Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-03-19 / 12. szám

Számadás végén közel öt napig tartó, de ezért csak futólagosnak nevezhető vizsgát vett a küldöttség a főiskolai ifjaktól, melynek eredményéből mégis mind a tanárok buzgósága, tevékenysége, tapintatteljes vezetése, mind a tanulók általános szorgalma s igyekezete kitűnt. Szép jelenség volt a közigazgató szájából hallani az erkölcsi viseletre tett azon hivatalos jelentést, hogy jelen liivataloskodása alatt még egyetlenegy büntetésre méltó kihágás sem történt. A főiskolai tanulóság vizsga utáni létszáma következő: Gymnasiumra készítő elemi osztály 102. — Gymnasiumi I-ső osztály 119. —- II. oszt. 87. — III. oszt. 105. — IV. oszt. 65. — V. oszt. 52. — VI. oszt. 47. — VII. oszt. 55. — VIII. oszt. 39. — Az akadémiában bölcsészet hallgatók 31-en. I-ső évi theologusok 22. — II. évi tli. 22. — III. tlx. 10. — IV. th. 14. — A képezdei első éves növendékek száma 26. — Összesen 796. Az elemi osztályban működött egy tanító; a gymnasiumban 11 rendes, — és egy segédtanár; az akadémiában 4 rendes — és egy segédtanár, a képezdében az igazgató tanár mellett három segéd. Ezeken kivül a főiskolai ének és zene, rajz és szépirászat tanítói; végre hét énektanító az elemi és gymnasiumi hat alsóbb osztályokban. Nt. Kálniczki Benedek ur egyháztörténet és újszövetségi szentírás magyarázatának rendes tanára, aggkorával járó erőtlensége következtében, tanári pályájáróli nyugalomba tétetését nyilvánítván : a küldöttség e 40 évig lankadatlan buzgalommal működő tanár, páratlan humanitásu emberbarát igazságos és méltányos kérelmét meghallgatván, ötet minden tanári jogainak meghagyása mellett, jövő iskolai év elején nyugalomba tétetni indítványozza; az egyházkerületi közgyűlést e fontos hely állandó betöltésére, oly egyénnel, ki egy évig a külföldi tudós egyetemeket látogassa, felkéri. — Megjegyzendő, hogy uj tanárválasztásnál a főiskolai tanárok közvéleménye, igen régi szokás szerint, mindig figyelembe vétetik. A képezdébe Zsindely István ur helyett, ki az első meghívást el nem fogadta, a második felvilágosító meghívásra még nem válaszolt, ideiglenesen két évre második tanárnak Neme s F eren'c végzett theologus ajánl tátik 400 forint évi fizetéssel, ki már egy évig a képezdében segédtanító vala. A kópezde mellett gyakorló mintaiskolául a városi hat osztályú népiskola használtatik, a képezdei igazgató vezérlete alatt. Az itt felmutatott siker a küldöttség teljes megelégedését méltán kiérdemli. Múlt őszön felkérte az egyházkerületi közgyűlés Kóczán József ur nagyságát, hogy egy a német és francia nyelvekben jártas nyelvmesterrel Pesten előlegesen is értekeznék, a ki főiskolánkban 200 pengő forint rendes évi dijpótlék mellett, az önként vállalkozó ifjakat e két nyelvre gyakorlatilag tanítaná. A tisztelt megbízott ur jelentvén, hogy 200 forintért oly egyén, ki még magyar nyelven is beszél és protestáns, nem ajánlkozik : ez okból most a küldöttség 400 pengő forint évi általányt véleményez ily nyelvmesternek és ingyen lakot a főiskolai épületben megadni; melyért az önként vállalkozó ifjaknak e két nyelvből hetenként összesen 12 órai tanítást adna; a tanítványok pedig a főiskola pénztárába két pengő forint évi tandijt fizetnének, az igyekező és szorgalmas szegényebb ifjaknak ez is elengedtetnék. Ezenfelül annyi magányórát adhat, mennyit elbir. A magánytanítványoktól, ha azok többen vannak és hárman vagy négyen is együtt vezethetők, hetenkénti négy órai tanításért tiz pengő forintnál többet nem kérhet. Kik magukhoz kívánják járatni a nyelvmestert, azokkal tetszése szerint alkudhal,ik. —- Nagy urainknak ezután nem lehet panaszuk, miért nem hozni gyermekeiket a nekik hajdan oly kedves köztanintézetbe ; mert lesz nyelvmester, van testgyakorda, lesz uszoda; feltalálják a humánus bánásmód mellett a valóban alapos és tudományos tanítási modort, és a mi mai világban legfőbb, a legolcsóbb élelmeztetést. A küldöttség tanácskozásának folyama alatt felmerült tárgyak közt, kitűnően figyelmet ébresztett a papi vizsgák ujabbi rendezése. A papjelöltek ugyanis 1845 óta mind a bckeblezési, mind a felszentelési vizsgát az egyes egyházmegyék közgyűlése előtt tették le. Hogy visszaélések, kedvezések, elnézések akármely rendszer mellett, ugy itt is mindig voltak ós lesznek, az igaz; de mégis