Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-10-02 / 39. szám

kiemelésére kísérleteket tenni törekszik : hálátlan sisiphusi munkában pazarolja drága erejét. — Végül egy megürült papi ülnöki hivatal lévén betöltendő, a begyült szavazatok fölbontattak s eredményül: Cs. P. eddigi főjegyző lett 1 szótöbbséggel ülnökül megválasztva, — Gyűlésünket egyébiránt komoly higgadtság, vélemény türelem, s evangyéliomi szelídség és szeretet szelleme lengte át; mi nem is lehet másként ott, hol a kettőselnökség szívben, lélekben, akaratban és buzgaloman ugy egyé forradt, mint tisztelt esperesünk és segédgondnokunknál. Óhajtandó lenne azonban: hogy a lelkész urak is élénkebb részvéttel járulnának a közügyekhez, s necsak a gyüléshely szomszéd egyházaiból, hanem a lehetőségig teljesen képviseltetnék a tisztelt osztály. — Óhajtandó lenne: hogy bizonyos egyházi férfiak, kiket egykor a közvélemény, mint ünnepelt kedvenceit karjain hordozott s szavaikra a közügyek körül oly nagy súlyt fektetett, de kik egy választási pártügy miatt egy idő óta elvonultak egyházmegyénk kormányzati ügyeitől; — hagynának föl valahára keserű reminiscentiákkai, s az egyház közjavának alárendelve saját, — talán bántva képzelt személyiségük nézeteit, az egyháziasság terén sietnének ujolag egyesülni azokkal, kik feléjük már eddig is szives előzékenységgel közeledtek,— s kik ujolag csak örömmel tidvözlendik bennök az egyházi élet avatott és hümunkás bajnokait. — Ülnökké improvisált ősz házi gazdánk nemcsak a tanácskozás, de a legszivesb magyar vendégszeretet asztalánál is megmutatá: hogy az egyház emberei iránt folyvást melegen érez, s ő mindig miénk marad. — Maradjon is az, és éljen sokáig ! — most pedig fogadja szives ellátásunkért őszinte hálás köszönetünket. Ennyi az, mit jelenleg kicsiny egyházmegyénk életjelensége gyanánt közölhetek. — Máskor, — ha tiszt, szerkesztő ur megengedi: *) ismét valamit. — Most Isten velünk. . . . . t f. Balat onmelléki (Laki Mihály) nyilatkozata. — Tolna - Somogy - Baranyai egyesült evang. esperességnek ez évben már három közgyűlése volt, egyik junius 2-kán Kölesden, hol nagytiszteletti, és 33 éveken át egyházjegyzői és esperesi hivatalt viselő Borbély József, bonyhádi lelkész ur esperesi díszes hivataláról, hajlott életkorának gyengéi és magának a hivatalnak szokatlanabb terhei indokolásával már elébb hivatalos körlevélben, itt pedig a gyűlés szine előtt ünnepélyesen lemondott; a gyűlés méltányolni akarván 33 évek óta folytonos, terhes, de fénynyel és dicsőséggel viselt hivataloskodás, s utólérhetlen érdemeiben megőszült 67 éves agg bajnokának a szerzett babérokon, édes pihenés és nyugalom után sóvárgó óhajait, a megválás fájdalmas érzeteinek természete némaságában egész perceket töltve, végre a legmélyebb tisztelet és fájdalom hagján fejezte ki szivében s jegyzőkönyvben örökítendő köszönetét és háláját azon nagy férfiúnak, ki az egyház legnehezebb napjaiban is oly ügyes és szerencsés tapintattal vezette a kormány-hajóját, kit fent és alant tisztelet s bizalom környezett, kinek világító szövétneke, a késő nemzedékre is átlobogtatandja boldogító sugarait, s áldásaival kísérte az élet alkonyában élvezendő édes nyugalmára. De egyszersmind intézkedett is a gyűlés, a leendő esperesi választásra nézve oly formán, hogy a jövő julius 29-én tartandó sz.-lörinczi tanodai ifjúság vizsgálatáraminden egyház behozza vagy beküldje esperesi hivatalra szavazatát, a mikor azok felbontatván, a törvényes formák között a kiderülendő absolut vagy relatív többség szerint, vagy egyszerre esperes választás, vagy pedig a relatív többséget nyert egyének választásra való kitűzésével esperesi kijelöléssé alakulandnak. Ez alkalommal t. Badics István fő-, és Schleining Károly al-jegyzö urak is — azon szempontból indulva ki, hogy ezen hivatalok terheiben és dicsőségében mások is osztozzanak , több évi szolgálataik után az esperesség irántuki bizalma, hálás köszönete mellett, tollúkat és hivatalukat *) Szívesen vesszük közléseit. Szerkesztő. leteszik