Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-11-20 / 46. szám

nyilvánítani: „vajha e nagylelkű adomány ily üdvös célra, a nagy Magyarhonban utolsó és egyetlen ne leendne." íme örömmel Írhatom, hogy buzgó óhajtása ismét igen szépen valósult. Tegnap este belépett hozzám dudesti g. tiszt. t. Komáromy Lajos ur, kedves hazánkfia, hozván azon kedves hirt, hogy báró Sina Simon ö nagyméltósága ugyané célra a dudesti urodalmi pénztárból 20, azaz : husz cs. k. aranyat utalványoztatni méltóztatott, mely öszszeget K. L. ur nekem rögtön át is számított. A minden jóltevők jóltevő Istene áldja meg ö nmgát, ki keresztyéni szeretetének éltető melegével minden felekezetet ily magasztosan eláraszt, s ki nekünk is iskolaügyünk jobbkarba hozhatására, a távolban ily nagy mérvben segédkezet nyújtani méltóztatott. — Kitűnő szerencsénknek tartandjuk Ő nmlgt mától fogva iskolánk mélyen tisztelt magas pártfogói közé számíthatni, becses arcképét már bírhatván, nevére az ártatlan ifjúságot megtanítani, és kedves emlékezetét, egyházunk kebelében, még a késő maradék számára is híven megőrizni. — Mi teljesen át vagyunk hatva azon hit által, hogy a meddig édes anyanyelvünk és vallásfelekezetünk a kedves haza határain kivül is ily magas pártfogókkal szerencsés dicsekedhetni, addig ezeknek fentarthatása és megvédése felöl nem szabad kételkednünk. Vettem a tiszántúli h. hitű egyházkerület mélyen tisztelt főjegyzője, nagytiszt. Révész Bálint ur becses levelét is, melyben tudósít, hogy az „Egyházi népkönyvtárból" a fejedelemségekben élő h. hitű rokonok számára 50 példányt a két első füzetből már útnak is indíttatott. „Fogadja — így ir — t.-ged tőlünk e lelki ajándékot és sáfárkodjék abból körében eső szétszórt és elhagyatott hitrokonaink számára bölcs belátása szerint. Mi lelki örömünknek tartjuk, hogyha apostoli leveleket nem küldhetünk is meszsze hitrokonainkhoz , legalább küldhetünk azok apostolához, tiszt.-hez, gyarló munkásságunk mezejéről néhány kalászokat, melyeket lelki éhségök némi enyhítésére fordíthatnak. Sanyarú helyzetben lévő, s az ige kenyere után sóvárgó szegény hitfeleink; én magam is részemről nagy lelki örömemnek tartom, hogy midőn az egyik Révész a testvéri szeretet és részvét tengerén némi anyagi segély hajójával evezett ottani hitfeleinkhez, én mint másik Révész, némi szellemi kincs hajójával szállhatok feléjök. Csak azon ohajtásomat fejezem ki, hogy felkarolt hitfeleink ami buzgólkodásunk tüzéből gyúljanak szent lángra a tiszta reformált vallás iránt, s hitbeli ismeretök láthatására vessen egy két világosító sugárt a magyarhoni reformált anyaszentegyháznak Jerusaleme." — Magasztos óhajtás és gondolat, melynek lehető sikerítése végett, ez arany szavakat minden példányba be jegyezni, mihelyt veszem őket, el nem mulasztandom. Moldovából hazajőve, beszenteltük a város sáncain kivüli uj temetőnket, melyet a város ajándékozott, egyházunk szépen körül sáncoltatott, és Vajda József, alsó-csernátoni asztaloslegény, ennek fákkal való beültetésére tiz darab cs. k. aranyat ajándékozván, a beültetés meg is történt, s most már, hála Istennek! ezzel is tisztában vagyunk. Egy őrház, kut és kápolna építése, csak későbbi teendőink leendenek. Tegnapelőtt történt meg az inasok legelső közvizsgálata a templomban, kevés hallgatóság előtt, az idő mostohasága miatt, mert egész vasárnap esett, tegnap és ma merőben havazott, s ha így tart, holnap már szánkázhatunk. Négy inas az egyháztól négy szép magyar jutalomkönyvet kapott. Egyszersmind elhatároztatott, hogy ezeknek nevelésére jövőben mentől nagyobb gond és figyelem fordíttassék, ezekben növekedvén az egyháznak hív tagjai és erős támaszai. Koos Ferenc, ev. ref. lelkész Néhány ssó „a baseli egyetem jelen állása" című cikkre. T. Tomka ur neve alatt több