Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-09-06 / 36. szám

Világtörténet. Észtanilag előadva. Irta Kerkapoly Károly bölcsészet tanár és könyvtárnok a pápai reformált fötanodában. Első kötet. Ára 2 forint újpénzben, Pápán, a reform, főtanoda betűivel 1859. í (Vége.) A 30 lapnyi bevezetésen kivül a kötet többi része China és India történeteinek s állapotának rajzát adja elő. — Készakarva tesszük az állapotot is oda; mert különösen Cbinánál inkább is csak erről van és lehet szó, mintsem valódi történetről. Szerző ugyan nem ért egyet azon Chináról leginkább mondatni szokott vélekedéssel, mintha a I fejlődés hiánya miatt volna e birodalom története ahoz közel, hogy jelen rajzzá legyen ; — mert ő ennek okát inkább a fejlődés kora bezárultában, a történet által megvilágított kornak kezdődése előtt lett befejezésében keresi és találja fel. — De ama feltett fejlődések kimutathatása iránt szerinte is a jövőtől kell várnunk feleletet; s így a felebb mondottak természetesen a kézalatti rajzról is állanak. De ez a rajz azután a mily kimerítő egy részről, — más oldalról a bölcsészeti indokolás és méltánylás, sőt mondhatnók a bölcsészeti elvek és tárgyalások közbeszurásának ép oly gyakori alkalmazásával kisértetik; ugy hogy nyilván látható, miszerint szerző a történet mellett bölcsészetet is prédikál. Váljon eltalálta-e azon legjobb utat, melyen annak megkedvelését a nagyobb közönségnél is eszközölhetni, — váljon általában philosophiai előképzettség nélkül eléggé élvezbetö-e, — hogy ne mondjam emészthető — a történet ilynemű előadása, s nem volna e szükséges, vagy legalább kívánatos magának a bölcseletnek önálló mívelésével is foglalatoskodni? e kérdésekre mi az olvasó közönség nevében tartózkodunk felelni. Részünkről elég könuyüuek, világosnak és teljesnek találjuk a rajzot; s legfölebb csak a színezetet, az irályt lehetne óhajtani egy kicsivel húsosabbnak, bahogy azt az előadás észtani mivolta megengedhetné. Szeretjük különösen, hogy egyebek mellett nagy figyelem van fordítva a vallásos tudata művészetek- és irodalomra, s minden tárgy a legnagyobb otthonosság-, biztosság-és érdekeltséggel kezeltetik. Minek igazolása végett szabadjon egy pár helyet a munka különböző részeiből ide igtatnom : A 79-ik lapon a cbinai politiáról értekezvén, ezeket mondja a többek között. „Mit tőn a chinai politia a végre, hogy eleje vétessék mindazon bántalomnak, mely a polgárokat s távolabb a társadalmat, egyeseknek jogellenes rosz akarat vagy gondatlanság szülte cselekményeiből felmerülve érthetné: megtudjuk, ha annak idevágó intézményeiből némelyeket megemlítünk. Ilyenek: a miveltebb vidékeken átvonuló szárazi utaknak gyakran 8 láb magas falakkal szegélyezése azon célból, hogy az utasok ne birjanak az útról letérni, s az e vidékeken oly igen becses földet rongálni; ugyancsak ilyenek az ezen utak mentén, nemcsak a közdolgokban járó hivatalnokok, hanem közönséges utazók számára is létesített szállodák; még inkább pedig azon őrhelyek, melyek ugyanez utak folytában állíttatva, s jelek által egymás értesítésére képesítve, adják meg az említett szállodáknak is biztonsági jellemét. Hason célra szolgái a községeknek falakkali kerítése valamint azon — China jellemének egészen megfelelő — gyakorlat is, mely az egyesnek kihágásáért az egészet teszi felelőssé; így a családtagokéért a családot, a lakosokéért a községet, a polgárokéért a társadalmat, ennek hivatalnokait, set fejét is. — (81-ik lapon). Az egyedi képesség természeti egyenlőtlenmelyről bizonyosan nem is tudjuk, ha igaz-e ? s annyival inkább, mert létezik Erdélyben egy Sylvester család , mely magát a biblia-fordító Sylvestertől származtatja. Különben is nem fogna-e visszataszító lenni, ha például valaki Melanchtont széltiben Schwarzerdnek nevezné ? Sg. S. ségének ténye ellen mit se tehetvén: annak fejlődésére