Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1858-02-04 / 5. szám
külön-külön hírlapokat járatni: tehát tennék ezt társulatonként, pl. a mint a gyűlés folytán is magán társalgás közben elbeszéltetett, az 53. anyaegyházból álló egyházmegye legalább öt, vagy hat részre föloszolva, a szomszédos -— kilencz vagy tiz — egyházak papjai és iskolamesterei együtt hozatnák meg, ha többet nem, legalább a sárospataki füzeteket, a Prot. egyh. és isk. lapot és a kolosvári Közlönyt. Uraim! a három folyóirat összes ára egy évre 25 pfc. s hogy annyit s tudna 18—20 pap és mester egyesített erővel megfizetni: ez hihetlen! Es harmad- ; szór óhajtanék, ha minden pap oly erélyesen működnék ! ez év folytán, hogy ennek vége egyházmegyénkben egyetlenegy egyházközséget se találhatna községi könyvtár j nélkül! — Faxit deus, hogy ne legyen e három csak pium j desiderium! Bécsből ezt irják a hivatalos Budapesti h i r 1 a pnak: SSécs. jan. 27. Bizonyos ügyek el nem aludtak még azért, ha a hirlapok róluk egy ideig hallgatnak is. így va- j gyünk az evangélikusok synodusával, mely mint hitelre méltó forrásból értesülünk, előkészíttetik, s j remélhetőleg májusban fog kitüzetni. Ezen tudósításunkat mi is egy „kedvező véletlennek" köszönnők, mint azon bécsi lap, melv a dunahajózási szerződést első közölvén, azt irá, hogy azon okmányoknak „kedvező véletlen" i által ffreundliche Zufall) jutott birtokába; utólag kisült, ; hogy a „kedvező véletlen" egy szebb kitétel, melynek valódi értelme: indiseretio. Most ugyan vakarja fejét, mert az okmány közlése illető helyen kellemetlenül fogad- | tátott. A f. hó 2l-én Te'ten tartott ev. egyházmegyeik közgyűlésben a megürült esperesi hivatalra n. t. K a r s a y Sándor, téti ev. lelkész ur választatott meg 15 közül 11 szavazattal. E szerencsés választásra méltán kívánhatjuk, hogy a mily mérvben birja a derék férfiú a köztiszteletet, szeretetet s bizalmat, oly mérvben legyen alkalma az egyházmegye ügyének nemes lelke, s fáradhatlan szorgalma gyümölcseit áldozni, s díszes hivatalában minél tovább eljárhatni. (Gy. K.) Halálozás. M. évi dec. 24-én temettett el t. Oláh Károly ur, Felső-Baranyában a garéi ref. gyülekezet szeretve tisztelt lelkésze, azelőtt Hold-Mező-Vásárhelynek igen kedvelt tanára, életének még csak 32-ik évében. Kora kimultát bánatos özvegye s három kicsiny árvája kesergik, kik szomorú elhagyottságban a felebaráti szeretett könyörületére vannak szorulva. Az özvegyek és árvák atyja viselje gondjukat nekiek is, az elhunyt barátai s az emberbarátok pedig ne feledkezzenek el róluk! (Y. U.) *) Hogy ezen, egyenesen a protestáns egyházat illető híreket nekünk más lapokból kell szednünk, a helyett hogy azokat legelőször is hozzánk küldötték volna, ezt csak annak tulajdonítjuk, hogy közlönyünk még uj s azért soknak még eszébe sem jut, hogy protestáns újság is van. Ugyanez le het oka annak is, hogy p. o. Karczag a kántori állomásra szóló csődöt politikai újságokban hirdette és nem a mienkben, hol oly hirdetésnek kétségkívül illőbb helye volna s elébb jutna az illetőknek tudomására. Szerkesztő. KÖNYVISMERTETÉSEK. Körültekintés á külföldi prot. e^yházirorialomban. I. Erdekünkben áll tudomást vennünk külföldi hitrokonink egyházirodalmi mozgalmairól is kivált most, midőn közöttünk is örvendetes tevékenység