Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-02-18 / 7. szám

mertetését nem szakonkint, nem is szakgatva kezdi ő, kanem azokat egyszerre s egymásmellett tanulja; hiszen azon tanítmány, mit a tárgyaktól — a mindennapi élettől — kölcsönzünk , mit az ezeken szerzett gyermeki homályos felfogásba fogódzva, ö belőle magából akarunk kifejtegetni, nem egyéb, mint a mindennapi tárgyak körül való forgolódás, nem egyéb, mint a gyermeki elmébe lassú tapasztalás utján gyűlt homályos érzelemnek biztos tudatra—• érvényre — való emelése. Ugyanazért nem átallom százszor is ismételni , jól jegyezze meg minden, ki a tanítás által való nevelést vezérelni akarja, hogy mi a gyermeket nem tudományra (materiára) tartozunk tanítani, hanem azon matéria által tartozunk annak az elméjét fejtegetni, erősíteni; és hogv mi a gyermek ismeretkörét azon mértékben tágítjuk biztosan, a mint a körül a tárgyakat ügyesen forgatjuk, és a mint ő benne a tárgyak iránti érdekeltséget birunk felkölteni s ezen érdekeltségét ébren tudjuk folyvást tartani, és ezen érdekeltséget nélkülözhetlen lelki kívánságává tudjuk tenni. És ebben fekszik a nevelő tudományának titka. Azonban mintha hallanám ismétlen az elméleti téren forgolódó paedagogokat — mert ilyenek is vannak; — mintha hallanám a nevelés és tanítás tudását affectálókat mert ilyenek még többen vannak: de már megint mire való az a sok tantárgy egymásmellett való tanítása, hiszen jobb volna azokat egymásután,—egyszerre egyet, vagy legfelebb kettőt véve fel, megtanítani, hiszen ezt a sokféle tudományt egyszerre tanítani, annyit tesz, mint a gyermeket megzavarni. Elméletes társaim, és dologhoz nem értő ügyfeleim! én magam is állítom, hogy ez csak zavart és kábítást idéz elő, mihelyt valaki neki áll és ezen sok különféle tanítmányt, könyvből s a. betűk megtanultatásával, vulgo, magoltatás utján, akarja a gyermek fejébe verni. Azonban másként áll a dolog a gyakorlott, az ügyszeretettől lelkesült és a gyermeki elmét gondolkodva fejtegető tanitó keze alatt. — Az ilyen tanító elmét nevel, ez mindent, a mit csak lehet, magával a gyermekkel találtat ki, a mit kitaláltatni nem lehet, arra a gyermek elméjét előkészíti, aztán a kitalálandó dologra okosan rávezeti. — Akár egyenesen, akár rávezetés utján találtatta ki a dolgokat, azokat több oldalról próbálja vizsgáltatni, felfogatni, azután az emlékezetbe öszszegyüjtött gondolatokat, ismereteket rendezteti s igy ezen uton nemcsak feltalálásokra, nemssak helyes nézetekre szoktatja a gyermeket, hanem minden látott és hallott dolgokat, sőt még a gondolatokat is a gyermeki emlékezetbe bevési. Az ilyen tanítva nevelő épen a dolog feltaláltatása által teszi a gyermeki elmét erőssé, a szerzett ismeretet a rendeztetés által teszi benne tudattá, teszi maradandóvá. — A tudás maradandóságára pedig csak akkor számíthatunk biztosan, ha a különböző tárgyakon, a mondott módon, egymásmellett, nem pedig hónapokon s éven át megszakgatva vizsgálódtatjuk a gyermekeket. Igy az egymástól elktilönzött, de azért mégis szoros kapcsolatban álló tantárgyak között létező kapcsokat naponként, legalább is hetenkint, mintegy ujjal is kimutatjuk. De íiiszen ez a dolog természetes folyása. 11a mi a mivel bánunk, azt mindég szemünk előtt és kezünk alatt tartjuk, az ugy benyomódik elménkbe, hogy azt soha el nem felejthetjük. Ha mi ugyanezt teszszük, avagy tétetjük a gyermekekkel; a tárgyak sokkal ismeretesebbekké lesznek előttök, sokkal inkább megbarátkoznak azokkal, mintha azokat majd egyszer, majd máskor veszszük elő s rövid velők való foglalkozás után, ismét fólreteszszlik s mindég uj meg uj tárgyak után kapkodva, a tárgyak között való szoros kapcsolatokra, minden órán nem figyelmeztetjük őket. Ez vala az, mit a tárgyak egymásmelletti fejtegetéseire megjegyzendőnek szükségesnek tartottam. Másik, a mit előre kell bocsátanom, a tanórák száma. — Az elméleti ugy, valamint a gyakorlati uton járó paedagogok abban egyeztek meg. hogy az elemi tanuló hetenkint 20—22, legfelebb 24 órai tanításban részesüljön. — Tehát ez a paedagogusok között conventio dolga s ha nem csalódom, inkább a nagyvárosi iskolásgyermekeket illeti, hol az egészség a különben is nem igen nagy hirben álló légköri körülmények és a gyermekek kevesebb mozgása által, kockára van téve. — Még inkább veszélyeztetve van az egészség az iskolában, a hol sok gyermek gyűlvén össze, a levegőt sok óráig tartó egyiittlétökkel megrontják. — Az említett conventio-t ilyen szempontból véve, csak helyeselni lehet. Máskép áll a dolog a kisvárosi és a falusi gyermekekre nézve; ott, hol a lég szabadabb, tisztább, hetenkint bizony jószerével el lehetnek a gyermekek 26—.28 óráig is az iskolában. — Ha pedig a mi köznépünk szokását és ebbeli követelését számba veszszük, ott is kell annyi ideig lenniök. —• Mindnyájan jól tudjuk, hogy nálunk a köznép az iskolát ugy tekinti, mint olyan helyet, hol a gyermeknek a nappalt el kell tölteni, alkalmatlanságára lévén a munkálkodó szülőnek, ha a gyermekek iskolába menetelük után egy pár óra múlva ismét otthon vannak. Ugyanazért én ezen tapasztalást tevén alapul a tanítási órákat ugy osztottam be, hogy a szülők ebbeli kivánatát részben legalább kielégítvén, a népiskolába járó gyermekek hetenkint legalább 26 órán tanuljanak, vasárnap pedig a kétszeri templombamenetel mellett, legalább két órán az éneklés mesterségét gyakorolják. — Én részemről azt tapasztaltam, hogyha mulattató s nem kínzó modorban tanítanak valamely iskolában, szivesen és tartózkodás nélkül mulat ott a gyermek. A hol otthon érezzük magunkat, ott észrevétlenül fut el az idő, és a hol észrevétlenül fut el tőlünk az idő, ott megerőltetésről szó sem lehet. —• Ha pedig az ügyet erkölcsi oldaláról fogjuk fel, én azt tartom, hogy mulasson inkább az iskolában a gyermek mennél több időt, mint céltalanul az utcán kóboroljon avagy a szülői házban lebzseljen. Ezen bevezetés után lássuk a tantárgyakat egymásmellé rendezve s a hetenkénti tanórák számát megliatá-Tozva. *) Az I. osztály. Értelem és észfejtegető gyakorlatokat 4 órán. — Vallást 3 órán. — Irást-olvasást 8 órán. — Számvetést 4. órán. — Földleirási elő fogalmakat 2 órán. — Oszvesen 26 órán tanulnak. — Ezeken kivül vasárnap templomba mennek és énekelni tanulnak 2 órán; szerda és szombaton délutánokon megjelennek az iskolában és vagy a kertben segítenek a nagyobbaknak, vagy játszanak. II. osztály. Vallás 4 órán. —• Olvasás gyakorlás és az olvasottak felett való elmélkedés 4 órán. — Olvasás közben magyarnyelvi előfogalmak 2órán. — Dictando irás 3 órán. —'Számtan 5 órán. — Földleírás 3 órán. — Rajzolás 3 órán. — Versek és könyörgések 2 órán. — Tanulási órájok van e szerint hetenkint 26 óra. — Vasárnap délelőtt és délután templomba mennek, ezen kivül 2 órán énekelni tanulnak. Szerda és szombaton délutánokon az iskolában megjelennek és mint az I. osztálybeliek , vagy a kertben a többieknek segítenek, vagy játszanak. III. osztály. Vallás 4 órán. — Olvasás: a) vallásos s erkölcsi tárgyakról 1 órán. b) Természetrajzi tárgyakról 2 órán. c) Természettani tárgyakról 2 órán. d) Históriai tárgyakról 2 órán. — Fogalmazás 3 órán. — Dictando irás 3 órán. — Számvetés 4 órán. — Földleírás 2 órán. — Rajzolás 3 órán. — Hetenkint 25 órán tanulnak. — Ezeken kivül vasárnap templomba mennek és 2 órán énekelni tanulnak. Szerdán és szombaton délutánonkint az iskolában megjelenvén, télen kosárkötés, szalmamunkák készítésével, — nyáron kertészkedés és gazdasági dolgokkal foglalkoznak. IV. osztály. Vallás 4 órán. — Olvasás: a) Vallásos és erkölcsi tárgyakról 3 órán. b) Természetrajzi tár*) Ezen tárgyakból melyik osztályban mit, mennyit és mi móddal keüjen tanítani, fennebb előadtam.