Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-05-17 / 20. szám

len alakokat feltámasztotta, testbe öltöztette, általában a ker. östörténelem mezcjcn magának nagy érdemeket szerzett. De épen történelmi rendszerének szépsége, tökélye, egysége az, a mi ez iskolát némileg gyanúba ejti. „A történelem nem szokott oly logicai, oly szabályosan rendezett lenni : az evangyéliomnak Tlibingában alkotott képe sokkal szabályosabb, mintsem teljesen igaz lehetne." Ezután Banr cs iskolájának ellenfelei közül akitüuöbbek : Tfiiersch, Ewxld, Rútsz, Bleek stb. tíintettetnek fel neháuy vonásban, s majd visszatérvén értekező Strauszboz, követi a Strausztól kiinduló azon folyamot, mely Feuerbach cs Bauer Brúnóban a hitetlenség matcrialismus fertőjébe szakadt. A keresztyénséget „Hegel csak tökéletlennek, befejezetlennek, Strausz tévetegnek tekinté, Feuerbach pedig már veszélyesnek nyilvánítja. Ezen idők theol. tehetetlensége utóbb nagyon elősegítő a kormányzó osztályok rémuralmát s az orthodoxiát; mivel biztatá a legszentebb hitében megbotránkoztatott népet." Egyik végletből a másikba bukott a tudós Németország, a bölcsészeti atheismus után vallási obseurantismus következett be; most már nem az orthodoxia, hancmacoufessionalismus zászlója lobog fen, az uj lutheranismus a katholicismussal rokonszenvez. íme néhány évtized alatt ily hullámzásai, ellenkező irányokban való bánykódásai a németországi bölcsészeti és theologiai szellemnek! Váljon ez állhatatlanság, e szcllemháborgás nem válik-e kisebbségére a nagyhirben álló külföldi protestáns német elemnek ? Felelet: nem, mert c küzdelem nála nem másoktól látott, nem utánzott, hanem olyan, mely mivelődési múltja, jelene, összes körülményei által alkotott létezési módjából | ered, hajlamaiból, saját lelkéből forr ki, s hogy a szellemi forrongás nagyszerű, ez épen a forrongó elemek hatalmasságáról és nagy terjedelméről tesz bizonyságot. De az már más kérdés, hogy nekünk idegeueknek külföldi hitrokainktól véralkat, életmód, gondolkodás észjárásunkban annyira eliitöknek, célszerű-c háborgó vizökön velők hánykódni, úszni vagy merülni? Ha nem, mi hát nekünk magyar protestánsoknak teendőnk? Hajlékot épitni, a bölcsészeti szaknak egyet, a theol. szaknak egyet, a jogi szaknak is egyet, vagyis országos legfőbb magyar protestáns taninté- I zetet állítani, mely nem pusztán keuyérkereső hivatalra, hanem a tudomány tovább lejtésére képesítse növendékeit. Akkor lesz nálunk a tudomány nem szemérmes vendég, hanem bátor házi gazda, ha annak számára hajlék emel- j kedik. Erősen hiszem, hogy ez egyéneiben annyi gazdag tulajdonokkal megáldott nemzet erejét a szellemiekben is kitudja, kifogja fejteni, s megmutatni hogy a mit az ernbe- , rí ész másutt megbír, azt nála is megbírja, s igy örökös szellemi gyámságra nem szorult! Az ismertetett értek, után jő: „ A föld népei vallásos tekin- I leiben (vége) Nagy J. szomotori ref. lelkésztől. Japán vagy a sintó vallás. Héber vagy zsidó vallás. Hittérítői vállala- j tok a távol világrészeken. Tárca. Joh. Heinrich Kurtz. Dic Eben dér Söhne Gottes mit den Töchtcrn ílcr Meuscheu stb. Berlin, New- York | und Adelaide. Í8Ő7. Egy oly mű vau a feutirt cim alatt ismertetve, mely az angyaloknak az emberek leányaival való házasságát tárgyalja. Elég legyen kóstolóul e külföldi csemegéből ellenszerével néhány sort nyújtani : „Kurz clcg őszinte megvallani, hogy nem pusztán valami <tcj//« nvtviiazixov-t, hanem földi és hustestet kellett amaz angyaloknak felvenniök. Azonban nem csak a gondolkozás, hanem a puszta képzelődés is megáll azon pontnál, midőn azt akarja velünk felfogatni : az angyalok látnak szép emberi leányokat, és vágynak Őket nőül venni, hogy ezen szándékot kivigyék leteszik az Ö lelki testöket és vesznek fel