Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-09-13 / 37. szám

Feltűnő volt előttem a legnépesebb egyházkerület közgyűlésének néptelensége. Mert bár hallgatóság megle­hetős számmal volt jelen, de a vidék, sőt még a közel szomszéd helyek közrendű lelkészei közül is vajmi keve- : set lehetett szemlélni a gyűlésen ! A gyűlés zöld asztalát 20, legfölebb 25 tisztes férfiú ülte körül, s ugy látszott mintha csak ezekből állott volna a gyűlés jelenvolt szavazó tagjai­nak összes száma. Valóban csekély szám közel 800 ezer lélek gyűlési képviselésére! Feltűnő volt előttem, hogy a szorosan úgynevezett officialis személyeken kivül a tanácskozás tárgyaihoz más egyéb nem is igen szólt; még inkább feltűnő volt előttem egyik szomszéd hallgató társam által futólag s barátságo­san tett azon megjegyzés, mintha a közrendű lelkésznek a gyűlés tárgyaihoz való szólása nem is a legszivesb fogadta­tásban részesülne. Már megvallom ezeket tapasztalva, kissé elkomo­lyodtam s olyanformán éreztem magamat, mintha valamely zártkörű tanácskozás hideg szellője érintett volna meg; , mert a prot. normális egyházszervezettől a gyűléseknek kellő szabadelvű s képviseleti rendszeren alapuló szerkeze­tét — nézetem szerint — elválasztani nem lehet. Hogy a kerületi gyűlésnek szavazattal biró tagjai egyedül csak az esperesek és segédgondnokok legyenek, ezt aligha merném a prot. egyházrendezet példánya gya- [ nánt felmutatni. Igaz, hogy az esperesek és segédgondno- j kok az egyes gyülekezetek által választatván, ennyiben a belőlük alkotandó gyűlés is némi képviseleti jelleggel bir: j de ne feledjük el, hogy az esperesek és segédgondnokok az egyházmegyéknek sajátképen kormányzó személyei s hivatalnokai lévén, ennélfogva a csupán belőlük alkotott gyűlés valódi közgyűlésnek, azaz olyan gyűlésnek, mely a kerületi törvényhozó és törvénykező hatalmat, és így az egyes esperesek és segédgondnokok eljárásai s intézkedé­sei feletti evidens hatóságot is gyakorolni hivatva van, elvi szempontból teljességgel nem nevezhető. Megengedem én, hogy egyházi s világi férfiaink a kezökbe adatott hatalom- j mai csupán az egyház javára kívánnak élni: de eltekintve , a személyektől s nézve egyedül a szerkezetet, bizonyosan senki sem fogja alkotmányos szempontból helyeselni, hogy ugyanazon személyek legyenek mind az egyházmegyei kormányzó, mind az egyházkerületi közgyűlési hatalomnak kizárólagos organumai s depositariusai. Hisz az ily szer­kezet nem presbyterianum, hanem merőben aristocraticum quid volna, főleg midőn mind az esperesek, mind a segéd­gondnokok élethosszig megválasztott hivatalnokok és leg- ! több esetekben egyházmegyei utasításokhoz sem kötött j személyek. Váljon csoda volna-e, ha ily szerkezet mellett az esperesek és segédgondnokok között egy minden szaba­dabb mozgalmat lebilincselni s egymás magánérdekű cél­jait előmozdítni törekvő fraternitas vagy liga fejlődnék ki? i csoda volna-e, ha ez ily egyházszerkezet földében mind a tekintélyesebbek és hatalmasabbak irányában készségesen meghajló servilismusnak, mind a közrendű papok s tanítók irányában hatalmaskodni, szerető hierarchiának exotericus növénye megteremne? És ha ez mégsem történt s nem történik meg, ezt egyáltalán nem az ilyféle gyűlési szerke- j zetnek, hanem az országos egyházi közszellemnek, mely még az ily magasabb testületekre is gyakorolja erkölcsi i befolyását, és a testület azon férfiainak tartozunk köszönni, kik a szerkezetnek botránkoztatóan hiányos voltát vissza- | élésekre kizsákmányolni nem kívánják. Váljon midőn azt látjuk, hogy népes, közel 100 ezer, sőt tán ennél is több lelket számláló egyházmegyéknek az esperes és segédgondnokon s gyakran az egy esperesen | kivül egyéb képviselője, egyéb szószólója nincs; sőt egyéb, | szavazattal bírható képviselőt nincs is joguk küldeniök, lehet-e magunkat legalább egy néma fejcsóválástól vissza- j tartóztatni ?! Ily szerkezet miatt azután, ha mind a közgyü- I lések, mind az egyházi ügyek iránti érdekeltség ugy a gyülekezetekben, mint azoknak lelkészeikben meggyen- \ gül j ha ily rendezetű gyűléseinkre nem nagy buzgalommal ! sietnek a vidék lelkészei: azt bár szivünkből sajnálhatjuk, de csaknem természetesnek fogjuk találni. Mert a hol ránk a szenvedőleges álláson , a néma hallgatáson felül egyéb szerep nem várakozhatik; ahol 7—800 ezer lélek közül legfölebb csak 25—30 ritka szerencséseknek engedtetik a közügyhöz méltó szóihatás; ahol az ifjabb erőknek élén­kebb mozgása, csak a hivatalos tekintélynek feddőző pillan­tásaival találkozik : oda bizony magunk jó szántából lábat­lankodni nem megyünk; hanem ezalatt inkább muzeumunk árnyékos hajlékában pihenünk, vagy dolgozunk azon kör­nek, mely buzgalmunkat s munkásságunkat jobban tudja s akarja méltányolni. És ekként a közgyűlések nemcsak határozataikat fosztják meg lehető erkölcsi nyomatékuktól és eredményüktől; hanem elvesztik még azon előnyüket is, melylyel azoknak sajátképen birniok kell, nevezetesen azt, hogy az ifjabb erőknek és tehetségeknek képző isko­lául szolgáljanak. (Vége követk.) ISKOLAÜGY. Nagytiszteletü szerkesztőség! Ha napjainkban valamely intézet a nagy világhoz1 viszonyára nézve érvényre emelte az elvet: bene vivit' qui bene latuit, ezt egyik sem tevé inkább, mint a b. somo­gyi h. h. egyházmegye csurgói tanintézete. Több mint fél­század óta áll fen e tanintézet b. e. tolnai gróf Festetits György e sorokban érdemileg eléggé nem méltányolható nagy lelkétől alapítottan; derűre borura, a b. somogyi egyházmegye áldozat-buzgóságától, egy időközben a szom­széd Baranyamegye nyers productumból álló segítsége által támogatottan; csaknem mindig egyenlő számú növen­dékektől — kiknek legtöbbje ez ideig főtanodáink­ban mindig szívesen látott vendég volt — látogatottan : a nélkül bogy — tudtomra — a protestáns világ bármely közlönye, vagy egyéb közegek által ez intézet életéről is­mertető sorok jutottak volna napfényre. Nem mintha e körülményt egyáltalában roszalni; 8 tettleg megigazítani akarnám vagy tudnám nyúltam, a toll­hoz. Volt azon csendes, a nagy világtól látszólag nem ismert szerény magábavonultságban sok, e tanintézet szel­lemével — e szellemtől áthatottság ez intézet növendékei­nek országszerte jellegét képezte — körülményeivel meg­egyező. Jól tudom én, hiába minden külről jött ismertetés, ha maga az ismertetett nem képes magát eléggé ismertté, ajánlóvá tenni; jól tudom én, tudja azt minden okos ember, hogy a föld forog ám, habár eget verő zúgás, zaj nem jön is ezért füleinkbe, a patak áldást hint, habár nem hallat­szik is órányira zúgása: mindezek dacára, mellőzve egyéb okokat, épen ez időben jött alólirtnak azon gondolat eszébe, hogy néhány sornyi közleménye által e csendes élet eláru­lója legyen. Pár szót, szabadjon, a külső oldalt illetőleg. Közel a Dráva folyóhoz, emelkedett helyen, honnan a kilátás a kékellő hegyektől koszorúzott Horvátországba egyike a legelragadóbbaknak, a vasúti összeköttetései s egyéb elő­nyei miatt országos hirüvé leendő N.-Kanizsától 2 órányira fekszik e tanintézet. Több holdakra menő belsősége, téres nagy udvara környezve — fűvészetre alkalmas — rétsé­gek, közel erdő által, egyikévé teszi a haza kiváló helyi­ségeinek. Maga az udvar célszerűen rendezve, gyümölcs­fákkal — egy részében — beültetve, utakkal ellátva, míg egyfelől a szemnek kellemes látványt nyújt azáltal, hogy az intézet növendékei által — hogy a kertészet is megta­lálja terét — Flóra bájos gyermekei s egyéb hasznos élelmi cikkekkel van elfoglalva: másfelöl a hasznosabb felel meg

Next

/
Thumbnails
Contents