Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-01-01 / 1. szám

nak, — az egykoron mindnyájunk előtt kedvessé lett egyházi és iskolai lap feléledt; támadjon fel már ; z Úrban való éberségünk, buzgóságunk és tevékenységünk is, a hol kell áldozatra való kész­ségünk is, a szerint, „a mint Isten kinek-kinek adta ajándé­kait." Ez értelemben és e kötelesség érzetében, részemről ezen­túl rendesen fogom közleni mind azokat, melyek a fenn nevezett téren, a földnek akármelyik részén levő országokban előfordu­landnak. E végett bőv és hiteles kútfőkből fogok meríteni. Azért miképen a méhek ezerféle virágokból egybe hordják a kedves mézet és egyesített parányi erejökkel és szorgalmokkal annyira viszik, hogy az egész rajnak, sőt még a mi háztartásunk­nak szükségei is abból láttatnak el, ugy mi is ezután, a közös méhkasba, az egyházi és iskolai lapba hordjuk be szorgalmato­san a mi lelki fáradozásainknak, tanulmányainknak és tapaszta latainknak édes gyűjteményeit, — hogy a szerkesztő Dr. Balla­gi ur, sok teendői közt mindeneket az Ur Isten országának dicső­ségére, annál könnyebben és jobban elrendezhessen. — A mér­ges fullánkot pedig egymás ellen mint testvérek ugyan soha se használjuk. A legnagyobb veszteség többnyire a csipő méh ré­szén szokott lenni. Megkezdjük tudósításainkat a protestáns vallás előlia­ladásával Törökországban, nevezetesen a Dunafefede­lemségekben. Tudjuk, hogy ezen ország, ujabb időkben a föld majdnem min­den népeit mozgásba hozá, s hogy a bekövetkezett békekötésnek egyik főpontja a keresztyén lakosok sorsának javítása volt. De ezennel csak a protestáns keresztyéneknek vallási és egyházi ügyeikről leszen szó, s pedig a hozzánk legközelebb eső Duna fejedelemségekben, melyeket Törökországtól elszakasztani, a ha­talmas orosz ezár bijjában törekedett. Moldva és Oláhországban, már a reformatio óta mindig voltak egyes kis gyülekezetek és elszórva élő evang. keresztyé­nek ; és ezek tiz év óta számra tetemesen szaporodtak. B u k a r e s t b e n p. o. az ágostai hitűek, uj templomot építettek és az iskola-gyermekek száma huszonötről 140-re emelkedett. Úgyszinte prot. kórház és nőnevelői intézet alapíttatott. Az első­ben a betegeket Würtembergből jött Diakonissanők ápolgatják. Innen a vallási szellem tovább elhatván, egybeköté a pro­testánsokat Galatzban, Krajovában és Pitischti- ! ben, hol mindenütt kis gyülekezetek keletkeztek, melyekről ré­szint az angol, részint a némethoni prot. egyház gondoskodnak, j A Dunafejedelemségekben az ágostai hitii községeknek csak két helyen van templomjok, t. i. Bukarestben és Jassyban. A bukaresti templomot 1852-ben virágvasárnapján ; szentelték fel. Egy régi harangot még 1758-dik évről birnak, s I azt hiszik, hogy ezen gyülekezet, azon néhány családok marad­ványa, kik már Honterus és Wagner Bálint, erdélyi reformátorok alatt, Erdélyből s a közel magyar megyékből ide menekültek. A hatalmas XII. Károly, svéd király és a porta közt 1720-ban kötött béke, az ágostai, hiten lévőknek a vallási szabadságot és : egy templom építési jogát hozta meg. 1741-ben Leo Keresztély tette le a templomnak alapkövét, s jóllehet Gyika György annak felépíthetését 1751-ben megengedé; mégis az 1757-dik évben akadályoztatva lőn, és csak a svéd követnek közbenjárására épít­tetett fel végképen 1777-ben. Ebből világos, hogy ezen egyház eleinte a svéd udvar oltalma alatt állott, s hogy csak az utolsó évtized óta vette azt Burkusország pártfogása alá A Burkusország ezen pártfogásának első gyümölcse 5000 pft volt, mely ez országban a bukaresti község számára gyüjte- | tett. E hitsorsosi szeretet adománya még inkább szellemileg ál­dást hozva hatott az egyházra. -— Az a tudat, hogy vannak hit­sorsosok, kik rólok megemlékeznek, uj erőt és bizalmat költöt­tek bennök és rövid idő alatt, 900 aranyra rugó kamat nélküli kölcsönt gyűjtöttek az egyház számára magok között. Aztán na­gyobb házat építettek, mely bérbe kiadatván, arra volt szánva, hogy a két száz aranyra menő évenkinti jövedelmével, részint az egyház szolgái fizettessenek, részint pedig az adósság lassan-las­san tisztáztassék le. S igy lett, hogy pénzi ügyeiket bölcsen ! rendezvén, 1850-ben e ház jövedelméből, egy felvett kamatos j