Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-06-14 / 24. szám

3. §. Az egylet rendes, rendkívüli és tiszteletbeli tagokból áll. 4. §. Rendes egyleti tag a buda-pesti közigazgatási területnek minden önálló, szeplőtlen jellemű lakosa lehet, ki magát három egymás után következő évre legalább is 50 osztr. ért. krből álló egy hónapi adományra lekötelezi. Az egylet rendkívüli tagjai 25 osztr. ért. krból álló egy hónapi adományra kötelezik le magokat, szintén három évre. Tiszteletbeli tagok pedig azok, kik különös érdemeket szereztek magoknak az egylet körül, s ezen érdemeik elismerése tekintetéből az egyetemes gyűlés által neveztetnek ki azoknak. 5. §. Minden rendes és rendkívüli tag köteles a maga egyleti adományát évenként vagy pedig félévi, legalább azonban hónapi részletekben előlegesen lefizetni. A vidéken lakó tagok bérmentesen küldjék be adományaikat. 6. §. Az egyletbe való felvétel az egyleti választmány által történik. 7. §. Az egyleti gyűléseken csak a rendes egyleti tagok bírnak szavazattal, a 30. §-ban említett esetet kivéve ; a 19. §. értelmében felvehető gyermekeket ajánlási jog azonban minden egyleti tagra terjeszkedik ki. 8. §. Az alapszabályok s a nyomtatásban megjelenő évi kimutatás egy-egy példánya ingyen küldetikmeg minden tagnak. 9. §. Ha a tagok azon rendes adományaikon-kivül, melyekre magokat lekötelezték, egyéb ajándokok s adományok által segítendik az egyletet, akkor ezen adakozások, valamint minden, az egylet számára nemtagok által tett segélyezések is, különös emlékkönyvbe igtattatnak, az ev. hetilapban, vagy ha ez már nem léteznék, más ev. egyházi lapban nyugtatványoztatnak, s az évi kimutatásban megemlittetnek. 10. §. Az egyletböli kilépés ugy történik, hogy a kilépni akaró tag legalább is három hónappal előbb jelenti ki ebbeli szándokát a választmány előtt, miután a belépésnél magára vállalt kötelezettségeknek tökéletesen eleget tett volna. Ha a kilépés ki nem jelentetik, akkor az illető Kötelezettségek a bárom év lefolyta után is további három évre megujítottaknak tekintendők. 11. §. Az egyletböli kizárás csak az egyetemes gyűlés elibe terjesztett javaslat folytán történhetik s határoztathatik meg, ha a jelenlévő, szavazattal bíró tagoknak kétharmada titkos szavazás utján a mellett nyilatkozik. Az egyletből akkor záratik ki valamely tag, ha a választmány kétszeres írásbeli intésének dacára, egyleti kötelességét nem teljesíti, ha az egyletben uralkodó békét és egyetértést folytonosan háborítja, vagy pedig erkölcstelen életet él. 12. §. A kilépés vagy kizárás felbontja a kilépő vagy kizárt tagok s az egylet közti viszonyt. Mindkét esetben az elváltak semmi igényt nem tarthatnak sem az egylet tulajdonára, sem befizetett adományaiknak megtérítésére, sem pedig uj felvétel nélküli belépésre. Az egyleti választmányról. 13. §. A felmerülő ügyekrőli gondoskodás, s az egye- | temes gyűlés által tett határozatok végrehajtása, ugy a 17. § ban említett s netalán egyéb, az egyetemes gyűlésre nem bízott egyleti ügyekrőli tanakodás egy egyleti választmányra bizatik. 14. §. Ezen választmány a választmányi elnökön s ennek helyettesén kivül, hét működő s Pesten vagy Budán lakó egyleti tagokból áll. Ezen választmányi tagok relatív i szavazattöbbség utján választatnak meg az egyetemes gyűlés által három egymásután következő évre; ezen idő lefolyta után azonban ismét megválaszthatók. 15. §. A választmányi tagok relatív szavazattöbbség utján választanak évenkint magok közül egy jegyzőt, s egy pénztárnokot. 