Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1858-12-04 / 48. szám
ba eleintén gyakori lehet) mutassa fel a hibát. Károly! te ezt a szót: „atyja" így írtad le „atya1 4 ! jól van-e ez így, így ejtettem-e én azt ki gyermekek? nem, azt nem ugy kellett Ieirni, mert az személyraggal van! Pál! te ezt a szót: „jóltevöje" nem irtad össze, külön mondtam-ecn azt? nem, milyen szó tehát az ? összetett szó, azt együvé kell irni! D! te ezt a szót: „megbünteti-e" összeírtad, mi a szóvégén az az e ? az kérdő kötszó ! Hogy szoktuk azt a szóhoz függeszteni? egy - (kötjel)-lel! K! te ezt a szót „Nem," kis betűvel kezdted, ugy kellett-e? nem, mert pont után mindég s a kérdés és felkiáltó jel után is többnyire nagy betűt írunk! D! te ezt a szót: „keményebb egy b-vel irtad, ugy kellett-e? nem, mert a középfok ragja bb, abb, ebb stb! írjunk tovább. „Isten az emberek szivét vidámítja borral, elégíti kekenyérrel. Az ember porrá lesz, mert porból vétetett." K! te ezt a szót: kenyérrel, egy r-rcl irtad, mi ott a rag? vei! mi történik azzal? az a tő utolsó betűjévé hasonul! stb. Az ilyen gyakorlatok fokozatosan történnek, előbb csak olyan szókban mutatjuk ki a hibát, melyekben már az nem szabados; mikre még szabályt nem tudnak a tanítványok, azok mellőzendők, mert haszontalan mutatjuk ki a hibát, ha okát nem értik a növendékek. A hibákért kezdetben ne adjunk fenyítéket, de ha észrevesszük, hogy az sietség vagy figyelmetlenség miatt történt, — akkor igen, a gyermek lelkületéhez mértet. Látni való, hogy e gyakorlat már nem kezdetleges, hanem folytatása hosszabb előzménynek ; nem is akartam minden kissebb mozzamát átkísérni az ily tanmodornak, egy két mutatványból következtetést húzhatni az egészre. Azonban ne elégedjünk megázzál, hogy csak magunk mondoljunk a gyermekek előtt; írassunk velők is elébb egyszerű, majd bővített stb. mondatokat. Adjunk eléjök rosz irást is, hogy azokban felkeresvén a hibákat, — irják le helyesen. Fogékony a gyermeki elme, sokkal könnyebben hajlítható, mint sok ügyszeretet nélküli ember vcli. Csak türelem és kitartás a bibelődésbez, — e nélkül néptanító kevés sikert várhat. Én ugyan hiszem, hogy ezen általam felmutatott modorban — habár kissé ellitőleg is — sokan működnek, de a tanítói ügyes tapintat különféle eszközökkel is eljuthat egy ugyanazon célhoz. —• Annakokáért rövid felszólalásomat, (óhajtanám inkább beleszólásomat) ne vegyék valami uj gyanánt az illetők; ne vegyék vezényszónak azt, a mi csupán a nép jóléte s a nemzeti nyelv szeretete érdekében igénytelenül akart elhangzani. — Kik crösebb hangon tudtak szólani, szóljanak, mert az idő halad előre! Népiskolákban is sokra lehet menni a magyarnyelv tanszerü ismertetése-, s begyakorlásában; ezen tapasztalat cikkem ekjén emelt vádamat — a nyelv helytelen használata tekintetében— szintén hihetetlenné teszi, dc valónak marad az mégis, és pedig olyannak, melynek nem valóvá tételére a legfőbb eszköz: a nyelv szeretete, kegyelése, és ez által a nemzetiség felvirágoztatása. Fejes István. BELFÖLD. Legújabb vallási mozgalmak Magyarországon. Krisztus-követők. Nazarénusok. Az actio rcactiót szül. Ez igazság. — Ugy hiszem, nem szükség első pontomat nemzetem múltjából bizonyítgatni, elég, ha az ujabban felmerült vallási mozgalmakra utalok: az anyagiság terén megcsalatott Amerika megcsókolta a bibliát, keblére öleié Krisztust, a mélyen szerető és szeretett szép lelkű üdvözítőt. — A protestáns Európa figyelni kezd, s a megdöntött hamis rationalismus romáin építni kezdi a mély s boldogító vallásosság, az igazbitüség templomát, hol az ember Istenben s az Isten az emberben él. — János, a szeretett