Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-06-21 / 25. szám

lelke által, mint egykor Illés az Urnák hollója által tápláltatva, az üldözésnek siralmas éveiben, ezen éhhalállal fenyegető lelki szükég idején is csodálatosan fentartatott! A tescheni protestánsok ma is ismerik még és felkeresik a stirü erdők és sziklabércek azon rejthelyeit, hol az üldözött ősök a fák odvaiban tartogatott bibliáik s egyéb vallásos könyveik olvasása, prot. istenitiszteletök végzése, s az igének valamely barlangban lappangott vagy távolvidékről jött prot. lelkész ajkáról hallhatása végett vallási összejöveteleiket tartották. . . . III. Azonban a sléziai protestantismusnak is akadt Gusztáv Adolfja. XlI-dik Károly svéd király ugy tekintvén magát, mint westfáli béke egyik biztosítóját, miután hadjárata alkalmával tett útjában öntapaaztalatból is eléggé meggyőződött a sléziai protestánsok szomorú helyzetéről, I-s'ó József császárt felszólította, hogy azok számára szabad vallásgyakorlatot engedjen. József részint jó szive sugallatára, részint pedig az épen akkor folyt spanyol örökségi háború körülményei által ösztönöztetve, engedett a felhívásnak, s így köttetett meg 1707. aug. 21-dikén az altranstadti szerződés, melyben a westfáli béke által a sléziai protestánsoknak adott vallási jogok újból megerősíttetnek, s megígértetik, hogy az azon békekötés ellenére elkövetett sérelmek megorvosoltatni, az elvett templomok visszaadatni fognak; sőt a 12 dik pontban az is kijelentetik, hogy a császár a svéd királynak, a hercegeknek, vagy akár a tartományi rendeknek felterjesztendő kérésére még nagyobb vallásszabadságot is hajlandó lesz adni. Ezen altranstíídti szerződés következtében a sléziai protestánsok 120 templomot nyertek vissza, sőt az 1709. febr. 8-án kiadott végrehajtási intézményben (recessus exeeutionis) öt prot. helyek, s azok közt Teschen is engedélyt nyertek u. n. kegy elemegyházak építésére. A teschm-városi kegy elemtemplom helye még ugyanazon 1709-dik év máj. 24-kén felszenteltetett, — félszázad után ez volt Teschen városban az első prot. intenitisztelet. Magában Teschenvárosban alig volt ekkor néhány prot. lélek, de 12 • mérföldnyi területen környékének minden prot. lakói s leánygyülekezetei a teschen-városi anyagyülekezethez csatoltatván, ez mégis igen népes (60 ezer lélekből álló) egyházat képezett. Mind a tescheniek, mind a többi kegyelemegyházépítésre engedélyt nyert helyek kimutatták rögtön hálájukat a fejedelem iránt. A spanyol örökségi háborúra „trotz der allzugrossen Armuth" Teschen 10 ezer forintot, Hirschberg 3 ezer darab aranyat stb. adtak önkénytes adományul, s ezen felül tetemes kölcsön összegekkel is szolgáltak. A tescheni kegy elemtemplomnak, mely Jézus-templomnak lett címezve, építéséhez tüstént hozzáfogtak ; azonban addig is, míg az befejeztetett volna, Muthmann Jánost lelkészül meghívták, s kevés idő alatt még négy lelkészt választottak. A lelkész évi fizetése következő pontokban állapíttatott meg : 1) 100, de aztán nemsokára 200 forint. 2) 18 boroszlói véka rozs csapva. 3) 4 véka búza. 4) 4 véka tatárka (pohánka). 5) 4 véka árpa, 3 véka pedig hizlalásra. 6) 2 véka borsó, 2 véka köles. 