Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-11-27 / 47. szám

itt a fő, hanem az, hogy az általános elv fontosságát azok is elismerjék, a kik még azt teljesen alkalmazni képtelenek. De a csira el van vetve, idő telve megtermi gyümöl csét, a gyülekezet aprónkint képessé lesz elhordozni saját költségeit s egyszersmind segltni más gyengébbeken, mint segítettek egykoron őrajta is. Hogy a népet belenöveljék, az adakozásba, még a vasárnapi iskolákban is vannak rendezve garasos adakozások; már a gyermek megtanul adui, s így a mint ezek fölnevekednek a garasos adományok velök együtt tallérokká gyarapodnak. Nagy Péter. Egyházi domestica. Egy igen tisztelt asszonyság a prot. naptárban megjelent bizonyos cikkért elismerését kijelenteni akarván , 10 pfrtot adott át szerkesztőségünknek. Azt hisszük, az igen tisztelt asszonyság értelmében cselekszünk, midőn a nevezett összeget szegény egyházak fölsegélésére fordítani kívánjuk és azt a domesticához csatoljuk. Szerkesztőség. — ISKOLAÜGY. A Prof

. Egyház, és Isk. lapok műit fél évi számai egyikében volt közölve, mikép a soproni tanári kar szűkölködő egyházaink s intézeteink segedelmezósére advent első vasárnapján egy gyámintézetet léptetett életbe, saját köré ben, melyet különösen a tanuló ifjúság szokott ifjúi lelkesedéssel karolt fel. Örömmel tudósítom ezennel a t. c. közönséget, miszerint ezen csekély kezdemény máris Isten különös áldását tapasztalta, ki attól, a mi az ő nevében s az ő dicsőségének előmozdítására gyenge emberi erő által indíttatik meg, soha sem szokta segítségét megvonni. Az ifjúság buzgósága ugyanis, bár a helybeli gyülekezet conventje által roszalltatva!— több gyülekezetbeli tagokat a jó példa követésére serkentett, kik senki által fel nem hivatva, önként hozták áldozataikat a szenvedő egyház oltárára, ugy, hogy midőn a reformátio ünnepe után a tiz hónap alatt befolyt összeget megszámláltuk, 634 pforint s néhány krajcárt találtunk a pénztárban. Ezen összeg kiosztása körül a tanári kar az adakozók hozzájárultával, az előre már megállapított elvek nyomán ugy intézkedett, hogy a hatszázat fölöző összeget további rendelkezésig a pénztárban hagyván, a kerek 600 forintnak egy ötödét, azaz 120 forintot külföldi gyülekezetek számára kiküldetni, a fenmaradt 480 forintokat pedig a hazai prot. egyházak s intézetek közt, felekezet különbsége nélkül kiosztatni határozta, különös tekintettel lévén azon szűkölködő tanintézetekre , melyektől legtöbb üdvöt várhatni egyházunkra nézve. E szerint a pesti theologiai intézetnek 80 pfrtot, a soproni iskolatanítói képezdének 80 pfrtot, a soproni gymnásiumi háromszázados alapítványhoz (melynek rendeltetése az éltesebb tanárok jobb dotálása) 80 pfrtot, a sz.-lőrinci algymnasiumuak 80 pfrtot, a szendi károsult gyülekezetnek 40 pfrtot, a harbai, kevés hetek előtt egészen leégett gyülekezetnek 40 pfrtot, a kanizsai iskolának 40 pfrtot, a n.-vázsonyi reform, egyháznak 20 pfrtot, s ugyan a n.-vázsonyi evang. egyháznak szinte 20 pfrtot határozott kifizettetni. Minthogy pedig azon buzgóság, mely ezen zsenge intézetet létre hozta, azóta nemcsak nem csökkent, sőt folytonosan növekszik, azon örvendetes kilátásnak nézünk eleibe, hogy segedelmezéseinket a jövő években nemcsak folytatni, hanem nagyobb mértékben leszünk képesek azokat gyakorolni. Az Isten adja hozzá áldását és serkentse szent lelke által egyházunk szunnyadó tagjait a szép példa követésére! Mert csakis ezen az uton leszünk képesek intézeteinket fentartani, s egyházainkat a pangás, sőt végpusztulás veszélyétől megmenteni. Csak akarnunk kell, testvérek! s mindent megtehetünk. Csak hitünk el ne hagyjon bennünket, s nem lesz előttünk semmi lehetetlen ! — De épeu e tekintetben vagyunk gyengék. Emberekre támaszkodunk, náluk keresünk, tőlük várunk segítséget, s nem Istentől, kitől egyedül száll alá áldás, oltalom és segedelem. Zsinatért esengünk, uj szervezetet óhajtunk, s azt hisszük, ha ezt megnyertük, minden bajainkon segitve lesz ! Mind hiában, ha előbb liázunk belsejét nem rendezzük. Több hit, több evangyélmi buzgóság: ez, a mire főkép szükségünk van. Ezekkel bármely szervezet mellett is fen fog állani egyházunk s szétágozni fog az élő Isten dicsősé gére; míg nélkülök a gondolható legszabadabb szervezet mellett is, ha nem épen veszni, de örökké paugani fogunk ! Sopron, nov. 15. 1858. Pálfy József. A kolozsvári reformált egyház kebelében lévő népiskolák örvendetes haladásnak néznek elébe. Helyzetök tetemesen javult ez év folyama alatt, részint a magas kormány helybenhagyására a városi pénzalapból nyert tetemes segély, részint a népnevelés céljával egybehangzó célszerű szervezet által. A tanítói erő tetemes szaporítása, a tanítók javított fizetése, s más kül és bel oeconomiai intézkedései az illető egyházi tanácsnak biztosan remélni engedik, hogy a népiskolák az erkölcsi és vallásos élet hatalmas emeltyűivé fejlődnek nem sokára az egyház körében is. A népnevelést szivén hordozó ev. ref. superint. főtiszt Bodola Sámuel ur az illető iskolai s egyházi gondnokokkal remire látogatta ezen egyházban virágzó négy iskolát, szemé lyes tudomást szerezni, hogy miként teljesítik a tanítók kftelességüket, miként teljesíttetnek az egyházi tanács bölcs intézkedései, s a szülök minő lelkiismeretes buzgósággal járnak el legszentebb tisztökben, t. i. hogy gyermekeiket taníttassák mindazon dolgokban, melyek Isten és emberek előtt kedvességet szereznek. A munkás főpásztor atyai gondossága nem maradt jó következések nélkül, s vajha másutt is buzgó követőkre találna az illetőknél. A ref. egyház kebelében négy népiskola van: 1. a belvárosi leányiskola felügyelője esp. Herepei Gergely, tanító Indali Péter. Segédek ; Szász Lajos, a női munkák tanításában Nagy Leopoldné. Népessége 70—80. 2. Külső-magyarutcai népiskola, felügyelő tanár Sárkány Ferenc. Tanító: Tóth Tamás. Segédje a női munkákra nézve: Tóth Tamásné. Népessége 80—100. 3. Úrhölgyek által alapított külső magyarutcai iskola. Felügyelő: Nagy Péter tanár. Tanító: Némethi Károly. Segéd: Magyarósi Károly. Női munkákban Németbiné. Népessége 75. 4. Hidelvei iskola. Felügyelő: Vadas József, lelkész. Tanító: Mike János, Segéd: Benedek József. A női muukákban: Mike Jánosné. Népessége 150. A kolozsvári ref. egyház több mint 7000-re menő népességéhez mérve a fenebbi számok összegét, váljon nem igen kevés e a tanulók száma? S ha az ország egyik legnépesebb s míveltebb városában csak annyit érdekli a szülőket gyermekeik nevelése, mit kívánjunk a faluk népétől? Kol. Közi. — KÖNYVISMERTETÉSEK. Apologie des Christenthums in Briefen für gebildete Leser. — Eine gekrönte Preisschrift von C. A. Stirm. Zweite Auflage. Stuttgart. 1856. I. Azon kor, melyben a tudománynak majd minden ága csupán néhány szaktudós által ismertetett, műveltetett, melyben a tudományok, mint tudományok csak néhány avatottnak adtak élvet, gyönyört — azon kor — mondjuk — lejárt. A tudományosság áttört e szük korlátokon, s hogy