irányzá figyelmét a chinai társadalom, — ennek terén akarván némi egyenlőséget idézni elő. E célból mintegy megcsontosult szokássá lett a fiaknak az apa munka körébeni nevelése, hogy így mintegy észrevétlen, — légkörükből beszíva sajátítsák el azok a megélhetésre szükséges készséget. Az egyszer felvett irányban minden körültekintés, eszmélés nélkül — feltarthatlan előretörő mongol természetével oly igen egyező, ime képzési mód egyetemesen alkalmazható, s a szokotthoz nyűgöző is lévén egyszersmind : eszközlé, hogy a kisebb tehetségek is honosokká lőnek munka körükben; de eszközlé más részről azt is, hogy a nagyobbaknak is lehetőleg megnehezíttetett a meszszebb pillauthatás, s szinte lehetlenné tétetett, hogy a határozott irányokbani vívmányokat az embernek általában elővitelére értékesíthessék. Ezért oly tökéletlen ember, s egyszersmind oly bámulatosan ügyes munkás a chinai, ezért nem volt az képes kellően kihasználni, — ha véletlen rájuk bukkant is — azon találmányokat, melyek jelentősége épen általánosító minőségük s erejükben áll, — mint a delejtüt, lőport és sajtót A tudományos képzésnek föleges tárgyai: a mér és természet-tudományok, a nyelvtan, a hazai föld- és történetrajz, a jog- és erkölcstan; mint a melyeknek részint a megélhetésre, részint a társadalmi élet nyugalmára s rendezettségére vonatkozó fontossága önként szembeötlik. E tudományok elsajátításának közvetítésére szolgáló s birodalomszerte kellő számban létező tanintézetek elemi-, kerületi- és államiskolákra osztvák. Elemi iskola minden városban , sőt szinte minden faluban van, s hol nincs, hiánya magánoktatókkal pótoltatik ; ugy hogy az elemi oktatás Chinában jó-formán általánosan élvezett áldás. Az ekkép igen népes tanítói kar egyike a közvélemény által legmagasabbra helyezetteknek, egyenlően tiszteletben tartva a növendékek s azok szülői által, kik anyagi szükségeiről is gondoskodnak. Kerületi iskola 3022 van a birodalomban, látogatva az elemi iskolát jól végzett, mintegy 41,000 tanuló által. Ez iskolák 3 osztályúak. Mindegyik osztálynak van egy fős egy al-tanára. Állam-iskola minden tartomány fővárosában van, s I ezek némelyike a köz, — több része pedig az illető tartományi kincstárból tartatik fen. — A tanítók egyik mint ; másik esetben a központi kormány által neveztetnek ki. I Ez iskolákba belépésre senki se kényszeríttetik; de ki egyszer belépett, az lemondott arról, hogy tanulmányozásának irányát maga szabja, s tárgyait maga válaszsza meg. Neki tanulni kell azt, mi elébe adatik; s lenni azzá, mivé őt a kormány képezni akarja. Belőlök lévén a társadalom, állam és egyház organumai veendők: nem csoda, ha ez ;skolákra s növendékeikre oly nagy súly van fektetve, ha j reájok annyi gond fordíttatik. Ily, a mi egyetemeinkhez (?) hasonló tanintézetek már Krisztus után a 2 ik században kezdtek állíttatni, s azóta nemcsak fentartatnak, de egyre szaporíttatnak s erősbíttetwek is. Közéjök számítandó a peckingi központi képezde, melynek feladata tanárokat nevelni a birodalom különböző tanintézetei számára." A 235. s az ezt követő lapokon India virág kora, jele! sül Buddha és tana adatván elő, következőket olvashatjuk: „Buddhának kiindulási pontul a földié, Kapila által alapított Szankhja rendszer szolgált. Mindketten az egyedi ! lelkeknek tulajdonítának eredeti s való létet, az ezeknél 1 magasb isteneket s az általános világlelket tagadván. Sőt még abban is egyeznek, hogy mindenik megkívánja, hogy szabad és független legyen a lélek a természettől, a testtől. — De már a megszabadulás módjáróli nézetükben eltérnek. Kapila e végre egyszerűen kivánja, hogy a lélek jöjjön tudatára természettöli különbözőségének, s a test ellenébeni önállóságának; annyira, hogy a testet, mint rá nézve teljesen idegent tekintse szemlélje. Miként teheti ezt? erre nem felel. Nem igy Buddha. Szerinti legelső fel-