Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-04-26 / 17. szám

az ily eljárás ellen a legünnepélyesebben protestálunk! Jól tudjuk, hogy a főkép Némethonban elharapódzott rationalismus nyomán szülemlett azon gondolkodásmód, mely tartván a bűn szigorúbb értelmitésének következményeitől, azt saját kényelméhez szabta, így akarván elaltatni saját lelkiismeretét, meg nem gondolván, mily veszedelmes örvénybe sodortatott legyen az által. Mi azonban megfordítjuk a szerző által felállított tételt s azt állítjuk, hogy épen azért indul romlásnak a keresztyénség, mert léteznek még vulgáris rationalistikus eszmék, mert a btinröli tan nem hirdettetett s nem hirdettetik még most sem mindenkor s mindenütt a kellő szigorúsággal azon vezérfonal szerint, melyet Pál apostol érvényesített! Csak akkor, ha a szentírás a maga teljes épségében magyaráztatik s hirdettetik a szószéken, remélhető az emberiség javulása! — A prédikátio kellékeit illetőleg, arra akarnók a szerzőt figyelmeztetni, hogy a mi régi, az nem mindjárt elavult s haszontalan is. Ily újítási viszketegségnél tehát a legnagyobb elővigyázat szükséges, mert könnyen megtörténhetik, hogy a sok száműzött tárgy után olyan is röpül, a mi nagyon is szükséges. — A bibliai nyelv nem ízetlen, ha az a kellő modorban használtatik, s ha tekintetbe veszi a jelenkor nyelvét is ; — a prédikátio részeinek ismételt megnevezése pedig rendesen világosság s könnyebb áttekintés végett szokott történni. A sok szónok által használt chriaforma s az elvont logika természetesen mellőzendő s helyére teendő a dolog lényegéből folyó organikus kifejtés, —- a mire már Schleiermacher is oly gyakorta figyelmeztetett. — A prédikátiótól azonban a most említett kellékeken s azonkívül, hogy az a szövegen alapuljon s ezt tökéletesen magyarázza, még azt is követeljük, hogy népszerű legyen, a szónak legnemesebb értelmében. E tulajdonsággal azonban nem birnak Sehwarz prédikátioi. Igaz ugyan, hogy azok műveltebb közönség előtt tartattak, melynek nagyobb része megérthette az azokban előforduló nehezebb kifejezéseket; a nagyobb közönség azonban élvezhetetleneknek fogja azokat találni. — Mellőzvén az eddig elősorolt hiányokat, kénytelenek vagyunk megvallani, hogy Sehwarz prédikátioi sok jelességgel is birnak. A szerző egyik főérdeme azon eszmék gazdagságában áll, melyek a lélek tehetségeit kiképzik s a szív vágyait s kívánságait nemesítik. Az egyes beszédek alapjául választott szeotirásbeli helyek a szerző kiindulási pontját képezik. Az azokban rejlő eszmék világosan magyaráztatnak, s helyes tapintattal fejtetnek ki s oly természetes hévvel tagialtatnak, mely ritkán tévesztheti el hatását! A szerző egy másik jeles tulajdona azon mély emberismeretben áll, melynél fogva szemünk előtt tárja fel az emberi szív legtitkosabb redőit, felmutatja az azokban rejlő hiányokat s hibákat, melyek ellen komoly méltósággal kikelvén, megmutatja az utat, mely uj s áldásteljes élethez vezet. Az egyes vallásos igazságok taglalásánál célszerű példákat hoz fel az egyházi s családi életből s a történet tágas mezejéről, melyek valódiságuknál fogva nagy hatással birnak. S mindez a legnagyobb szabatossággal s világossággal történik; az egyes igazságok kifejtése nem erőszakolt, hanem természetes; az eszmetársításban sehol sincs ugrás vagy értelemzavaró oldalrapillantás. — A nyelv remek, költői szépséggel s szónoki hatalommal biró ; a mondatok természetes fogékonysággal gördülők s az egész előádás oly csábító varázserővel bir, mely önként magával ragad. Mindezek után üdj vözöljük a szerzőt azon uton, melyen alig haladván rövid ideig, máris oly szép eredményhez jutott; üdvözöljük pedig annál inkább, minél erősebb szivünkben a megyöződés, i hogy a szerző azon esetre, ha rendszerének szélsőségeit ki fogja kerülni, még sokat teendhet a tudomány s a vallásos élet felvirágoztatására. Ó felleplezte a hiányokat, kijelölte