Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-06-14 / 24. szám

búzát, s a régi módszer után sohajtozott: előállott újra a csippre-csuppra, s meglehetős szemétteli fizetésmodor, és a mi hivatalnokaink ennek járma alatt nyögni kéuytetének az 1855-ik év felderliléseig, mikor itt a „birtokaránylagos készpénzbeli egyházi adóztatás" magasztos igéje hála a gondviselésnek testté ért!! Közlöttem ezt a „S.-Pataki fü­zetek 1-ső évfolyam, 2-dik félév, 2-ik füzetében; de nagyt. szerkesztő ur becses engedelmével, a kitűzött célt kézzel­foghatóig megközelítni akarva : elmondom itt is, annyi­val inkább, mert az ujpénz számítás nyomán adóztatási rendszerünk szenvedet némi módosítást : —• XI. osztály­ban a tagok ekkép fizetnek. 12 3 45 6 78 9 10 11 t j p é n z b e n. frt kr frt kr frt kr frt kr fr t kr frfrkr frt kr frt kr frt kr frt kr frt kr 3 20 3 „ 2 G0 2 50 2 10, 2 | „ 1 |60j I |50 1 [10, 1 1 „j „ 50 Ez adózási rendszert előrebocsátva, mikép a felül látható kulcs és kivetés tisztán körülmény- s helyiséghez alkalmazott, mely az ilyes igények nyomán kell, hogy szenvedjen módosítást, — gyakorlat mezején gyűjtött is­meretem alapján a tökélyt legjobban megközelítőnek állí­tom, s minden egyes prot. egyházak őrállóinak biztosan s nyugodt lélekkel ajánlhatom! mert a) a párbérszerinti adózást, mint igazságtalant, sz.­irással homlokegyenest ellenkezőt kiküszöbölvén : némi­leg a birtokhoz,vagyoni álláshoz van idomítva az! Némileg megismerem, mert nem lehet a búrt itt ne­künk nagyon feszítníink, s idvezítőnk magasztos példáját, ki a k. vallást a szeretet alapjára fekteté, kell mindig az egyh. adóvali megrovásban szem előtt tartanunk, s inkább a szeretet, mint a szoros igazság terére hajolnunk! Es már ha ez adóztatási rendszeren komolyan vizs­gálódva végig tekintek : a szeretet alapján nyugvónak találom azt alól, középen és felül! Nem sok az, s nem túl­terhelő ! Az alsó három osztály tagjai, kik semmi fekvőt nem bí rva, főleg két-kézi munkájokkal keresik kenyerö­ket, az év dologra rendelt 300-nál szaporább napjai közül kettőt legalább áldozhatnak, a végre, hogy adózzanak an­nak az egyháznak, mely nékik s övéiknek a tiszta evan­gyéliumi tudományt hirdetteti. — Nem sújtja nagyon a vagyonos osztályt sem, melynek birtoka különben is elég­gé terhelve van, hiszen, midőn rendkívüli jelentékenyebb kiadások forognak fen az egyház s ennek veteményes kertjei az iskolák felvirágoztatása, és könyör-adományok érdekében nekik birtokos kort jótékonyan tápláló forrássá át meg át változtatniok. b) Könnyű is ez adózási rendszer, mert részletben is szállíthatja minden, a legszegényebb egyháztag is! mi a gabnanemüekkeli fizetés körül nem ajánlkozik, mivel ez többnyire egyszerre vétetik be, vagy ha nem, lehet tartani attól, mikép a végső szállítás vagy akkorra halad, midőn már az egyháztag kenyérnek valója elfogyván, kénytelen drága pénzen beszerezni azt, vagy mi legtöbbször meg­történik, egészen el is marad! De könnyű nemcsak a fizetőnek, hanem az egyház gondnoki hivatalnak is, mely a legtisztább s pontosabb számadást mutathat elő minden napon egy főkönyvet s hí­ven kezelt naplót vezetvén, és az illető egyháztag adó­könyvecskéjébe a szállítást időnként beirván. Azonban van egy jelentékeny ellenvetés a kész­pénzbeli egyházi adóztatás, s a fizetésnek készpénzzé át­változtatása érdekében, s „ez a tapasztalás azon piacán okultak részéről támasztatik, kik vagy magok, vagy elő­deik a fizetés termesztményi ágáról lemondván : a termé­nyek felszökkent árának keserves korszakában sajnosan érzik, mily csekély készpénz fizetésök." Az ily veszteség megtörtént igen sok helyeken fájdalom, s valóban méltó fi­gyelemre ! Az aggodalom sokak keblében nem alaptalan, s hogy e lehető legtökélyesebb adózás az oldalról