Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-12-11 / 49. szám

iskolák anyagi érdekei iránti részvét Bethesdája megmozdult, midőn látjuk számos világi uraink nemes buzgalmát, áldozatkészségét, s özvegyeink és árváink sorsáróli gondoskodását: nekünk is meg kell már mutatnunk, liogy élünk, nemcsak az által, hagy e becses lapokba nyílt leveleket s más cikkeket irunk, mert ez még vajmi kevés; hanem hatályosabb és maradandóbb becsli munkálkodások által is, — ba ugyan mindnyájan sine cura nem akarunk élni, mint mi Debrecenben. Üdv és béke velünk ! Deb: 'ecen, 1858. november 24. Révész Imre. Egy pillantás egyházunk beléletébe. Ha örvendetes és lelket emelő azon nemes áldozatkészség, mely az egyházi domestica megalapításában nyilatkozik, s mely —• merem állítani — összes egyházunkat az újjászületés egy magasabb terére vezetendi: nem lehet más felöl eltitkolni a fájdalmat, mely minden — egyháza életéért, virulásáért remegő szivet elborít, látva, miszerint lelkészeink közül némelyek messze eltértek tanításaikban a szentírás szavaitól, érteimétől cs lelkétől. Egy ünnepelt nevíi francia ref. hittudós Európa nyugoti oldaláról, az Alpok lábaitól, Calvin városából figyelmeztet minket e nagy hiányra. 0 észreveszi, s mi közülünk sokan tán nem. Szerinte a prot. egyháznak két lényeges kelléke: a tekintély s a szabadság. Ezen két princípium bár ellentétben látszik egymással állani, mégis szoros összefüggésben van; mert nincs szabadság tekintély nélkül, s nincs biztos alapon nyugvó tekintély szabadság nélkül. Azon tekintély, melynek az egyházban uralkodni kell, nem más, mint az Isten szavának tekintélye, s e tekintély iránti önmegadás a magyar prot. egyházban soha szükségesb nem volt, mint a jelen időkben, — és mégis , fájdalom! azt látjuk , miszerint a magyar prot. egyház ezen isteni tekintélytől messze eltávozott, ő sem menekedhetvén meg az észvéd — rationalismus veszélyes szelétől, mely a XVIII. század utóbbi felében egész Európát átlengé. Nem hiányoztak olyanok, kik felhívták a lelkészeket, bogy tanításaikban csupán polgári kötelességek hirdetésére szorítkozzanak, és találkoztak számosan lelkészek, kik vak vezérek gyanánt, megfontolás nélkül fejet hajtottak a korszellem, a divat előtt. Hogy a magyar prot. egyház rendeltetését elérhesse, kell, hogy az isteni, teljes és kizáró tekintély a szentírásból merítve, ebben újra gyökeret verjen. Dicső reformátorainknak is ez volt elve. Calvin, mint szinte Luther is az isteni titkokról beszélvén, ezt mondja: én nem láttam, nem hallottam, nem tapasztaltam, de mivel Isten szava, hiszem, hogy ugy vau, és követni akarom szavát. A magyar prot. egyháznak teljes lélekkel ezen hitre kell támaszkodni ismét, s szenvedéseiben enyhülést nem politicai, hanem keresztyéni sphaeraban kell keresnie. Nem mondom én ezzel, mintha a helyes politikai szabadság csalókép volna, csak azt állítom, miszerint senki addig szabadságot nem élvezhet, míg benne az Isten szavának te kintélye meg nem gyökeredzett, míg bensőleg Isten szava által lekötve nincs. Ha a szentírás tekintélye Angliában és Amerikában teljes erejében fen nem állana, ezen nemzetek polgári és vallási szabadsága rég demagogiavá fajult volna, de a törvények tisztelete, mely ama két nemzetet kitünteti — záloga az ö szabadságoknak , crejöknek és jólétöknek. Ezen tisztelet pedig náluk lényegesen azon befolyásból ered, melyet rájok a szentírás gyakorol s melynél fogva ők az Isten szavának mindenben engedelmeskednek. Ezen isteni tekintély hiánya okozza a magyar prot. egyhazban azon benső és mély sebet, mely veszedelmesebb a legkeményebb