belátták az egyházmegyék azt, hogy az eddigi rendszeren valamit javítani s idomítani lehet és szükséges is, ezért közgyülésileg szavazván, a különböző vélemények felbontása a főiskolai számvevőszékre bízatott. —• Most az általános többség ismét meghagyja a bekeblezési vizsgát az egyes 1 egyházmegyék jogai közt, a felszentelésit pedig egyházkerületi ! vizsgáló bizottmáuyra bizza. —• A kivitelre nézve a vélemények | nagyon eltérők, lényegben azonban az alsó-borsodi és alsó zempléni egymással legjobban megegyezvén, e kettő egyesítve s némi módosítással terjesztetik inditványképen az egyházkerületi közgyűlés eleibe. E szerint superintendensi elnöklet alatt mindenik egyházmegyének két-két, jelesül egy egyházi s egy világi egyéneiből alakulandó vizsgáló bizottmány előtt, melyben még a theologiai tanári kar is kellőleg képviselve lenne, történnék az irás- és szóbeli felszentelési vizsga; melyet kivétel nélkül egy | évnél elébb a bekeblezési vizsga után, senki le nem tehetne. Felszentelési vizsgatétel előtt egy papjelölt sem birna hivhatási I joggal; ez által nem lenne kéntelen a vizsgáló bizottmány elnéz: ni, mint eddig többször megtörtént, sok, már családos és rendes lelkészi hivatalban lévő egyének készületienségét. A szokott ünnepélyes felavatás ezután is csak rendes lelkészi hivatalba igtatás után történnék. A főiskolának, mint collegiumnak háromszázados ünnepét folyó év julius 3-kán véleményezi a küldöttség az egyházkerület által és ennek költségén megtartatni. A sárospataki protestáns iskolát Kopácsi István Perényi Péter védelme alatt 1530-ban létesíté, husz év múlva 1550-ben collegiuinmá alakítá, így a három3zázados ünnepélynek 1850-ben kellett volna megtörténni; de az akkori viszonyok és helyzet ezt meg nem engedhetvén, megtartásra mostanra halasztott. Az ünnepély rész -letes tervének főbb pontjai ezek : Ennek rövid imávali megnyitására a városi templomban főt. Apostol Pál superintendens ur főikéretik, utána egyházi beszédet tart a főiskola papja Zsarnay Lajos, tanári szónoklatot Erdélyi János. A városi templomból! kijövetel után, jelen évi közigazgató Szeremlei Gábor a főiskola imatermében felolvassa a szokott évi jelentést; mindkét helyen az énekkar közreműködvén. Közebéd után szavallati, ének és zene hangverseny tartatik. Az ajtóknál kiteendő perselyekbe önkéntes adakozás utján begyülendő összeg, valamint az ünnepélyt berekesztő, sorsjátékkal összekötött táncestély jövedelme is, a főiskolai táp- és tanári nyugintézet pénztára közt aiánylag felosztatik. Orömünnepi A 1 b u m nyomtattatik. Egy diszes név: könyvbe az örömünnepen résztveendő vendégek neveveiket örök | emlékül bejegyzendők. Ezen terv azonban még a főt. egyházkerületi gyűlés eleibe fog terjesztetni s attól várja módosíttatását vagy megerősíttetését. A gymnasiumi és akadémiai tanárok, 1857-ben az egyházkerületi közgyűléshez benyújtott folyamodásukra, — melyben tanári fizetéaök már egyházkerületileg régebben megígért felemelését kérték — mindeddig sem kapván válását, a számvevőszék bízatván meg, hogy e folyamodvány tekintetében a főiskolai számadások eredményéről értesítené a közgyűlést, —• a számvevőszékhez válasz- és véleményadásért folyamodtak. A küldöttség e kérést teljesen méltányosnak találván , megbizta a tanári ! kart, hogy a fizetés javítását biztosító alapokat ismét szedje öszsze és jövő tavaszon tartandó közgyűlésre adja be; mert ugy tapasztalta a küldöttség, hogy a főiskolai pénztár, rendkívüli tetemes kiadások mellett Í8, kedvező eredményt mutat fel, mi a hívek lankadatlan buzgalmának és a tanárok éberségének köszönhetŐ, ezeket a meggazdálkodott fillérek leginkább illethetik. — Az egyházkerületnek a tanárok nyomasztó anyagi helyzetén segíteni kell, ha azt akarja, bogy állásukhoz méltólag a tudományosság terén a korral együtt haladhassanak. Volt még egy fontos tárgy, mit a küldöttségnek már valahára, félretéve mindenféle érdekeket, jó lett volna komoly tanácskozás és számítgatás alá venni. Ez a főiskolához tartozó és jövedelmet nem hajtó házak célszerű vagy célszerűtlen eladása. Van a főiskolának Sárospatakon 26 telke, melyből az iskolára, melléképületek s majorra esik 16 telek ; a többin van vagy kilenc rongyos ház, ezek egy évi összes jövedelme, leszámítván az iskola által fizetett adót, mintegy hatszáz forintot teszen; ki-