támadtat­hátik meg igen érzékenyen, jól érzem. Ereztem ezt ez egyház őrállóival egyben már akkor, midőn ez üdvös korszerű eszme itt helyben megpendült. És mi az elégületlenség magvát kiirtandók, ugy intézkedtünk, hogy kiknek termesztményi biztos fizetésök volt eddig a készpénzhez ragasztva, azt az általános rendezésig meg­hagytuk, oly módon, hogy az két részletben, u. m. az egy­házi év kezdetén novernb., és végén sept. hónapokban *) piaci folyó árszerint, —• mely fölötti őrködésre egy állandó bizottmányt nevezénk — fizettetik ki rendesen. E módosítás következtében nézetem szerint nem károsodik sem az egy­házi közpénztár, sem a belhivatalnok; — az első nem, mert az élet árához képest egyszer ugyan több, másszor kevesebb a kiadás, az utóbbi sem, mert folyó áron kapva ki életfizetését, ha háztartását tekintve, erre szüksége van, vagy ha termesztményben akarja növelni pénzét: befek­tetheti azonnal. Mindkét esetben vehet gabonát, melyet e név megillet, melyet kellően felhasználhatva : a felesleg­től megszabadulhat óhajtása szerint, nem ugy mint azon szeméttől, mely ugy mondatott papbér fejében lakosok ál­tal adatva vadóc, fűmag- s konkolylyal teljes, és kirostál­tatván, felényire vagy negyedrészre olvad le, s mégis nem ritkán — mint a tapasztalás kiáltja — megszökteti a ve­vőt. Szükség megjegyeznem, nehogy számításomból kife­ledni láttassam, — mikép a legkisebb helyiségre nézve is, hol heti vásárok nem tartatnak, van központi közelfekvő hely, a rendes piaci ár meghatározása végett. Bizony bizony mondom néktek testvér-gyülekezetek ! képviselők , presbyterek! nincs a szóban forgó beteg­ség ellen, nem lehet más tökéletesb gyógymód, nem is ta­láltatik a hatalmunkban álló intézkedések között más név, mely által lehetne megtartatnunk, mint „a szükséglethez mért túl nem csigázott szeretet alapjára fektetett birtokaránylagos készpénzbeli egyházi adózás." Szabadjon azonban, mivel e tárgyban tollhoz nyúl­tam, helybeli ref. egyházunk több jövedelemforrásait is felmutatnom, nemcsak a „Statiskai adatok" igen tisztelt szerzője kivánata alapján; de azon tekintetből is, mert lesznek itt források érintve, melyek talán mindenütt hasz­nálatban nem lévén, az azokbóli merítés korszerűnek s je­len helyzetben kiáltó szükségnek fog ismertetni. Van az egyháznak fekvő vagyona, 9 és fél telek **) szántó föld, — ehhez járandóság réti kaszáló minden te­lek után 20 hold, — s végrendeletileg a lelkészek haszná­*=) Ne bontsd el a régi határt! ezt mondják sokan a sz.-györgynapi egyli. év kezdethez ragaszkodók. Elbontom biz én nyugton a régit, ha jobb ujjal cserélhetem fel azt! Már pedig kér­dem, nem jobb-e a belhivatalnoknak akkor rekeszteni be az évet, midőn a fizetésébe adott földből mindent betakarított? Hát még változás, más helyre vándorlás esetében ? Minden bírálaton alul áll a tavaszszali változás. — Tudok ese­tet többet, hogy a máshova költözött szolgatársunk ottha­gyott őszi vetését a „res angusta domi" miatt oly pocsék áron vala kénytelen eladni, hogy ha megvárhatja a megmivelt földbőli kitakarhatást : a csupa szalmáért ez összeget meg­kapja biztosan. V. L. **) Egy-egy telek 20,1600 négyszög ölével mért köblös földet tesz, négy külön járásban, egy őszi, kettő tavasz, apró mag és tengeri alá, egy mindig ugarnak marad. A szállás-földek mindég használtatnak most aprómag, majd tengeri alá. V.L. Ház, jószág 12—15 köblös' földig vagy azon fölül. Ház, 12—15 köblös földig. Ház, jószág 8 — 12 köblös földig. Ház, 8—12 köblös földig. Iláz,jószág 4—8 köblös földig. Ház, 4—8 köblös földig. Ház, jószág 1—4 köblös földig. Ház 1—4 köblös földig,vagy e helyett mesterseg. Saját házzal bírók. Házatlan, de páros, dologte­lietö lakosok. Vagyontalon, de dologtehető egészséges özvegyek. [

Next

/
Thumbnails
Contents