Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-10-02 / 39. szám

katholikust is a protestáns ellen tartozik védszárnya álá venni. Ez igen helyes és törvényes eljárás volna, ha az a kérdés nem merülne fel, megtámadták-e a francia protestánsok a francia katholikusokat ? háborították-e erőszakkal azoknak istenitiszteletét, mutattak-e irántuk ellenszenvet vagy talán gyűlöletet? Ha ref hittanárok rűegtámadják, vitatják, boncolják a katholikus hitelveket, az nem vallásszabadság vagy istecitisztelet megtámadás, az csak tudományos vallásos vita, mely mindig létezett s létezni is fog a különböző vallásfelekezetek közt, és ez soha nem roszalandó, ha a vita a tudomány, illem és tisztelet korlátai közt mozog s nem fajul szenvedélyes, epés személyeskedéssé. Ezt teszik a katholikus hittudósok, miért ne tehetnék a protestánsok is ? Mindaddig, mig ezen vitatkozások a szellemi téren maradnak s csak szellemi fegyver, toll és szó használtatik; mindaddig, míg tettre, rendzavarásra nem kerül a dolog: egy bölcs kormány sem avatja magát azokba. Franciaországban sem fajult ezen vita békezavarássá, mi ösztönözte tehát a császári kormányt arra, hogy az állam alaptörvényét, a vallásszabadság törvényét lábbal tapodja? Mi hajlandók vagyunk hinni, hogy az egész inkább politika, Napoleoni fogás, mely a katholikus vallás szükségből előrántott köpenyege alatt Franciaország nyugalmát s jólétét, vagy, mondjuk ki nyiltan, a Napoleon-dinastiát célozza biztosítani. Ez a mi hitünk s ezt más alkalommal fogjuk bővebben kifejteni, de mielőtt letennénk a tollat, annak bebizonyítására, hogy a protestánsok ellen mily önkényesenjárnak el a hatóságok, egy esetet hozunk föl, mely legközelebb történt a felvilágosodott Franciaországban. Maubeugeben egy év óta városi hatósági engedély mellett, a consistorium kieszközlésére protestáns istenitisztelet tartatott, a nélkül, hogy legkisebb háborítás történt, vagy a protestánsok panaszra okot szolgáltattak volna. Egyszerre jul. ll-kén jegyzökönyvet vesznek fel a lelkész és a gyülekezet elöljárói ellen s azt az államügyészi hivatalhoz küldik. Negyven nappal később, tehát aug. 22-kén, a lelkészszel és összesereglett gyülekezettel egy főnöki rendeletet közölt a rendőrbiztos, mely szerint a városi hatóság által engedélyezett istenitisztelet egyszerre eltöröltetik. Ez nem elég, hanem zsandárok által a gyülekezet szétüzetik, a lelkész és néhány előkelő tag elfogatik és börtönbe vettetik, honnan csak 26-kán bocsáttatnak szabadoD. Ezen önkényes eljárás ellen felszólalt a „Journ. des Debatsu

-ban egy lillei consistoriumi tag, s erélyesen roszalja a főnöki eljárást. És mit mond erre idézett lap ? Védi a főnököt, s azt mondja, hogy az semmi törvénytelen erőszakoskodást nem követett el, mivel istenitisztelet tartására nem a városi hatóság, hanem a kormányhatóság adhat engedélyt. Ha sérelmet látnak a protestánsok ezen főnöki eljárásban, ne a maubeugei hatósághoz felebbezzenek, hanem folyamodjanak a cultusministerhez, onnan az államtanácshoz s végre a senatushoz. De ha magához a franciák császárához folyamodnak is sérelmük orvoslásaért, mi lesz az eredmény? Az, hogy kérelmök visszantasíttatik. Boross Mihály. Iskolai értesítés. A pesti h e 1 v. h i t v. t h e|o 1 ogiai intézetben az 185%-ik isk. évi tanítások Isten szent nevének segítségül hivásával f. hó 11-én kezdetnek meg. A megelőző napokban a beírások történnek, az első évre érettségi bizonyítvány nélkül jelentkezők fölvételi szigorlatai pedig f. hó 9-én fognak megtartatni. Pesten, oct. 1-én 1858. A theol. intézet igazgatósága. Igazítás. E lapok 36. sz. 901. hasábján e cím : „A presbyteri rendszer történeti fejlődése" hibásan csúszott be. Eme feliratnak kellett volna állania: ,,A presbyteri egyházszerkezet ismertetése , és összehasonlítása ennek a consistoriale rendszerrel. Lorimer után." Segédszerkesztők: Dr. Székács J. és Török P. Felelős szerkesztő s kiadó : Dr. Bullagi Mór. Előleges hirdetés! Néhány nap ráulva kikerül a sajtó alól: Az uj pénzzel! számvetés. és magánhasználatra irta egy karcagi ref. tanitó. Ara fűzve csak 12 kr. Osteiiasnni károly. Epen most jelent me^ s 0STERLAMM KÁROLY bizományában kapható: Kurtz János Henrik 8zent történei magyar fordításban FAB Ő ANDRÁS ág. hitv. lelkésztől. — E munka a megindított prot. theol. könyvtár második darabját képezi s különbözik e mü Tatai urnák a napokban hirdetett hasoncímü dolgozatától, a menynyiben ez átdolgozáson, változtatáson ment keresztül, amaz itt most hirdetett munka pedig az eredetinek ép, hü fordítása. Ára 1 frt. 30 kr. p. p. Csőd tanítói állomásra. A nyíregyházi ág. evang. elemi iskolában, a fiúk olvasőosztályabeli tanítóállomás megürülvén; — az ev. tanitókar tagjai, kik ezen egyházi hivatal betöltéséhez hajlamot és tehetséget éreznek magukban, tisztelettel felkéretnek , miszerint fosyamodványaikat f. é. nov. 1-ső napjáig, az „egyházi elöljáróságnak" címezve küldjék meg. A kérvényhez: tiszta erkölcsiség, 40 éven aluli kor, szakképesség, eddigi alkalmazás és a szent énekekbeni jártasságról szóló hiteles bizonyítványok melléklendők. A magyar és tót nyelv tudása vállalkozótól ugy kívántatik meg , hogy a helybeni néptanitóképezdében az utóbbinak nyelvtanát is előadhassa. Orgonálási képesség szintén kívánatos ; — de nem mellőzhetlen alkalmazási feltétel. Javadalma: szabad lakás, évenkénti fizetésül 412 pfrt. 2 öl fa váltságaul 16 pfrt., 1600 • öllel számított 10 hold tanya- s 1 hold gyepföld használata, és a képezde pénztárából 100 pfrt. Az egyháztanács meghagyásából kelt Nyíregyházán, 1858-dik évi sept. 22-kén. Májerszky Lajos, evang. iskolai felügyelő.