Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1859-08-09 / 32. szám
vagy, kivált a 26 art. megszületése után, tán inkább saját mulasztásunk miatt? vitatni nem akarom, — sem kifejtve, illetőleg körvonalozva, sem evangyéliomszerűleg alkalmazva nem volt, s jelenben sincs : addig is> míg a kilátásba helyezett zsinat, a több mint három százados mulasztást helyrehozhatná, igyekezzünk egyesek, egyházi testületek, hatóságok, mindent az egyházkormányzat terén az ékes és szép rend érdekében tenni; és ekkor nyilvános jelét adandjuk nemcsak annak, hogy mi az ev. egyli. autonomiát helyesen értelmezzüks értjük; de annak is, hogy az ev. autonomia élvezése s gyakorlati alkalmazására teljesen megérttek vagyunk. Hajnal Ábel, helv. hitv. lelkipásztor. Közlemény Rey Vilmos „Protestáns Amerika" című könyvéből. II. (Vége). b) Vallásos értekezés-terjesztő társulat. Mondhatják azt is : ti protestánsokul megegyeztek tigyan , mig a bibliáról van szó, de ha magyarázatára kerül a dolog, akkor bezzeg végetlen köztetek a különbség. Erre a vallásos értelcezés-terjesztÖ társulat felel meg. Az igaz, e társulat nem azért keletkezett, hogy a protestánsok közötti szakadásokat és egységhiányt emlegetöket elhallgattassa ; mert ez akkor született, mikor az egyesült államokban mindezen ellenvetésekről mitsem tudtak ; hanem született önkénytesen a^zon egységből, melylyel magyarázzák a protestánsok az üdv nagyszerű hitcikkeit, és szülte azon forró vágy, hogy az egyház egyedüli fejének és az ő evangyéliomának ismerete mennél szélesebben terjedjen. A nassaui utca szegletén a park közelében áll egy egyszerű, de tömérdek épület, a Tract-House (értekezések háza), ez a vallásos értekezés-terjesztő társulat székhelye. — Célja e társulatnak, úgymond a szabály : „a mi Urunk Jézus Krisztus, mint a bűnösök megváltója ismeretének terjesztése, és az élő kegyesség s józan erkölcs haladásának elősegítése". Azon gondolat, hogy lángoló szeretettel irott füzetkék által távolból is lehetne hatni a lelkekre, legelőbb a Moore Anna fejében fogamzott Angolhonban. E lángeszű hölgynek az evangyéliom melletti nyilvános fellépése és tevékeny működése adta eszméjét az 1799-ben Londonban alakult vallásos értekezési társulatnak. A nagy gondolatot tovább fejtve, létesítették osztán e társulat alapítói az első biblia-társulatot Londonban 1804-ben. E mozgalmak áthatottak az egyesült államokba is, annyira, hogy e század első busz esztendejében ott már minden nagyobb városnak meg volt a maga vallásos értekezési társulata; de a két jelentékenyebb társulat, u. m. a bostoni és new-yorki 1825 ben egyesülvén, a nagyobbszerü eredmények csak ezután állottak elő : az egyességet és öszhangzást az Isten megáldja. Ezek a protestánsok, kiket az ellenfél táborában oly igen szeretnek huzalkodóknak, egyenetlenkedőkuek festeni, közös és állandó müveik által bizonyítják be egységöket. A társulat áll episcopalisokból, cougregationalistákból, mindkét féle presbyterianusokból, baptistákból és hollandi reformátusokból; mind e felekezetek képviselvék az egyleti bizottmányban, s minden nehézség nélkül megegyeznek a hitre és üdvre nézve oly hatalmas iratok kiadásában. Harminc év óta a bizottmányíilésben semmi kifejezésből nem lehetett volna kitalálni, hogy ez vagy ama j tag, melyik felekezethez tartozik, s pedig e hat felekezet helybenhagyása nélkül semmit sem bocsátnak világ elébe. — Igen, mert együtt imádkoznak és jól tudják, bogy azon nagy háborúban, melyet a társulat izent a világnak, őket csak a Krisztusban vetett hit teheti győztesekké. Az értekezéseket széthordó házalók gyűléseiben néha tizenkét