jelei mntatkoznak mindenfelől. Ez okból megkísértem a külföldi prot. egyházirodalom ujabb termékeit, azok rövid jellemzésével bemutatni, szemlémet, ha az a t. szerkesztőség és olvasók helyeslésével találkozni fog, koronként folytatandó. Kútfőm külföldi lapok lesznek, miből következik, hogy azon nézpontok, melyekből a munkák tekintve, s azon jellemzések, melyekkel bemutatva lesznek, nem az enyéim, hanem az illető lapok referenseiéi. Fogjunk e szerint a bemutatáshoz. Exegetica theclc-gia. Die Worte des Wortes. Ein zundchst für Nichttheologen bestimmter Auszug aus des Verfassers grösserem Werke: r Die Beden des Herrn Jesu" von Budolph Stier, Dr. theol. und überpfarrer in Schkeuditz, Barmen, 1856. Kivonat Sz. nagyobb exegeticai munkájából nemtheologok számára; épen azért nincs benne görög textus, nincs utalás más tlieologok exegeticai munkáira, nincs, egy szóval, a tulajdonképeni tudós szakanyag; meg van ellenben a buvárlat minden eredménye és a sz. nagyobb munkájának lényege s a kivonat által annál világosabb a gondolatmenet és az egésznek áttekintése. A laicus, ki Jézus beszédeit alaposan és hivőleg érteni óhajtja, nagyon okulhat e műből, melyből 3. füzet jelent meg s az egész 9. — 10 füzetből álland. Kritisch-exegetischer Commentar über das Neue Testament von Dr. Ileinrich August Wilhelm Meyer, Consistorialrath in Hannover. Dreizehnte Abtheilung, den Brief an die Hebráer ent haltend. Bearbeitet von Professor Dr. Gottlieb Lünemann. Gröttingen, 1855. E külön cim alatt is: Kritisch-exegetisches Ilandbuch über den Hebraerbrief von Dr Gottlieb Lünemann, aicsserordentliclien Professor der Theologie an der Universitat zv. Göttingen. A zsidókhoz irt levélnek e kritikai magyarázatát dicsérendő vigyázatosság és higgadtság, dogmaticai elfogulatlanság, a magyarázásnak nyelv-történelmi tárgyilagossága teszik kitűnővé. Nincs benne fitogtatva az ugy nevezett igazhivöség. Biztos kalauz mindazok számára, kik nem hosszadalmas nyelvészeti, töx-ténelmi és tlieologiai, a főtárgytól sokszor messze eltávolító fejtegetésekkel, minőket a nagyobb commentárokban találunk, szórakozni, hanem a levélnek megértéséhez legrövidebb uton jutni akarnak. Törtenelmi theologia. Dr. Martin Luthers Briefe, Sendschreiben und Bedenken vollstdndig aus den verschiedenen Ausgaben seiner Werke und Briefe, auv anderen Bücher und noch unbenutzten Iíandschrif ten gesammelt, kritisch und historisch bearbeitet von Dr. Wilhelm Martin Leberecht de Wette, Professor der Theologie zu Basel. Sechster Iheil. Die in den fúnf Theilen fehlende Briefe und Bedenken Luthers nebst zwei Begistern. Gesammelt, bearbeitet und unter Benutzung des de Wette schen Nachlasses herausgegeben von Lic. theol. Johann Kari beidemann, Pfarrer zu Eschdorf bei Dresden. Berlin, 1856. XLVI. és 716. 1. (Ara: 2. tall.). Pótlékkötet Luthernek de Wette által kiadott leveleihez. A kiadó szorgalmat, olvasottságot, pontosságot és gondosságot tanúsított, sok ujat közöl, némely tévedéseket kiigazít, noha itt ott maga is botlott. Die Generalsynode der evangelischen Kirche im Grossherzogthum Baden vom Jahre 1855., nach amtlicher Darstellung. Erster Barid. Allgemeines und Verhandlungen über die Lehre. \ Karlsruhe, 1856. X. és 366. 1, Zweiter Band: Verhandlungen ; über den Cultus. Karlsruhe, 1856. 369. — 616.1.