Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-10-23 / 42. szám

BELFOLD. A tiszántúli helv. hitv. egyházkerület köz­gyűlése okt. 1-ső s több napjain. — Csak nem régen, a múlt augustus havában volt ugyan közgyűlésünk, s ez a mostani csak az akkor elmaradt tárgyak elintézése végett rendeltetett és tartatott. Azonban ezen idő óta is merültek feí tárgyak , melyek ezen gyűlést jelentékenynyé tevék ; s közgyűlésünknek ezen közérdekű tárgyait akarom én ezen lapok olvasóival megismertetni. Elsőben is li. superiutendensTinknek köztetszéssel fo gadott indítványa következtében, 0 cs* k. apostoli Felségé­hez a felséges koronaörökös születésének örömére üdvözlő felirat határoztatott. Azután a debreceni egyháztanácstói olvastatott fel egy, az egyházkerületi közgyűlés elibe juttatás végett főt. h. superintendens úrhoz intézett levele, melyet hogy meg lehessen érteni, felebb kell kezdenem a dolgot. A debreceni egyház, — mi régebben ugyanazonos volt Debrecen városával, még a múlt század végétől fogva foly­tonos perben volt a főiskola felett a tiszántúli egyházkerü­lettel. Ezen pert az 1822-diki general-convent oly módon akarta eldönteni: hogy az egyháznak a tanárok választá­sába , s az iskolai felügyelet gyakorlatába való befolyását meghatározta; nevezetesen azt rendelte : a) hogy a tanárok az egyházkerületnek és a debreceni egyháznak egyenlő számú, — gyakorlat szerint nyolc nyolc — küldöttei által választassanak; b) hogy az iskolára való közvetlen fel­ügyeletet az egyházkerület gyakorolja ugyan a maga ter­mészetes organumai, a superintendes és f'Őgondnok által; de a helybeli felügyeletet — loyalis inspectiót — az egy­ház gyakorolja egy öt személyből álló testület által, mely­nek négy tagját, u. m. három világi egyént s egy debreceni lelkészt maga válassza az egyház, az ötödik tag pedig min­denkor a rector-professor legyen ; de az utasítást, misze­rint ezen testület a felügyelést gyakorolja, az egyházkerü­let készítse és adja. A tanárok választásába ekként meg­határozott befolyásnak azóta mindenkor folytonos gyakor­latában volt az egyház, annyira, hogy még az ujabban szer­vezett főgymnasium 12 tanárát is, — kik közül pedig az egyház csak kettőt fizet, — az egyházkerülettel együtt egyenlő szavazattal választotta és választja. De a helybeli felügyelésnek gyakorlata valódilag még mind ez ideig sem Iéptettetett soha életbe. A múlt tavaszi közgyűlés tehát egy választmányt nevezett ki, mely egyéb fáradozás közt, ezen helybeli felügyelőség felállítására is tervet és utasítást ké­szítsen. A terv elfogadtatott az augustusi közgyűlésen, mi­szerint megállapittatott, hogy a íőiskolai felügyelő bizott­mányának a superintendens és főgondnok lévén rendes el­nökei, tagjai lesznek: a debreceni helv. hitv. egyház négy választottja, az academia igazgató tanára; a szerint, a mint az igazgató tanár a hittani vagy a bölcseleti szakhoz tar­tozik , az ezen szakok közül általa nem képviselt szak hi­vatalban legidősebb tanára; a gymnasium igazgatója; vé­gül az elemi iskolák s tanítóképezde felügyelő tanára. — Hogy pedig ezen főiskolai felügyelő bizottmány működé­seiben, mind a superintendens, mind a főgondnok netaláni távolléte által ne gátoltassék, az egyházkerületi gyűlés tit­kos szavazat utján választ számára egy alelnököt, kinek a debreceni szentegyház kebelében lakónak kell lenni, ki a bizottmánynak egyúttal szavazattal biró tagja lesz. — De a választmány által kidolgozott utasítás, — mely a í'elügylö bizottmány tagjainak a tanárok tanítási óráin való látoga­tást is meg akarta engedni, — elvettetett, s a helyett a köz­gyűlés más utasítást adott. Főgondnokunk azonbau nem lévén, a felügyelő bizottmány világi elnökéül Tisza Kálmán, m.-szalontai segédgondnok, alelnökül pedig Karap Sándor, alsó-szabolcsi segédgondnok urak választattak meg. A debreceni egyháztanács tehát fentebb említett le­velében azt kérte, hogy valamint amaz első el nem fogad­tatott utasítás az ő befolyásával készült, ugy az a helyett megállapított utasítás is legalább közöltessék vele, s an­nak életbeléptetése előtt, az ő véleménye is hallgattassák meg. Ide tartozólag felolvastatott Karap Sándor segéd­gondnok ur levele is, melyben tudatja. hogy ő az alelnök­séget több okok miatt el nem fogadhatja. Végül a n.