felekezet is volt képviselve, s megvitattak több száz kér; dést, a nélkül, hogy az evangyéliomnak egyesült erőkkel és egyszerűséggel való terjesztésére kiválasztott ezen férfiak között a felekezetességnek legkisebb színe mutatkozott volna. Az értekezési társulat műhelyei és raktárai nagyon hasonlítnak a biblia-társulatéihoz. A könyv- és papirsímító sajtókat egy tizenhat ló erejű gőzgép hajtja. Az értekezések fűzésével több mint száz fiatal leány foglalkozik. Mivel a társulat az értekezéseket ötven—száz ezer példányban nyomatja, a betűk és metszvények ennyi nyomást ki nem állhatnának, hanem galvano-plastikai uton sokasítják a formákat, és így, mihelyt az egyik kopni kezd, könnyű mást tenni helyébe. A társulat által kiadott könyvlajstromban 1540 értekezés vau 408 kötetben és tizenegy nyelvben, u. m. angol, francia, német, spanyol, portugál, olasz, gaéli, hollandi, dán, svéd- és magyar nyelven. Fenállása óta, tehát harminc év alatt, a társulat négy milliárd nyomtatott lapott adott ki, a mi 10 millió kötetben 158 millió értekezést foglal magában és 4,637,000 dollár (23,000,000 váltó forint) értékű, ezt 9,500,000 váltó forint öukénytes adományon kivül az eladott értekezések ára fedezte. 1854-ben 1,070,500 kötetben 13,127,750 értekezést nyomtattak, a szük termés és a pénzzavarok miatt azonban nem adták el épen mind. Legnagyobb becsben tartják a társulat által kiadatni szokott keresztyén naptárt, mely csinosan fűzve szép metszetekkel és válogatott cikekkel je lenik meg, s több elkél belőle évenkint 200,000 angol és 40,000 német példánynál. Ily nagyszerű dolgokat mikép lehet végrehajtani, és ennyi könyvet mikép lehet eladni? Tudva azon ke serü igazságot, hogy a vallásos és erkölcsi oktatást épen azok keresik legkevésbé, a kiknek legnagyobb szükségök vau rá, a társulat maga keresteti fel ezen egyéneket. Az úgynevezett kiosztó bizottmány felügyelete alatt, házalók veszik magokra e fáradtságot; 1854-ben 659 ilyen házaló működött, kik közül legalább száz a bittan hallgatóiból tölt ki, mint a kik két-három hónapi szünnapjokat erre szentelték. Ezen Isten emberei temérdek földet bejártak egy év alatt az egyesült államok ban és meglátogattak 639,193 családot, tehát a népességnek legalább nyolcadrészét; ezen családok legalább felénél hirdették az idvet ésimádkoztak, tartottaktizenkét ezer vallásos gyűlést istenitisztelet végett, a férébb eső helyiségekben. Ezek a házalók, egyszerű és derék emberek, a nép közül vannak kiszemelve és a nép szereti őket, részt vesznek sorsából, értik bajait, hisz magok is hordozzák terheit, szeretik a népet, ugy élnek mint élt hajdanában Jézus, nem levén fejőket hova lehajtsák; de a jó emberek befogadják, éjeli szállásra szivesen látják, ugy, bogy ritka eset, mikor vendéglőbe keli szorulniok. Közülök sokan beszélnek idegen nyelveken is, és a kivándorlottaknak hirdetik az Isten igéjét. A társulat a maga könyveit annyin adja, a mennyiben azok neki kerülnek, azaz nagyon olcsón, e miatt vele egy könyvárus sem versenyezhet; de a kiosztás és széthordás költsége, a mi évenként 105,000 dollár, szintúgy azon értekezések ára (körülbelül 51,000 dollár) melyeket a társulat rendelkezése szerint a házalók a vasútállomásokon, a gőzhajókon belföldiek és idegenek között ingyen szétosztanak, tiszta deficit; e kivül még 16,000 dollárral segítette a más testvér társulatokat. Ezen nagy károsodást fedezék évenkint azon gyűjtések, melyek házról házra járva, vagy templomokban történnek. A társulat összes bevétele 1855-ben 413,173 dollárra ment, sebből önkénytes adomány 147,298 dollár volt. Látnivaló tehát, hogy e tár-