16. §. Ha valamely választmányi tag ki akar lépni, akkor három hóval elébb jelentse be ebbeli szándokát a választmánynál. Ily esetben helyettesek lépnek az elváltak helyére, kik közül hárman a többi választmányi tagokkal egy időben választatnak meg az egyetemes gyűlés által. Ha valamely választmányi tag akadályozva van a választmány üléseiben jelen lenni, akkor ezen helyettesek valamelyike által pótolható. 17. §. A választmány határköréhez tartozik : 1. Egyleti tagokat felvenni; 2. a felvételre ajánlott árvák közül választani, s az azokróli gondoskodásmódját meghatározni; 3. az egyetemes gyűlés által évenként meghatározott pénzösszeggel rendelkezni. 4. Mindazon eszközöket, melyek az általános részvétet az egylet iránt élesztik és növelik, és az alapszabályokkal öszhangzásban állnak, megválasztani és felhasználni. 18. §. A választmány rendesen egyszer gyűl össze havonként tanakodás végett. Érvényes határozat hozatalára a választmányi tagoknak legalább fele szükségeltetik. A szavazás viszonyos szavazattöbbség által történik , s a szavazatok egyenlősége esetében a tanácskozmányt vezető egyleti elnöknek, vagy helyettes elnöknek szava dönt. 19. §. A felveendő, illetőleg az egy évben gondoskodás alá helyezendő gyermekek számára nézve a választmány az egyetemes gyűlés által e tekintetben hozott határozmányokhoz tartsa magát. A választásra nézve azon elv állíttatik fel, miszerint mindazon, 12 évnél nem idősb protestáns fiuk és leányok, kik atyjokat vagy anyjokat, vagy mindkét szülöjöket vesztették, valamint azok is, kik physikai vagy erkölcsi elhanyagoltatások miatt árváknak tekintendők, testi s szellemi ápolás alá helyezhetők. 20. §. Mindaddig, míg az egyletnek saját háza nincs, a választmány teendője mindenek előtt a felvett gyermekek elhelyezése tisztességes keresztyén jellemű családoknál; továbbá az ekkép elhelyzett gyermekek testi és szellemi ápolására felvigyázás és a szülőket pótló egyéneknek jó tanácscsal való ellátása s gyámolítása ; mely kötelességeik teljesítésében ugy járandnak el az egyes választmányi tagok, hogy azok vagy kölcsönösen gyámolítandják egymást, vagy pedig abban egyeznek meg, hogy minden egyes tag egy vagy több családot vesz különös felvigyázata alá. 21. §. A választmány s illetőleg a válaszmányi elnök és ennek megakadályoztatása esetében az elnökhelyettes a hatóságok s más személyek irányában képviselik az egyletet; a választmányi elnökség az egylet pecsétjének birtokában van. 22. §. A jegyző a havi választmányi tárgyalásokról s az egyetemes gyűlés tárgyalásairól jegyzőkönyvet visz, az egyleti levelezést folytatja s az egylet növendékeinek testi és szellemi fejlődéséről különös jegyzeteket tesz, melyek a választmánynyal közlendők. Kötelességében áll ezenkívül még az évi tudósítás összeállítása, mihez a pénztárnok is járul. 23. §. A pénztárnok a számadást viszi, a 9. §-ban említett emlékkönyvet szerkeszti, s az egylet számára befizetett pénzösszegek nyugtatványozását hónaponként teszi közzé az evang. hetilapban, mint az egylet jelenlegi közlönyében. A táplálék, ruházat stb. költségeit az egyleti elnök által kiadott, s az egyleti pecséttel ellátott utalvány alapján fizeti. A választmánynak havonkint, az egyletnek pedig évenkint ad számot. Szabadságában áll azonban a választmánynak a pénztár állapotját s a pénztárnok könyveit minden órában megvizsgálni; különösen pedig az egyleti elnök kötelessége a pénztár irányában való szigorú ellenörség. A választmány tagjai egyenkint s összesen jót állnak az egyleti pénzek lelkiismeretes kezeléseért. Ha a bevétel a szükségelt pénzalap mennyiségét felülmúlja, akkor a felesleg a választmány által a pesti takarékpénztárba helyeztetik el. Annak további hovafordításáról a legközelebbi egyetemes gyűlés határoz.