a teendőket s azonnal hozzá is fogott feladata megoldásához. Mennyiben s mikép sikerült legyen neki annak megoldása, ezt akartuk jelen ismertetésünkkel kimutatni, —• melynek célja leginkább az e műre való figyelmeztetés vala. — Végre még megjegyezzük, — hogy az elöt- j tünk fekvő prédikátiok száma 28, külső kiállítása pedig igen csinos. Teóreök Gyula. Girókuti erdélyi naptára 1859-dik közönséges évre. Bemutattuk röviden megjelenésekor olvasó közönségünknek ezen naptárt, mely iránt az azótai használat azon véleményt érlelete meg bennünk, hogy azt magyar naptáraink legjobbikái egyikének állítsuk. Nem mi mondjuk ki legelőször e véleményt, hanem mondotta már több laptársunk, — s mi hozzájárulásunkkal csak megerősítjük azt. E naptár 280 nagy nyolcad lapot tartalmaz ; ára 1 frt 40 kr. ujpénzben. Annak megjegyzésével, hogy benne főkép Erdélyország van képviselve, mely méltán is szolgált a ! szerkesztő főszempontjául; legyen elég csak rövid jegyzetekkel menni végig a szövegen, kezdvén a hónaptár után. Utasítás a községi előljáró számára. — Mikép lehet perelni 12 pfrt. értékig a helységi elöljáróság előtt. Mikép lehet a mai világban perelni 12 pfrt. értéken felül. Utasítás a községi jegyzők számára. Adókörüli ismeretek. A mezei rendőrséget tárgyazó rendeletek. Cselédtörvény. A cs. k. adót illető pótrendelvény. Erdőtörvény. Úrbéri ügyeket, tagosítást és földtehermentesítést illető rendeletek. Az országutakról hirdetménye az erdélyi cs. k. helytartóságnak. Fegyvertarthatási s vadászati szabályok. A,téglászatot mint iparágat illető kormányintézkedések. Építéskörüli hatósági hirdetmények. A hitel emelésére szolgáló rendelvények, a kolosvári kisegítő pénztár-egylet, a nemzeti bank fiók leszámoló intézete Brassóban. Az ujpénzkörttli rendeletek s az ujpéuz különféle nemednek lenyomatokban ismertetése átszámoló táblázatokkal. Ez eddig 119 lapot foglal, nagy részben felsőbb rendeletek szövegét, magyarázatát s alkalmazását tartalmazván. Következik a lótenyésztés, egy kormányintézkedésekre hivatkozással érdekesített gazdasági cikk. Takarmányfülesztőgép gróf Zichy Aladár nagy-lángi uradalmában. Országos magyar kertészeti társulat. Az erdélyi Muzeum. Az erdélyi országos gazdasági egyesület. A kolosvári gépgyár. Uj bélyegtörvény. Kolosvári lóversenyek. Jég- és tűzkármentő egyesületek u. m. a maros széki tüzkármentő; az első magyar általános, az erdélyi kölcsönös kármentő egyesületek ismertetése, díjszabások stb., ez utóbbi ügyvivőinek névsora. Több rendbeli baromorvoslási, gazdasági s más hasznos jegyzetek. Ez eddig az előbbenivel együtt 165 lapra terjed. Itt jön egy kevés szépirodalom a 102-ik lapig; azután következik a tiszti névtár , mely Erdély közigazgatási, törvénykezési, pénzügyi stb., a postaigazgatóság, iparkamarák stb. tisztikarát, nevezetesebb bejegyzett kereskedők és iparosok címét; önálló városok tisztviselői névjegyzékét ; a különböző vallásfelekezetek egyházi elöljáróit; az erdélyi tanintézetek tanítókarát; az egyesületeket, közintézeteket , Erdélyországnak egy igen terjedelmes ipar címtárát végre az erdélyországi vásárok jegyzékét foglalja magában, melyet Erdélyország összes helységeinek betűrendbe szedett címtára zár be. Főjelessége nézetünk szerint e naptárnak abban áll, hogy mint e röviden ideiktatott tartalom mutatja, melyből sok mellékcím kimaradt még, ez a túlnyomó mennyiségű hasznos közt, kevés csupán mulattatót tartalmaz, ellenkezőleg szerkesztőnek azon igen sikerült igyekezete tűnik főkép előtérbe, hogy mulattató helyett, az éven át csaknem mindennap felmerülő szükségben segítő és utasító könyvet adjon pártolói kezébe. És csakugyan inkább is rendeltetése ez, kivált az efféle, a míveltebb osztály használatára szánt naptárnak, mintsem a mulattatás. A míveltebb osztály kidolgozottabb regényekben és olvasmányokban sokkal kielégítőbben találhatja fel mulatságát, mint mikép