7) 100 negyeditce (quart) vaj. 8) 4 köteg ponty és 3 köteg csuka s egyébnernü hal. 9) 30 darab tyúk, 8 darab lúd. 10) 10 öl fa. Ezenfelül a lelkészek és tanítók hátramaradt özvegyei félévig húzták az egész jövedelmet, s a lakból csak az egész jövedelmet, s a lakból csak az ujlelkész és tanító megérkeztével tartoztak kiköltözni. A tescheni evangélikusok mindjárt iskolát is nyitottak meg, — még öreg emberek is feljártak tanítványképen az iskolába, csakhogy vallásuk tanait saját anyanyelvükön olvashassák és tanulhassák. A tescheni evangélikusoknak az egyház és iskola körül kitüntetett buzgóságuk s áldozatkészségök az egyházalkotás ezen időszakából szinte az első keresztyének buzgóságával s áldozatkészségével látszik vetélkedni. Azonban nem kis hátrányára szolgált az egyház előmenetelének azon körülmény, hogy több elválasztott s meghívott lelkészeik, a miatt, mivel nem valának belföldiek, a kormány által meg nem erősíttettek; pedig ekkor még a sléziaiak hazai születésü alkalmas egyénekkel nem igen voltak képesek sem egyházukat, sem iskolájukat ellátni, s innen van, hogy a tescheni ev. lelkészek és tanítók hosszú sorában kezdettől fogva a mai időkig számos magyarországi születésü egyéneket is találhatunk. A tescheni iskola a gyülekezet áldozatkészsége s egyes nagylelkű jóltevők alapítványai által oly kedvező helyzetbe jutott, hogy már 1725. nov. 5-dikén Jézus-iskola név alatt tudományos intézetté emeltetett s szenteltetett fel, ugy hogy abból az ifjak egyenesen a németországi egyetemekre mehettek. A felszentelési ünnepély alkalmával 22 tescheni tanuló mondott örömbeszédet különböző (német, latin, lengyel, cseh, francia, görög és héber) nyelveken. Az intézet alapítványai évről-évre ujabbakkal szaporodtak, sőt a szegény ifjak könnyebb móddal kitanulhatása tekintetéből mindjárt a legközelebbi években tápolda, s a közös együttlakás is felállíttatott. És nemcsak a tescheni, de a többi sléziai prot. gyülekezetek is az altranstadti szerződés következtében gyorsan s erőteljesen felvirágoztak. (Vége követk.) Filó Lajos. ISKOLAÜGY. A leirt betűnek vagy szónak kiigazítása (correctura), s iróosztályánál igazítási taneljárása egy nép-, mint irástanítónak. (Folytatás.) Ilyenkor a legjobb tehetségű növendék már azonnal feláll és fogja mondani helyes feleletét a tanító kérdéseire. A tanító tehát a növendék helyes előadása szerint az összes tanítványok szeme láttára, ujolag a fekete táblára irja fel helyesen és ütemzéssel a kérdés alatt levő betűt (szükség itt, hogy a tanító az írástanítás lényegébe egészen beavatott és erre elkészült legyen, azaz, hogy olyan betűt irjon fel a tanító is, a milyet a szabályok szerint növendéke neki helyesen feldiktált); ekkor a tanító letörli ismét az általa ílymódon felirt betűt a fekete tábláról, s a tanítványok irókönyvükbe fogják azt ütemzéssel beírni. —• Ezen és még többszöri ilymódon történt ismétlő felírása nyomán a tanító csakhamar azon örömet fogja élvezhetni, hogy a tanítványok nagyobb részétől a csak most megrótt Íráshibák — a kérdés alatt levő betűknél — egészen el lesznek kerülve. De hogy érthetőbben és nézlelhetőbben szóljunk, egy példát kell itt a figyelmes irástanítónak előadnunk. A tanítványok például a kis ,,n" betűt irják; az ezen betűnél mutatkozó Íráshibát felismerni és kijavítani első foglalkozása és teendője a figyelmes és szorgalmas irástanítónak ! Első hiba : egy tanítvány az „n" betű első vagy hajszálfelhuzását irókönyvébe nem az alsó középvonalról — mint kellene —• hanem csaknem a felső középvonal-nál kezdte és nem is hajszál-, hanem inkább erős, vagy nyomott vonással. Második hiba : az „n" betű első része vagyis az első