jeles svájci egyetemeket tárgyazó tudósítást olvastunk, az utolsó a baseli egyetemet rajzolja. Hasonló közlések további folytatását theologusaink érdekében csak kívánjuk. Óhajtanok azonban, hogy tudományos ügyekről csak tudományos Ítélettel legyen szabad a t, közönség elébe lépni. Tudományos theol. cikkek csak ugy utazási jegyzetekből s egy két hospitált órából nem menthetők, s ezen esetben jobb az általánosnál s szembetűnőnél , pl. a vonzó vagy nnalmas felolvasásnál maradni , s történelmi s statistikai, főleg stipendium! adatok elösorolásával beérni, mintsem azonnal egy egyetem s tanárai tudományosságáról s theolog. tudománybani becsükről végitéletet hozni. Óvatosnak kell lenni azonban az adatok gyűjtésénél is, igy pl. történelmileg nem áll, hogy „Aeneas-Sylvius baseli zsinaton tétetett volna pápává, s ide még mint bibornok jött"; t. cikkíró az 1439. Baselban ellenpápának választott V. Felixet akarta érteni, Aeneas Sylvius bibornok csak 1456-ban, és pápa 1458 óta, tehát 10 évvel a zsinat után (1. Gieseler tört. II., 4. §. 132, 133). Egyetemekről s tanáraikról ítélni még nehezebb, egy tanárnak tudománybani „kis vagy nagy becsét" gyakran csak több évtizeddel halála után tudja megítélni a tovább kifejlett irodalom. A cikkiró a baseli egyetem theologiai facultását egy tollvonással kitörli a tudományos világból s a praeparandiák sorába helyezi, midőn mondja: „theol. facultása virágzó korát De Wette idejében élte. Tudományos tekintetben azóta kevés becse van. Kivált a szentirás-magyarázat nincs az előbaladott kor tudományos szellemétől áthatva.-1 Szép ítélet, Némethonban hallatlan, csak az baj, hogy egy szóval sincs bebizonyítva. Én kérdem : A baseli theologia 1849-ig csak azért virágzott-e, hogy hires Dc Wettéje volt, vagy De Wette mellett más kitűnő tudor is működött ? Ha egyedül De Wette i miatt, akkor ennek halála után , ha De Wettéhez hasonló embere nincs, csakugyan nem virágzik; ha azonban a cikkiró megengedi, hogy Baselben „az európai hirü theologus dr. Hagenbachu

működik , akkor az ottani theol. facultásnak is európai hire van ; egy ember tartja fen hirét, mint pl. sok angol s amerikai mondja, hogy egyedül dr. Tholuck kedvéért jönnek Haliéba. — Ha pedig De Wette alatti virágzása más De Wettével működött tanár érdeme is : akkor ennek halála után is, bár a leghíresebb elszenderült, az egyetem mégis „nagybecsű" lehet, ugy mint pl. 1546. sem szűnt meg Wittenberg azonnal hires egyetem lenni, hogy nagy Luthere meghalt; élt még Melanchthon, éltek collegái. Hasonlón Berlin Schleiermacher halála után. S nézzük Baselt, De Wette collegái élnek még. Él Hagenbach, müveiről ki ne ismerné? ez ugyancsak a „szabad tudományosság terjesztését" nem gátolja. Dr. Stahelin neve az ó testam. bevezetésben nagy ; | azok, kiknek „célja a keresztyén kegyesség terjesztése ezen korunk tudományos szellemétől áthatott bibliamagyarázót szabad tudományosságánál fogva kisbecsünek" neve: zik. S ki Jehovah és Elohim kútfőkkel a pentateuchban bíbelődött, az Stahelin „Kritische Untersuchungen"-jeitörömmel fölkarolj a, s a cikkiró a mi orientalistánkat „Messianische Weissagungen" című müve után mindenesetre „hires Dr. Hitzig"-ével egy theol. iskolába tenné. Dr. Müller, hires görög s uj test. nyelvész s majdnem kizárólag philologikus bibliamagyarázó csak tudományának él. Különben irományait s minden baseli tanárt tudomány szempontjából elősorolnom, nem tartom szükségesnek. A cikkiró azonban tán bevetődött Licent. Stockmeyer óráira, kiről svájci theologusok azt állítják, hogy jobb tudományos uj test. exegetájok Svájcban nincs, szakértő barátim I pedig azt, mondják, hogy még Némethonban is párját hiába keresni. Én, ki a „nagytudományu zürichi tanárokat" szinte , collegiumaikból s irományaikból ismerem s a cikkiró nrral