-09-13 / 37. szám

Feltűnő volt előttem a legnépesebb egyházkerület közgyűlésének néptelensége. Mert bár hallgatóság meglehetős számmal volt jelen, de a vidék, sőt még a közel szomszéd helyek közrendű lelkészei közül is vajmi keve- : set lehetett szemlélni a gyűlésen ! A gyűlés zöld asztalát 20, legfölebb 25 tisztes férfiú ülte körül, s ugy látszott mintha csak ezekből állott volna a gyűlés jelenvolt szavazó tagjainak összes száma. Valóban csekély szám közel 800 ezer lélek gyűlési képviselésére! Feltűnő volt előttem, hogy a szorosan úgynevezett officialis személyeken kivül a tanácskozás tárgyaihoz más egyéb nem is igen szólt; még inkább feltűnő volt előttem egyik szomszéd hallgató társam által futólag s barátságosan tett azon megjegyzés, mintha a közrendű lelkésznek a gyűlés tárgyaihoz való szólása nem is a legszivesb fogadtatásban részesülne. Már megvallom ezeket tapasztalva, kissé elkomolyodtam s olyanformán éreztem magamat, mintha valamely zártkörű tanácskozás hideg szellője érintett volna meg; , mert a prot. normális egyházszervezettől a gyűléseknek kellő szabadelvű s képviseleti rendszeren alapuló szerkezetét — nézetem szerint — elválasztani nem lehet. Hogy a kerületi gyűlésnek szavazattal biró tagjai egyedül csak az esperesek és segédgondnokok legyenek, ezt aligha merném a prot. egyházrendezet példánya gya- [ nánt felmutatni. Igaz, hogy az esperesek és segédgondno- j kok az egyes gyülekezetek által választatván, ennyiben a belőlük alkotandó gyűlés is némi képviseleti jelleggel bir: j de ne feledjük el, hogy az esperesek és segédgondnokok az egyházmegyéknek sajátképen kormányzó személyei s hivatalnokai lévén, ennélfogva a csupán belőlük alkotott gyűlés valódi közgyűlésnek, azaz olyan gyűlésnek, mely a kerületi törvényhozó és törvénykező hatalmat, és így az egyes esperesek és segédgondnokok eljárásai s intézkedései feletti evidens hatóságot is gyakorolni hivatva van, elvi szempontból teljességgel nem nevezhető. Megengedem én, hogy egyházi s világi férfiaink a kezökbe adatott hatalom- j mai csupán az egyház javára kívánnak élni: de eltekintve , a személyektől s nézve egyedül a szerkezetet, bizonyosan senki sem fogja alkotmányos szempontból helyeselni, hogy ugyanazon személyek legyenek mind az egyházmegyei kormányzó, mind az egyházkerületi közgyűlési hatalomnak kizárólagos organumai s depositariusai. Hisz az ily szerkezet nem presbyterianum, hanem merőben aristocraticum quid volna, főleg midőn mind az esperesek, mind a segédgondnokok élethosszig megválasztott hivatalnokok és leg- ! több esetekben egyházmegyei utasításokhoz sem kötött j személyek. Váljon csoda volna-e, ha ily szerkezet mellett az esperesek és segédgondnokok között egy minden szabadabb mozgalmat lebilincselni s egymás magánérdekű céljait előmozdítni törekvő fraternitas vagy liga fejlődnék ki? i csoda volna-e, ha ez ily egyházszerkezet földében mind a tekintélyesebbek és hatalmasabbak irányában készségesen meghajló servilismusnak, mind a közrendű papok s tanítók irányában hatalmaskodni, szerető hierarchiának exotericus növénye megteremne? És ha ez mégsem történt s nem történik meg, ezt egyáltalán nem az ilyféle gyűlési szerke- j zetnek, hanem az országos egyházi közszellemnek, mely még az ily magasabb testületekre is gyakorolja erkölcsi i befolyását, és a testület azon férfiainak tartozunk köszönni, kik a szerkezetnek botránkoztatóan hiányos voltát vissza- | élésekre kizsákmányolni nem kívánják. Váljon midőn azt látjuk, hogy népes, közel 100 ezer, sőt tán ennél is több lelket számláló egyházmegyéknek az esperes és segédgondnokon s gyakran az egy esperesen | kivül egyéb képviselője, egyéb szószólója nincs; sőt egyéb, | szavazattal bírható