kölcsön és a 900 arany kölcsön is, melynek nagy részét hagyó- ' j mány gyanánt az egyháznak ajándékozták, lefizettettek; úgy hogy most az egyházi pénztárt semmi adósság nem terhelte. Azonban ama régi, 1777-ben épült templomnak romlása , uj templom-épitést követelt, melyhez, miután a Gusztáv Adolfi egyletől 3000 pft segedelmezést nyertek, és magok közt is 4000 pftot gyűjtöttek, 1851-ben sept. 10 én tettlegesen hozzá fogtak. Az 1853-ilc évi april 24-én ezen uj templom felszenteltetett. De azóta, adósság letisztázásával ismét annál több gondja lett amaz egyháznak, mennél kiáltóbb volt a szükség, még nőnevelői intézet­ről is gondoskodnia. Mert közelében a bajorországi, nymfenburgi ; jesuiták szinte egy nőnevelői intézetet birnak, melyben, saját in­tézet hiányával lévén, protestáns szülök is leányaikat neveltet­ték. — A főkonsul, meusebachi báró iir, vitéze a szent János keresztének, lett már most a védangyal, ki által az egyházon segitve lön. — Ez tetemes összeget ajándékozott az egyháznak, és az ajándok-levél 8-dik pontja szerint a kórháznak megalapi-I tását és az oskola segedelmezését örökre biztositá. Tanácsára a kaiserschwerthi Diakonissák közül egy tanítónőt hivtak-meg, mely végre, azonnal egy helybeli bojár, Bellio Demeter 500 aranyat adott a lelkésznek, hogy az egyház tökepénzéhez csa­toltassék. Ekép növekedvén a pénzbeli erő, tágos tért vásárol • tak meg, két házzal, melynek egyikében a nőnevelői intézet megkezdetett, a másik pedig prot. kórháznak lett rendelve. Ez utolsó célra az egyház a Burkusországi fejedelemtől ismét 2000 p. f. nyervén, az egyháznak adóssága annyira leszállott, hogy a nőiskolát a fiukétól (mely addig közös volt) elválasztván, még egy tanítót hívhattak meg. Jassyban, az ágostai hitű község, hasonló pházisokon ment át, s már most ez is azon van, hogy új templomot építsen és kórházat és nőnevelői intézetet állítson fel. Itt a templom alapitója, eredetileg Státten János tábornok volt, ki Riminikben Moldva határszélén fekvő városban, ha­lálos ágyán fiának meghagyta, hogy tetemeit Jassyba vivén ott koporsója felett templomot építsenek; mi végre 3000 ezüst ru­belt hagyott. De ez az előváros legszélsőbb végén épülvén, a nagy sár és távolság miatt rosz időben teljes haszonvehetlenné lön. A község azért most azt határozta, hogy a város közepe táján új templomot épitend. Szándékok azonban eddig ki nem vite­tett, minthogy tőkepénz hiányával lévén az évenkinti adako­zások a lelkész és tanító eltartására szükségeltetnek. Galatzban, Brailában és Jakobsonthalban a prot. lelkek száma 530-ra megyen, s ezek az 1856-dik év vé­gén, gyülekezetet alkotván, tulajdon lelkészt hívtak meg. Krajovában szintén a Burkusországi egyház és a Gustav Adolfi egylet befolyása által, egyház alakíttatott, és épen most várnak azon pártfogóiktól lelkészt, kinek eltartására segély is már ajánltatott. Templomot azonban nem bírnak, sem valami tökepénzt, hogy építéshez fognának. A többi elszórt állapotban élő protestánsok, kéntelenek ezen itt említett községekhez csatla­kozni s ha lelkészre szükségök van, azt csak nagy fáradsággal és költséggel hívhatják meg. A protestánsok szükségei Moldvában a sok áldozatok da­cára, mellyek eddig hozattak, még mindég kiáltó nagyok. Szám szerint azok mintegy 5000-en vannak. A r. katholikusok jóllehet ezeknél^még valamivel csekélyebb számmal vannak, mégis 10 templomot és több klastromot birnak és a prot. szülők, kik egy­házaiktól távol laknak, kéntelenk gyakran gyermekeiket a kath. templomban kereszteltetni, és ott esküdni meg, a miért gyak­ran az evang. szülőktől azt igértetik meg maguknak, hogy gyer­mekeiket a kath. hitben fogják neveltetni. — Ez uton a prot. egyház a Dunafejedelemségekben már számos tagokat vesztett. A török kormány ellen, a protestánsok nem panaszkodnak és úgy a görög nem egyesült egyházzal is békességben vannak. Az utazó lelkészek azok, a kikre itt a protestánsoknak főképen szükségök volna, de nincsen ki ezeket küldje, és a szükségesekkel ellássa. . Itt is a protestánsok azért azt kiáltják a német- és angol­honi testvéreiknek: Jöjjetek és segítsetek rajtunk! Pedig mi legközelebb szomszédok volnánk! B. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents