Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-10-09 / 40. szám

és könnyű módoni olvasástanítás; végre a nagyobb gyermekeknek való viszonyok, arányok, mindkét nemti törtszámok, s az uj pénzek alapos ismerete és számítása. A délelőtt 9 órakor kezdődött értekezlet, délután 3 órakor a f. t. elnöknek a tanítói testülethez intézett buzdító beszédével s buzgó énekléssel végeztetett be. Ezen tanítói értekezlet 2 ik és így csak kezdetszerti egyházvidékünkben, de hogy idővel a népnövelésnek lényeges emeltyűje leend, a jelenvoltaknak elég okuk van reményleni. Nem mulaszthatom el azonban megjegyezni, mikép ezen fiatal tanítói értekezletünknek még 3 módosításra van szüksége. 1-ör A tanítói értekezlet szerintem csak ugy felelhet meg a célnak, ha arra nem egy napi, hanem elég idő fordíttatik. — A ki valamely tárgyról értekezni akar, ha idő által korlátoltatik, kénytelen a felvett tárgyat röviden s igy a megérthetésre nézve hiányosan bevégezni, mint ez jelenben is történt. — Továbbá, a hat hét óra alatt folytonosan felvont figyelem kifáradván, egy részről a különben jeles értekezést is lankadottan kiséri, más részről pedig, az utolsóknak szorult tárgyak szerzői s tárgyalandói, — nehogy mind magukat mind a hallgatóságot túlterhelve patientálják , — előadási szándékuktól visszalépnek, a mint ez most is történt. 2-or Az értekezleti előadásoknál célszerűnek látnám ha nagyobb súly adatnék az élő szóvali vagy szabad beszédű, mint az írásban vagy olvasva tartott értekezéseknek. — Az irott munka, magára az értekezőre nézve ugyan alapos gondolkozást és jártasságot feltételezhet; de célunk nem a tárgyalót bírálni, hanem egymástól tanulni. Már pedig, hogy ezen cél jobban s rövidebb idő alatt eléretik szabad beszéddel mint Írással, azt fejtegetni alig szükséges. E véleményem azonban nem zárja ki az irott munkák használatát , söt — a mennyire lehetséges — kívánnám, hogy az értekező, a maga előterjesztését, Írásban is felmutathassa, és az ily iratok, időről időre, egy példányban, az értekezlet irományai közé teendők, s afontosabbak minden tanitó által megszerzendők vagy lcirandók lennének. 3-or Miután mint másutt ugy egyházvidékünkben is a kisebb népességű s fizetésű egyházakban lehetnek oly csekély képességű tanítók , kik a gyermek kezeiben levő kézikönyveket magyarázni talán nem szokták, talán nem tudják : óhajtanám, hogy a tanítói értekezleten, a népiskolai kézikönyveknek hol egy hol más részei időnként szakavatottabbak által felvétetnének, és gyermeki könnyű felfogáshoz alkalmazottan, mind általánosságban, mind még az egyes szavakra is kiterjeszkedve példaadólag magyaráztatnának. Ez uton a gyengébb tanítók is a tanítványaik részére szükséges magyarázói képességre egy részben felavattatnának, más részben felbuzdíttatnának. Hoszúra terjedt beszédemet azon Ígérettel toldom meg, hogyha t. szerkesztő urnák, s közölni való tárgyak tekintetében gazdag lapjának, terhére nem leszek: felküldöm a tanítói gyámintézet alapszabályait is. Jó példák vonzerővel birandhatnak a még tanítói gyámintézet hiányában levő egyházmegyékre nézve. Gere Ferencz. Az érmelléki helvéthitvallásu egyházmegyei gyűlés rövid vázlata. — September 22-kén tartotta az érmelléki helv.hitv. egyházmegye öszi gyűlését az ottományi ref. paplakon, nt. U n g i M á r t o n esperes és tek. D o b o z y Mih á 1 y segédgondnok urak elnökletük alatt. Kik köziil amaz buzgó imamondás után, érzékeny szavakban fejezve ki őrömét a jelenlévő tagok száma felett, s néhány üdvözlő szavakkal fordulva az országfejedelmi biztos ur felé, a gyűlést megnyitottnak nyilvánítá. Minek folytán : 1. Felemlíti esperes ur, miként részint időnyerés végett, részint utólagos jóváhagyás reményében, addig is, mig a gyűlés kezdetét venné , a világi részről megürült ülnöki szék betöltése végett eddig bejött szavazatok felbontására a gyűlés tagjai közül választmányt nevezett ki, mely egy részről mivel