Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1858-10-09 / 40. szám
működtek szakrendszer szerint: Szilágyi István igazgató, latin s magyarnyelv tanára; Lathor Bálint földirat-történelem, (II) latin, német-nyelv tanára s IV-ik osztály osztály-fönöke; Szarka József történelem (IV, III), görögnyelv, ásványisme és természettan tanára s osztály-főnök (III); Fehér Bertalan latin, német, és magyarnyelv tanára s osztály-főnök (I); Kardos Károly szám-, névlettan és természettan tanára s osztályfőnök (II); Gonda László vallástanár; az elemi fiúiskola négy osztályaiban pedig Batizi János és Horkai Antal. A tápintézet jövő iskolai évben is fenmarad annyi számú táponcokra, mint eddig. Hogy nagyobb körben nem terjeszkedhetik ki, annak oka pénztári állapotában rejlik. Az uj iskolai 1858 /? -dik év a szokásos határidőben f. évi oktober elején veszi kezdetét. Szarka József, m.-szigethi ref. lelkipásztor. Tanítói tanácskormány Maglódon. A pestmegyei ágost. ev. esperesség e i n k o t a i iskolajárásbeli tanítók ez évi tanácskozmányukat sept. 6-án Maglódon Dobronyovszky Károly körlelkész elnöklete alatt tartották meg. Ily tanácskozmány szüksége, célszerűsége, haszna, hogy ha az a maga rendje s módja szerint tartatik meg, tagadhatlan. És, hogy ha e közkedvességli lapban több tért remélhetnék ily közleményeknek nyerhetni, akkor terjedelmesebben s határozottabban is lehetne effélékről szólani. A mi igen kivánatos volna. Mert a nevelés-tanítás ügye az, mely ujabb időkben legtöbb elmét foglalkodtat; mert mióta a m. kormány a neveléstanitás zászlóját s annak vezetését kezébe vette, azóta sok újítás történt e téren mindenfelé. Épen azért mindenki közérdekkel viseltetik ez ügy iránt, azt figyelemmel kiséri; leginkább pedig részrehajlatlan, minden pártszínezet nélküli lapokban. Igy azonban helyszűke miatt csupán némely tényekre szorítkozhatom, azt is csak rövid vázlatban. E tanácskozmány mindig rövid alkalmi imával, bevezető beszéddel szokott megnyittatni, melyben szükségesnek találtatott eleve figyelmeztetni e testület tagjait, hogy mint rend emberei, mint mivelt, tudományos férfiak; a rend illedelem és a törvényszabta útról el ne térjenek, nehogy ök is mint mások, a legújabb időkben felmerült függetlenségi viszketegséggel vádoltassanak: a mi, ily viszonyok s körülmények közt, mint a milyenek közt jelenleg a protestáns egyház van, nemcsak célt tévesztett eszme, nemcsak legszerencsétlenebb gondolat, ilyesmivel törni eszét; de valóban hálátlanság, ejismeretlenség, a jelen korszellem elleni vétség, sőt lehet mondani visszaélés volna a közvélemény irányában, mely épen a néptanítók állását mindinkább előmozdítani törekszik. E sorok közlője igen örült, hogy ily függetlenségi törekedés utáni eszmezavarjelen tanácskozmány alatt elő nem fordult. — Ez alkalommal egy rövid, de érdekes alkalmi beszédet G-reszler Sámuel fóti tanító tartott. A kerületi könyvtár szabályai olvastattak s megerősíttettek; mely könyvtár egyébiránt jó rendben találtatott, melynek szaporításához minden tag évenként 1 pfttal járulni köteles. Az iskolai tót könyvek hiánya tekintetéből Válka János egyházi lelkész ABC-könyvecskéje, két olvasókönyve, mely a múlt esperességi gyűléssel is közöltetett, használatul ajálntatott. Szóba hozatott az esperességi özvegy-árvai intézet, mely eredetileg a lelkészek által özvegyeik, árváik részére lön alapítva ; de a mely később a tanítókra is kiterjesztetett, ugy azonban hogy az utóbbiak csak félrészvényesek lehetnek ; mint ilyenek csak is félrészvénynyel tartoznak járulni az intézet alaptőkéjéhez; azonban a beirási dijt — az intézet szabályai szerint az egész részvénytől kötelesek fizetni. Ez iránt kivánnak