azon nagy tiszteletű egyházmegye kezeibe, melynek bizalmával ily soká dicsekedhetni szerencsések valá nak. Eddigi hű fáradalmaikért és az egyházmegye közjaváérti szives buzgalmukért ezeknek is köszönet szavaztatott, s az uj választásokra nézve ugyanazon intézkedés történt, mint felebb az esperesi hivatalra nézve. — Az ügyek vezetése, az irományok megőrzése addig is, — míg az uj választások a hivatalok resignatioját lehetséggessé teendik — kinek kinek hivatalos köréhez képest kötelességül tétetett. Elközelített tehát julius hó 29-ke s az esperesi hivatalra kijelelő szavazatok felbontattak — és a relatív többséget nyert egyének, u. m. t. t. Schneiker Jakab varsádi Badús István k.-lőrinczi, és t. t. Schleining Károly majósi lelkész urak választás alá kittizetvén, oly szigorú határozattal, hogy september 15-kén Tabon Somogyba tartandó egyházmegyei gyűlésre 5 pftig leendő elmarasztalás feltéj tele mellett, a választó szavazatot behozza vagy beküldje minden egyházmegyei lelkész. Megjött september 15-ke, a mindenektől óhajtva várt nap, és Tabon a gyűlés tartásra egyházi tisztújításra egybesereglett — nagy tiszt, esperes Borbély József, — tek. Bendesi Bárány Pál világi felügyelő urakon kivül, 19 lelkész — több iskolatanító és egyházi elöljárók. Meglepő volt a 33 éves hivatalnok urnák, azon nem is vélt tisztelkedés, mely szerint Tabon az Urnák agg szolgáját lovasok köszönték, a paplakba koszorús szüzek üdvözölték. A kitűzött napon beharangozás után 9 órakor a templom ajtai megnyíltnak és a koszorús leányok vezérlete mellett az egybesereglett egyházi és világi urak és számos hívei az egyháznak a templomban helyt foglalának, Az elnök urak is a zöld asztalhoz ülve — szokott énekléssel imával és nagy. tiszt. Borbély József esperes ur által tartatott rövid üdvözlettel a gyűlés megnyittatott. Az esperesi szavazatok egy, az elnökség által kinevezett válaszmány által felbontatva kitűnt, hogy Schneiker Jakab varsádi 15, — Badics István 8, és Sehleining Károly 7, és igy egyik sem nyervén általános szavazattöbbséget, mivel Duna-Földvári lelkész ur a szavazatot be nem küldötte; ismét újra szavazat alá jött a két legtöbb szavazatot nyert egyén. Ezután a sz.-lörinci tanoda és más érdekes ügyek fordulván elő, a gyűlés eloszlott, s tabi egyház helyisége, magának dicséretet és dicsőséget vívott ki minden egyházi és világi urak előtt. Balaton melléki. Oroszlán, sept. 14. 1858. — Tisztelt szerkesztő ur! Azon remény fejében irom e néhány sort, hogy talán kedvelt lapja hasábjain jut számukra is hely; miután tartalmuk ellenbizonyságaul szolgálhat azon elharapódzott véleménynek , mintha a buzgóság s áldozatkészség a protestantismusban ki kezdene halni. Az oroszláni ágost. hitvallást követő gyülekezet elhatározta uj iskolaépületet állítani fel, miután a régi még 1708 s 1710 között épült s mind rozzantsága, mind hely szűke miatt elégtelenné lön. : A hol pedig fáradhatlan buzgalmus munkásságu, sa dolog jelentékenységének érzetétől áthatott férfiak állanak az ügy élén: ott az ige csakhamar testté is válik. Igy az oroszláni gyülekezet is buzgölkodása következtében az újonan építendő iskolának alapját f. é. april 20-án délelőtt 10 órakor istenitisztelet végezte után letehette. Bevégeztetett az építés f. é. sept. 2-án. Az épület 36 öl hosszú, cseréppel fedett. Van benne két tanitó számára lakás, külön két két szobával, éléstárral s két iskola, egy egy 7 öl hosszú. Általában az egész épület oly szép s célszerű, hogy bárhova is beillenék s falu helyen ritkítja párját. A tanuló gyermekek folyó hó 13-án reggeli hét órakor nyilvános istenitisztelet után, a helybeli lelkész s egyszersmind egyházmegyei esperes nr által ünnepélyesen vezettettek az iskolába: a szláv énekes könyvből — megjegyzendő, hogy a gyülekezet tagjai szláv ajkúak— a 320. zsoltár szerinti éneket énekelve. A ki látta a nagy tömeget, mely ezen ünnepélyre, összesereglett, s a sok örömöt sugárzó arcot: az nem fogja mondani többé, hogy a buzgóság ki kezd halni! Az udvar-39. sz.