nyomásnál, s mely ba egyedüli orvossága — az élő bit által nem gyógyittatik, minden kívülről jövö segélyezés csak pillanatnyi hasznot nyújt. Ezen hitet kell tehát a magyar prot. egyházban életre költeni, s hirdesse is e hitet az egyház minden szószékből, plántálja be s növelje ezt minden szívben. Ezen hitet követelik tőlünk atyáink, vértanúink és saját életünk az atyának, fiúnak és sz. lélek Istennek nevében. Dicsőséges volt a régi időkben ezen egyház, s e dicsőségét vissza kell szereznie. Meglehet, hogy a nélkülözés és sanyarúság könnyei közt emelkedik ez fel, mint a kötelékekkel körülvett s halotti leplébe burkolt Lázár, de ha e hit által életet nyer — s nyerni fog, — elégedjék meg azzal, jutalma nem fog elmaradni. Mányoki Tamás. I ISKOLAÜGY. Egyházmegyei iskolai választmány Gömörben. A tiszamelléki helv. hitv. egyházkerület mily üdvös és életbevágó intézkedéseket tett az iskolai tanítás és népnevelés érdekében , a lefolyt 1857-dik év Jánosiban tartott közgyűlésében, ugy hiszem, eléggé tudva van már e lapok t. olvasói előtt; mind a mellett igen célszerűnek és hasznosnak látom itt a fentisztelt egyházkerületi gyűlés e tárgyban hozott határozatait szóról szóra közzétenni, hogy a göraöri egyházmegyének az iskolai életben e felsőbb intézkedések nyomán eddig tett bölcs és erélyes működései annál szebb és kitűnőbb színben tűnjenek elő e becses lapok tisztelt olvasói előtt. A főt. egyházkerület Jánosiban tartott közgyűlése jegyzőkönyvének 11-dik pontja ekképen hangzik: „ Indítvány oztatván , h< gy a népnevelés nagy és szent ügyének előmozdítására nézve, neveztetnék ki egyház k e r ü 1 e t i népiskolai választmány, mely a népnevelés felett általában őrködjék ; nevezetesen a) Népiskolai tanrendszert készítsen, b) A tanköny veket vizsgálja, c) Népiskolai törvényeket szerkesszen, d) A népiskolák virágoztatására minden célszerű intézkedő seket ajánljon." Az indítvány köztetszéssel fogadtatván, a népiskolai e. kerületi választmány tek. Ragályi Károly és nt. Hegedűs László, alsó-zempléni csp. urak elnöklete alatt megalakult, annak tagjaiul fölkérettek s kineveztettek tiszteieltel, a világi részről: tek. Lovász Miklós tornai segédgondnok , ifj. báró Vay Miklós, tek. Szatbmáry K. Pál, tek. Jakabfalvay András,, tek. Zsarnay Imre, tek. Ragályi Ferdinánd, tek. Bodon Ábrahám, tek. Dapsy Pál, tek. Kazincy Gábor urak. Az egyházi részről: nt. Édes Albert alsó-borsodi esperes, Kérészi Mihály , Szentpéteri Sámuel, Kúu Bertalan, Simon József, Körösi István, Zsamai Lajos, Erdélyi János, Molnár István, Antalfi János, Pásztor Dániel és Árvái József, képezdei vezértanár. A bizottság joga leend működése helyét és idejét tetszése szerint megválasztani s határozni; működéséről, az egyházkerületi közgyűlést határozatai életbeléptetése előtt időről időre tudósítván, megerősítés végett felterjeszteni tartozik. Határoztatott egyszersmind, hogy a nt. egyházmegyék köblökben hasonló népiskolai választmányt alakítsanak , melyek a népnevelés ügyét minden célszerű módon előmozdítani igyekezzenek s a főválasztmányhoz inditványokat s javaslatokat tegyenek, a felsőbb határozatok pontos végrehajtását eszközöljék ;— fölkéretnek ezúttal a tiszteit egyházmegyék , bogy a legközelebbi egyházlátogatás utján írassák össze pontosan minden anya- és leány egy lázakban a tanítványok számát, az iskolai tanrendet és osztályokat, a tankönyveket, melyek azokban használtatnak, a tanítói dijak mennyiségét, az iskolai épületek mikarban létét, a fő népiskolai választmány által e célra készítendő rovatok szerint. A főt. egyházkerületnek e lelkes és fölmelegült ke.