Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-07-12 / 28. szám

dók térítésére, van egy gyarmati és szárazföldi, és két belső térítő társulata. Különböző hittérítési munkálatokra aláíratott tízezer forint, tehát jóval több mint a mult évben. Toskána. Vallásszabadság. A toskánai ideiglenes kormány egy rendeletet bocsátott ki, mely teljes vallásszabadságot biztosit minden hitfelekezetnek, melyet a volt nagy fejedelem eltörölt. Egy héber küldöttség jelent meg a kormánynál, mely köszönetet szavazott ezen örök hálára méltó intézményért. Reménylhető, miként az xij kormány alatt az evangélika hithez ragaszkodó toskánaiak nem lesznek azon üldözéseknek kitéve, melyeket ezelőtt tűrni kény tel eníttettek. (Lien.) rw? JL. a. A budapesti protestáns mesterlegény-egylet alapszabályai. A ujabb társadalom egyik leghasznosabb osztályának, az iparosoknak növendékei mesterlegények és inasok, korántsem részesülnek az egyház, mint közös anyánk, azon figyelmében, melyre később elfoglalandó fontos állásuknál fogva nagy mértékben érdemesek. Pedig alig van egy-egy mező, melyen az egyház belmissioi munkássága nagyobb áldást eredményezhetne, mint ez. A mesterlegények és inasok állása a társadalomban, mondhatni kivételes. Mint legény, s még inkább mint inas nem keresheti s látogathatja a mesterek házait, nem vehet részt mesterei társasága s mulatságában; mint állásnélküli egyén előtt zárva állanak előtte az idegenek házai, és mivel szórakozást, mulatságot óhajt a napi s heti munka után, kénytelen azt kocsmákban s más veszedelmes helyeken keresni. Milyen befolyása van ennek az erkölcsiségre nem szükség mutogatnunk. Az ebből folyó káros következések közül legyen elég kijelölnöm csak ezeket, 1) hogy mindég aljas körökben mozogván, ez oly testi és lelki szegletességet szül, mely midőn míveltek előtti megállásra képtelenné teszi, később azok iránt való idegenséggé, bizalmatlansággá fajul; 2) hogy tisztátalansághoz, durva szokásokhoz és szellemi restséghez hozzá szokván, lelkében a magasbra-torekvés minden magva elöletik; 3) hogy kifejlik benne lassankint azon durva önzés, mely a pillanatnyi sikeren túl látni nem tudván, ezáltal hasznavehetlenné lesz minden nemesebb socialis vállalatra, mely által az egyesnek java mindég nagyobb mérvekben ugyan, de nem közvetlen eszközöltetik, sőt rendesen az egyesnek látszólagos áldozatával jár. E tekintetek ébresztettek néhány emberbarátot azon gondolatra, hogy az emberi társaság ezen kiegészítő részeit tisztán meg kellene tartani az emberi társaságnak, s e cél elérésére gondolták ki, s alapították a mester-legény egyleteket, hogy azokban mulatságot, sőt lelki élvet is találhasson a nyugalmat s szórakozást kereső ifjú, hogy tanulja magát korán azon nagy társaság tagjául tekinteni, mely az evangyéliomon alapulva, minden embernek egyforma jogot ád az örök üdvjavak elnyeréséhez. Több ily mester-legény egylet alakult már külföldön, midőn hazánk néhány jelese itt a fővárosban kath. legény-egyletet alakított, mely most is áll, s néhány ezer tagot számlál. E siker felébresztette prot. hitsorsosinkat is, s megalakult Pesten a prot. legény-egylet. *) Hogy mi annak célja s feladata az itt következő alapszabályokból látható. Szerkesztő. 1. §. Az egylet célja : 1. Isten igéjének nyújtása és arra mint az ideig és örökké tartó boldogság egyedüli kútfejére való utalás által, az ifjakban keresztyéni érzület és istenes életmód ébresztése és előmozdítása 119. Soltár 9. verse szerint: „Váljon mi módon jobbítja meg az ifjú az ő utát, ha nem a te beszédednek megtartásával". 2. Minden veszélynek lehetőleg ellene munkálni, melyeknek ök a világ kísértései befolyása alatt különösen nagy városokban, mint Buda-Pest kitéve vannak, hogy ezáltal hasznos állampolgárok és derék, tisztességes me8-terek képeztessenek. 2. §. Ezen cél elérésére szolgáló eszközök : 1. Egy helyiségnek nyitása, hol az ifjak szabad óráikban társaságos életre esténként összejöhetnek, szent irást, mindenféle hasznos könyveket és újságokat (politikaiakat kivéve) valamint földképeket és Írószereket használatra találnak. 2. A vallástanban és a többi szükséges és hasznos tanokban és éneklésben való oktatás, — illő könyvek olvasása, kölcsönös értekezés, és az evangyéliomi egyházszellemében tartott közös épülés. 3. Egy pénztárnak alapítása, melyből, ha idővel megbírná segítségre szoruló tagok segíttetbetnének, és betegségökben ápoltathatnának. 3. §. Az egylet szervezete : Az egylet áll : A. az elöljáróságból. B. a védtagokból. C. a tagokból. 4. §. Az elöljáróság álland egy elnökből, a kinek a budapesti evang. községek lelkészének kell lennie, szinte azon községek 6 önálló tagjából, — kik közül hárman az alelnöki, titoknoki és pénztárnoki hivatalokat viszik, és 6 tagból, a kik rendezőknek neveztetnek, és az ezek sorából választandó egylet dékánjából (seniorából). 5. §. Az elnökség minden tagjait az első évre a pesti ev. magyar-német község presbyteriuma kinevezi, az első év után pedig választják az egylet védtagjai önsorából közös gyűlésben, egyszerű szavazattöbbséggel három eszten-N dőre olyformán, hogy az első és a második év múltjával azoknak egy harmada a védtagok egyszerű szavazattöbbsége által kirekesztetik és ujon választatik. — Az alelnököt, a titoknokot és a pénztárnokot az elöljáróság egyszerű szavazattöbbség által évenként választja. — A rendezők évenként a megtartott számadás után a tagok által önsorából egyszerű szavazattöbbség által választatnak. Minden kirekesztett tagjai az elnökségnek ismét választhatók. 6. §. A részvevők kötelmei és jogai : A. Az elöljáróság. Az elnök az elöljáróság üléseiben, valamint a közös gyűlésekben elnököl, és egyenlő szavazatoknál az ö szava eldöntő. — Az elöljáróság semmi határozatot nem hozhat, és végre nem hajthat, melynél az elnök nem szavazott. Jogában van az alelnök és a tanítók választásának megerősítése vagy elvetése. — Ő az egyleti alapszabályok evangyéliomi szellemben vett kezeléséről, és az egylet külső és belső növekedéséről és *) Vajha követnék a pestiek példáját országunk más nagy városai is, mint Debrecen , Pozsony, Nyíregyháza, Vásárhely stb. Szerkesztőség.