a kijelöltek közül egyik is általános többséget nem nyert, más részről mert 3 egyház szavazatát a gyűlés határnapjára sem adta be: kivánt eredményhez nem juthatott. Melyért is minden a szavazatok beküldésében rest eljárást tanúsító lelkészek jövőre, a gyámintézeti pénztárba fizetendő 2 jpfrtra lőnek elmarasztva. És méltán! mert ideje, hogy ébredezzünk valahára, — sok ilynemű eljárás szenvedvén már hajótörést a szavazatok be nem küldése miatt. Pedig a lelkésznek kell jó példával előmenni mint egyebekben úgy a rend megtartásában. „Mindenestől fogva te magadat példáúl adjad a jó cselekedetekben." Tit II. 7. „Úgy fény Íj ék a ti világosságtok stb. Mát. V. 16. — szerint. 2. Az egykor szépen virágzott, fájdalom! több rendbeli akadályok közbejöttével feloszlott érmelléki papi olvasó társaság még meglevő könyveivel, mit teendők legyenek a részvényesek? e kérdésére elnök esperes urnák, a jelenlévők egész serege a könyveknek egyházmegyei közhasználatra „érmelléki egyházmegyei könyvtár" cím alatti odaajánlásával felelt. Részvényes lévén minden ki, 2 pfrtot befizet. Olvashatunk hát! csakhogy kissé meredek út viszen a Parnassusra, mert a könyvtárnoksággal egyik diószegi segédlelkész bízatván meg, mennyiben Diószeg az érmeilék központjától távolocska esik, meszszebb s épen más megyében eső helyekre mint Széplak s Bályok, a könyvek kivétele nehéz sőt költségessé váland, — az eddig divatozott köny vköröztetés, több visszaélések miatt megszüntetvén — minden lelkésznek vagy akárkinek is magának kelletvén saját megbízottját könyvért küldeni. Kihozatal s visszaküldés nem kis gond s teherrel jár. Az olvasás ugyan a távol lakókra az által könnyítve van, hogy az olvasásra három annyi idő engedtetik nekiek, mint a közel levőknek, ugy de ez által még sokakra a könyvhez jutás késleltetik. De kinek jutna eszébe egyszerre a legalkalmasabb mód? melyre nézve minél jobb közvetítőt fellelni e tekintetben: jövő gyűlésig kinek kinek fenhagyatott. 3. A keserüiek s félegyháziak kitűnő jelét adák, miként nekiek belliivatalnokaik fizetését nem csökkenteni, sőt inkább emelni szent tulajdonok, midőn a leánytanító fizetését az előbbiek ugyan 10 köböl élettel jobbítani az utóbbiak az eddigi 50 vf'rtot pengőre emelni szíveskedtek. Dicséret a keserűi s félegyházi derék elöljáróknak, kik a hivatal terheit belhivatalnokaikra nézve így édesítik. Igazán tanulhatnak belőle sokan, kiknél a leánytánítói állomás csak tengődés. 4. A november hónapban bekövetkezendő pénzváltozás felhívta esperesünk figyelmét atyai gondja alatt álló papok s tanítók pénzfizetéseinek az uj pénzláb szerinti átalakítására, mely korszerű észrevétel egyszersmind a főtiszteletű egyházkerületi gyűlésre is felterjesztetni rendeltetett. 5. Most már a rég tervbe vett, de léteinek ekkorig sem örvendhetett „gyámintézeti péztár" Ugye jött szőnyegre, mely körül, ama kérdés merülvén fel: váljon összeolvadjon-e ez újból állítandó lelkészek mint tanítók özvegyeit árváit egyiránt segélyező gyámintézeti pénztár, a már régebben fenálló deficiensek pénztárával, mely eddigelé a végrendelök alapítása nyomán egyedül csak lelkészutódok segélésére szorítkozott. ? Élénk vitára adott alkalmat. Míg nem esperesünk logicája imígy oldván meg a gordiusi csomót: „a papok a canonban neveztetnek atyáknak, a tanítók fiaknak : a fiakat az atyai örökségből kitagadni nem lehet" győzött s a felállítandó gyámintézeti pénztárnak a régi deficiensekéveli egyesítése elfogadtatott. Jótékonyságára számot tarthatván minden a 3 pfrt évenkénti részvényt befizető lelkészek és tanítók utódai. 6. Végül: olvastatott egy atyafinak több lelkésztársai nevében, a volt deficiensek pénztárnoka számodása ellen beadott észrevétele, mely azon indokból mert már e tárgyban a tavaszi margitai gyűlés eldöntő Ítéletet hozott, azóta pedig e dolog semmi uj alakot magára nem öltött : a végenyészetnek átadatott. S ezzel a függöny legördült.