képviselőt nincs is joguk küldeniök, lehet-e magunkat legalább egy néma fejcsóválástól vissza- j tartóztatni ?! Ily szerkezet miatt azután, ha mind a közgyü- I lések, mind az egyházi ügyek iránti érdekeltség ugy a gyülekezetekben, mint azoknak lelkészeikben meggyen- \ gül j ha ily rendezetű gyűléseinkre nem nagy buzgalommal ! sietnek a vidék lelkészei: azt bár szivünkből sajnálhatjuk, de csaknem természetesnek fogjuk találni. Mert a hol ránk a szenvedőleges álláson , a néma hallgatáson felül egyéb szerep nem várakozhatik; ahol 7—800 ezer lélek közül legfölebb csak 25—30 ritka szerencséseknek engedtetik a közügyhöz méltó szóihatás; ahol az ifjabb erőknek élénkebb mozgása, csak a hivatalos tekintélynek feddőző pillantásaival találkozik : oda bizony magunk jó szántából lábatlankodni nem megyünk; hanem ezalatt inkább muzeumunk árnyékos hajlékában pihenünk, vagy dolgozunk azon körnek, mely buzgalmunkat s munkásságunkat jobban tudja s akarja méltányolni. És ekként a közgyűlések nemcsak határozataikat fosztják meg lehető erkölcsi nyomatékuktól és eredményüktől; hanem elvesztik még azon előnyüket is, melylyel azoknak sajátképen birniok kell, nevezetesen azt, hogy az ifjabb erőknek és tehetségeknek képző iskolául szolgáljanak. (Vége követk.) ISKOLAÜGY. Nagytiszteletü szerkesztőség! Ha napjainkban valamely intézet a nagy világhoz1 viszonyára nézve érvényre emelte az elvet: bene vivit' qui bene latuit, ezt egyik sem tevé inkább, mint a b. somogyi h. h. egyházmegye csurgói tanintézete. Több mint félszázad óta áll fen e tanintézet b. e. tolnai gróf Festetits György e sorokban érdemileg eléggé nem méltányolható nagy lelkétől alapítottan; derűre borura, a b. somogyi egyházmegye áldozat-buzgóságától, egy időközben a szomszéd Baranyamegye nyers productumból álló segítsége által támogatottan; csaknem mindig egyenlő számú növendékektől — kiknek legtöbbje ez ideig főtanodáinkban mindig szívesen látott vendég volt — látogatottan : a nélkül bogy — tudtomra — a protestáns világ bármely közlönye, vagy egyéb közegek által ez intézet életéről ismertető sorok jutottak volna napfényre. Nem mintha e körülményt egyáltalában roszalni; 8 tettleg megigazítani akarnám vagy tudnám nyúltam, a tollhoz. Volt azon csendes, a nagy világtól látszólag nem ismert szerény magábavonultságban sok, e tanintézet szellemével — e szellemtől áthatottság ez intézet növendékeinek országszerte jellegét képezte — körülményeivel megegyező. Jól tudom én, hiába minden külről jött ismertetés, ha maga az ismertetett nem képes magát eléggé ismertté, ajánlóvá tenni; jól tudom én, tudja azt minden okos ember, hogy a föld forog ám, habár eget verő zúgás, zaj nem jön is ezért füleinkbe, a patak áldást hint, habár nem hallatszik is órányira zúgása: mindezek dacára, mellőzve egyéb okokat, épen ez időben jött alólirtnak azon gondolat eszébe, hogy néhány sornyi közleménye által e csendes élet elárulója legyen. Pár szót, szabadjon, a külső oldalt illetőleg. Közel a Dráva folyóhoz, emelkedett helyen, honnan a kilátás a kékellő hegyektől koszorúzott Horvátországba egyike a legelragadóbbaknak, a vasúti összeköttetései s egyéb előnyei miatt országos hirüvé leendő N.-Kanizsától 2 órányira fekszik e tanintézet. Több holdakra menő belsősége, téres nagy udvara környezve — fűvészetre alkalmas — rétségek, közel erdő által, egyikévé teszi a haza kiváló helyiségeinek. Maga az udvar célszerűen rendezve, gyümölcsfákkal — egy részében — beültetve, utakkal ellátva, míg egyfelől a szemnek kellemes látványt nyújt azáltal, hogy az intézet növendékei által — hogy a kertészet is megtalálja terét — Flóra bájos gyermekei s egyéb hasznos élelmi cikkekkel van elfoglalva: másfelöl a hasznosabb felel meg