-váradi cs. k. helytartóságnak is olvastatott egy rendelete, mely által az a felügyelő bizottmánynak ily módon leendő élet­beléptetését betiltja. Ez utóbbi egészen feleslegessé tévén a két elébbi le­vélnek tárgyalását, fájdalmát kijelenti a közgyűlés a felett, hogy törvényes jogainak gyakorlatában még a saját pén­zéből fentartott iskoláira való felügyelésben is ekként aka­dályoztatik, a helytartósághoz egy felvilágosító feliratot rendel, s a felügyelő bizottmányt, a conventnek már most nem elveihez, hanem s z a v a i h o z ragaszkodva kivánja felállíttatni, annak számára utasítást is készít, melyben már a tanárok tanítási óráin való megjelenés a superintenden­tia természetes orgánumainak tartatik fen ; s az egvházke rület részéről a h. superintendens mellé főiskolai felügye­lökül Daróci Mihály esperes, gróf Dégenfeld Imre és Tisza Kálmán segédgondnokok neveztettek ki. — (Vége követk.) H . . . i. Az igazságot kimondani, bár ezeren vegyék is kedvetlenül, elengedhetetlen kötelesség:. Tisztelt szerkesztő ur! A beregi egyházmegyé­ből a Prot. Egyh. s Isk. lapban még eddig semmi közlés nem volt olvasható, hihetőleg azért, mert nem akadt ember, ki ezen egyházmegyei gyűlésekben történni szokott botrá­nyos szóváltásokat, közlésre méltóknak tartotta volna. E sorok őszintén akarják előadni, a folyó év octob. 5-ik nap­ján tartott egyházmegyei gyűlés folyamát. E napon a meg­ürült segédgondnoki hivatalra megrendelt szavazatok fel­bontására hirdettetett gyűlés; de délelőtt a 64 szavazat mind be nem érkezvén, két tárgy feletti értekezés vette igénybe a délelőtti időt, 12 óra felé már 63 szavazat beér­kezvén ; a felbontásra küldöttség neveztetett; mely kül­döttség délután összeülvén, abban állapodott meg, hogy mindenik szavazat megvizsgáltassák: váljon törvényes alakban készült-e el ? — kettő találtatott olyan, mely csak a lelkész aláírásával készült. A szavazatok közül 35 ment egy felé; 22 más felé, s még ezenkívül 6 több felé. Mielőtt az eredmény a gyűlés előtt nyilváníttatott volna, kérdés tétetett a küldöttség által: hogy az említett két szavazat érvényesnek tekintethetik-e? egyhangúlag kimondatott azoknak érvénytelensége. E közben egy lelkész előadja: mikép gyűlésre utaztában be megy egy lelkésztársához, kérdi attól: beküldte-e már a szavazatot? mindjárt elké­szítem, mondja a kérdett, s a nélkül, hogy gyűlést tartott volna, azonnal elkészítette; a maga és gondnok nevét alá­irta , megpecsételte, s így adta át. Kérdésbe tette elő­terjesztő: hát az ily szavazat érvényes-e? Hogy a gyűlés megtudja igaz-e az előadás, a kérdéses szavazatot kike­reste, és ugy volt. —• Ekkor keletkezett a keserű, — lel­készhez egyáltalában nem illő nyilatkozatoknak hosszú sora; — azok, kik néhány perccel elébb meghatározták kellékét az érvényes szavazatnak; most a kimondott elv ellenére, ezt érvényesnek akarták canonisalni mindenáron. Ennek oka pedig az, hogy ez egyházmegyében, már régen egy tábor alakult lelkészekből, mely tábor három főnök alatt egyesült, oly föltét alatt, hogy bármit szól e három fő közül egy, — legyen az törvénytelen , igazságtalan, — essenek bár magokkal következetlenségbe, — a többi társ vagy szóval vagy ha szólni nem tud, kiáltással pártolni tartozik. Most is e történt, az, ki a szabályellenes szavaza­tot készítette, a táborhoz tartozik ; s igy megütközve a társ tévesztett tényén, s attól is tartva, hogy kemény megrovás alá eshetik ; minden áron azt akarták bebizonyítani, hogy az illető lelkész eljárása menthető, mert sokszor megtörté­nik , — mondák — hogy az egyház előjárói megbízzák a lelkészt, hogy végezzen el egyet mást, és az érvényes. Hiában mondta alólirt ötödmagával, hogy meg van irva a Debrecenben 1837 dik évben kiadott egyházi névtár 134-ik lapján, mi a kelléke a törvényes szavazatnak; — nem ért

Next

/
Thumbnails
Contents