tehát ujolag folyamodni az esp. gyűléshez; miszerint a tanítók közül is a kik akarnak, vétessenek fel az egész részvényesek közé; a kik pedig csak félrészvényesek kivánnak lenni, csakis ennyitől fizessenek belépti dijt; s ez igen természetes, méltányos is. Az elmaradt kamatok elengedéséhez —- miután a lelkészeknek sem engedtethetik el, a tanítók sem tarthatnak igényi A mitől el is állottak. Továbbá ezen iskolajárás tanítói, a jelen haladó kor kívánalmaihoz képest, egy általános esperességi tanítói tanácskozmány tarthatásért fognak az illető esperességhez folyamodni; valamint egy általános tanítási tanmód rendszer ért is a régi elavult helyett, mely aztán az egész esperességben köteíezőleg használtassék. Ugy szintén kéretni fog az iskolát és tanítókat illető ügyekben lelkészekből és tanítókból álló vegyes választmányok életbeléptetése; a körlelkészi jelentések s tudósítások tanítókkali közlése; és az esperességi gyűléseken a tanítók részéről a szavazati jog, melynek bővebb megvitatása azonban jövő konferenciára halasztatott. A kerületi könyvtár 5 évre biztosíttatni rendeltetett — az első magyar tűzkár-biztosítótársulatnál — és pedig jelen értékén felíil 50 pfttal, mivel az évenként szaporíttatik. Ezek után jelentetett a „hangoztatási módszer" szerint készült ABC-kÖnyvecskének megjelenése; mely örvendetes tudomásul vétetett, s közhasználatra ajánltatott. Pokorny Mihály maglódi tanító egy igen célszerű s érdekes értekezést tartott: „Javaslatok a nevelési eszközök használatáról," mely az illetőkkel közöltetni fog, valamint Greszler Sámuel: „Elemi számozás legegyszerűbb módszertana" is. Végre a könyvtár részére nyújtott szerény adakozás után e tanácskozmány a legszebb rendben befejeztetett. D—y K. Pályázat. 1. Készíttessék a magyarországi helvéthitvallásu ref. egyház népiskolái számára „Beszéd ésértelemgyakorlatok" cím alatt a tanítók számára vezérkönyv, melynek nyomán a tanító a gyermek körébe eső s előtte az életből ismeretes tárgyakat tüzetesen megismertethesse; az ismeret illynemü gyarapítása alatt értelmét fokozatosan fejtegethesse, végre az ez uton szerzett ismereteket a gyermekkel folyóbeszédben is előadathassa. Ezek mellett ügyeljen a vezérkönyvkészítő arra is, hogy a következő osztályokban előforduló tanulmányok előfogalmait a gyermek körébe eső tárgyak ismeretéből levezesse s addig menjen, míg a gyermek minden tanulmánytárgy elöfogalmaival helyesen meg nem ismerkedik, törekedjék pályázó mindenek felett arra, hogy a tanulmányok előfogalmai levezetése közben az elemi nyelvtan alapja e munka utáni tanítással meg legyen vetve. A munka szemléltető és feltaláltató (socratesi) tanmódon legyen irva. Ezen tanulmánytárgy tanítására a népiskolákban hetenkint 4 óra levén szentelve, pályázó a vezérkönyv terjedelmét ezen idő mennyiségéhez mérje. 2. Készíttessék olyan ABC-és könyv, melyben az irvaolvasás tanítására lépésről lépésre előrehaladó irva-olvasási anyag meglegyen. Ügyeljen a pályázó a betüvonások egymásból alakulására s ezek nyomán az irni s ismerni megtanított betüalakokból azonnal alkottasson értelmes szavakat , mondatokat, s végre az egyszerű mondatokból rövid leírásokat és elbeszéléseket, hogy így egyszerre a gépies irva-olvasást, e mellett az értelmes olvasást is meg lehessen tanítani. Az irva-olvasás tanítására hetenkint 6—10 óra van számítva, — de azért a könyv ne legyen 4—5 nyomtatott ívnél több. Készíttessék továbbá ezen ABC-és könyvhöz a tanítók számára vezérkönyv, melyben mutattassanak fel röviden a különféle olvasás-tanítási módszerek, legyen benne kiváltképen kifejtve és kiemelve az irva-olvastatás tanmódszere , összekötve az Írástanításában célszerűnek bizonyult