apostol szelleme kirepült valahára a holt betűk h i e r o g 1 i p h a i közül, s Pállal kezet fogva (?) lelkesíti a világot, hogy csókolja meg a bibliát; és értelmét vésse szivébe, de melyen. —• Ezt pedig azon jéggé fagylaló vallási hidegség szülte, mely bemocskolta homlokunkat, meggyalázta értelmünket, meg szivünket, megfeszítette Krisztusunkat. A megragadó eszme megtalálta apostolait ugy a középmiveltségüek, mint a nagytisztcletii tudósok közt. — Kinek eddig is volt bibliája, elővette, megtisztogatta a szégyenportól, és el kezdé olvasni, először ugyancsak magának, azután családjának, végre az egész világnak. Kinek nem volt vagy nem lehetett bibliája, vett és olvasott olyakat, miket még eddig szeme nem látott, fiiIc nem hallott. Az egyszerű és igénytelen mesterlegény, a kevés ismeretii iparos megállt munkája mellett, és elkezdett gondolkodni a halottak és olvasottak felett, — Figyelni kezdtek Ncmethonra, mely így szólt: „Csókoljátok meg a bibliát, — hallgassátok Jánost, a szeretet nagy apostolát, — és ha sem Pcter, sem Pál nem tudott teremteni egy akolt és egy pásztort, hát majd teremt Játios. Ebben fogjunk kezet: Szeressük egymást!" És ez eddig szerintünk is igen helyes, mert közohajtásuuk nyert c korszerű szavakban kijelentést. . . . Dc a XIX. század mystikusai félreértették a hirdetőket, pedig azoknak lábaik kellemes, szép és gyönyörűséges !! . . Ez a pont világosítást követel. . . . Tudtunkkal a vallási ferde mozgalmak tercn leginkább mesteremberek, philozophus csizmadiák s több ezekhez hasonlók állanak. Ezeknél elözöulvén az érzelem az értelmet, csoda c ha megdöbbenve a hétfejű fenevadtól — a vallástalanságtól — másik túlságba estek és: a betűnél megállva, az isteni értelmet nem keresik. Nem tudván: „hogy a, betű megöl, s lélek az a mi megelevenít." — És így ha ezt hallották : Jánost kövessétek! az c szónak fenséges értelmét nem értő tömeg elhagyta Pétert, el Pált, mintha bizony minden subjectiv vallásos ötletnek maga érvényitése végett okvetlen szükség volna kilépni a meglevő egyházakból! . . . Nem, oh nem ezt akarták a széplelkü felszólalók! de fájdalom! most a szándéklott egy akol helyett leend három, u. m. Péteré, Pálé, és Jánosé! Ez így nem helyes, testvéreim! hisz tudnotok kell, hogy cz csak így helyes : hit, remény és szeret..... Nem ki, de be kell ezeket vinni egyházainkba. A jó egyházunkban is megfér; a rosz pedig semmiféle létre nem érdemes. Ha ezt hallják: Térjetek vissza a bibliához! ezt az együgyűek közt levő farkasok így magyarázzák : Tehát lc a formalismussal! nem kell templom, hisz az Ur nem lakozik kézzel csinált templomokban' nem kell pap! hisz mi mindazok vagyunk! — Ugy kell tenni, mint a bibliában van: azért ha jobb felül arcul csapnak, fordítsd a bal feledet is; ha felső kabátodat kérik, add oda az alsót is. — Ez a betiihözi ragaszkodás, — melyre pedig, hogy van köztök példa, majd alább megmutatom — bocsánat a hasonlatért, ép oly érthetetlen jelen körülményeink közt, mint mikor a Mózes törvényeihez makacsul ragaszkodó héber Magyarországban sem eszi meg a sertvéshust, holott ez csak Palestinában lehetett veszélyes rájuk nézve Maga ez a secta „Krisztus követő i"-nek nevezi magát mintegy praejudiciumául a többi egyházaknak. Barátim! testvéreim! ne, ne mondjátok ezt, hisz mi is azok vagyunk, azok akarunk lenni. — Vagy tán ti valódi szeretettel viseltettek a theanthropus és tudománya iránt ? Áldás és béke veletek! De hát szükséges volt-e ezért önzővé, titkolódzó Esscnusokká lennetek?hisz velünk együtt is imádhatnátok az Urat teljes szívvel, lélekkel és minden erőtökkel .... Hogy pedig valaki azt ne mondja, hogy én csak theo-