hustestet, nemi ellentéttel ellátott testiséget! És ha oly fordulat adatik a 93, 94-dik lapon a dolognak, mintha nem annyira átváltozás, mint inkább az augyaltestnck megsiirüdése, és anyagulása állt volna be, minek következtében a nemi polaritas is előállt, a ío nehézség még mindig áll, hogy ezen szörny | képzelődés szerint a testi vágy az, a mi hogy kielégíttesí sék, elébb valódi testet vesz magára, a helyett, hogy meg: fordítva a testből származnék a gonosz kívánság." Magyar prot. egyh. tört. kutfók. Nagy-bajomi papok emléj kezetc. A n. bajomi ref. egyház levéltárában levő könyvből közli : Oláh József, n. bajomi ref. isk. igazg. Kivonatok Götnör m. régi jegyzökönyvéből. Zcchi György ievele a derecskiekhcz. Ievárti és licei lakosokhoz. Pelsöcön 1656. évi junius 30. tartott megyei közgyűlésen Tököli Imrének felolvasott levele. Közli Zsuponyói. A Jézus evangyéliomát bevett helvét egyháznak rövid (első) hitvallása. A Ruchatnál meglevő francia szöveg után, mely Megander kézirata után készült , dolgozta Filó Lajos. Végül : Protestáns világkrónika. E füzet a „Sárospataki Füzetek." közt az utolsó, mely Erdélyi János ur szerkesztése alatt megjelent. Örömmel értettük, hogy szerkesztői állásáról való lelépése után is, e becses folyóirattól nem fogja munkásságát megvonni. Itt pedig mint szerkesztőnek a magyar prot. tudomány érdekében tett működéseiért légyen méltó elismerés kifejezve. Bihari I. BELFÖLD. Debrecen, (A tiszántúli reF. egyházkerület gyűlése.) Az egyházkerület az orsz. vásár előtt tartá meg szokott közgyűlését. A felsőbb rendeletek elnökileg eliu téztetvén, tauácskoxás alá nem jöttek; — az egyes egy házak panaszai s peres ügyei intéztettek cl, alig bir ezek közül egypár közlésre érdekkel. — Egy szatmármegyei község akaratán kivül oda helyezett elaggott s ezért szol gálatra képtelen lelkésze helyett ujat akart választani, de miután a lelkészek nyugdíjazása nálunk még a pium desideriumok körén is túl esik, kérvénye csak ugy engedtetett meg, hogy az öreg lelkésznek fele fizetés s lakás adassék. Egy más nagy község az alföldi Kánaánon ugy akará lelkészeit a superiuteudeutia világos rendelete ellenére választani, hogy azok egyszersmind iskolatanítók is legyenek ; — nagyon természetes, hogy nem engedtetett meg ; — tudhatná azt azon nagy és népes város, cs még inkább hivatalban levő lelkésze, hogy a papnak — ha szép hivatásának kellőleg megfelelni akar —• gyermcktauításra ideje, ereje nem marad; az ily két urnák szolgálásféle soha nem szokott jóra válni. — A debreceni egyháznak is fölolvastatott igen higgadt s kérő modorban s jogos kötelességeire hivatkozó előterjesztménye , hogy az iskolai felügyeletre nézve kelt superintendentialis határozat a konvent rendeleteihez alkalmazva mődosíttassék ; — nem módosíttatott. — Ugyau c közgyűlés végzés által fölmentette a debreceni egyházat a helyettes superintendensnek évenként ajánlott 600 pft. fizetésnek, s szabadlakás adásnak további teljesítésétől, elhárítandó azon akadályt, mely az üresedésben levő lelkészi állomás betöltését gátolta; — csodálni lehet, hogy nem jutott eszébe senkinek, hogy említett egyháznak ezen, hajói tudom, 1856. óta teljesített szives hozzájárulásáért — legalább pio forma egy kis hideg elismerés nyilváníttassék ; ez méltán fájhat a debreceni egyháznak; mert míg azt, hogy egypár tagja itt és amott hívatlanul — talán az egyház nevében — nem helyeselhető nyilatkozatra fakadt, az egész egyházi testületnek felróni nem lehet, más részről kétséget nem szenved, hogy az egyház azon hozzájárulást annak idejében teljes készséggel minden fölhívás nélkül ajáulotta, s azt különösen az általa mindenkor protestáns kegyelettel ápolt főiskola érdekében, a legszívesebben teljesítette is; egyébiráut e szives ajánlattóli föl-