Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-01-28 / 4. szám

didatusok csak amúgy könnyen átbocsátatnak a felszentelési elővizsgán, Mindenkit kell visszamarasztani, a ki a tűzpróbát ki nem állja. Majd meglátjátok milyen papjaink lesznek akkor! Miért indult óriásilag virágzásnak egyházunk megdicsőült Szeberényink alatt ? Felelet: mert túlszigorú volt a felszentelendok iránt. Mit látva a készülő nemzedék, nem vette tréfának a dolgot, hanem ugyan csak neki esett az önképzésnek. Mostanra jónak látnám, kerületilegválasztani oly bizottmányt, mely mindenkor a kerületi gyűlés napja előtt acandidatususokat megvizsgálná és a tűzpróbát kiállottakat másnap a közgyűlési testület előtt ünnepélyesen felszentelné, és— azonnali ellátásukról gondoskodván, kit tanítónak, kit segédlelkésznek alkalmazna. Luther apánk azt kivánta, hogy minden pap, mielőtt azzá válnék, előbb tiz évig tanítóskodjék. Szigorú volt — a mint látjuk — a lelkes reformátor, de az a szigorúság soha sem is ártott sem a közönségnek sem az egyeseknek. En részemről csak azt j kívánnám határozatilag — vagy ha zsinatunk lesz — törvényileg megállapíttatni, hogy senki fia—felszenteltetése után — azonnal rendes pap ne lehessen, hanem előbb vagy mint segédlelkész vagy mint néptanító — néhány évig gyakorlatüag tökéletesbülve — előkészüljön a rendes lelkészi állomásnak méltó elfoglalására. *) mindkét esetben, alkalma leend sajátjává tenni magának mindazon teendőket, mikkel a rendes lelkészi állomás van elhalmozva. Ily intézkedések által előre megyünk. A mennyiben azonban a jelen előkészítője a jövőnek: okvetetlen azon kell lennünk, hogy a mostani állapoton is segítsünk egyház látogatás által. A superintendensi név maga mutatja, mi legfőbb teendője egy főpapnak, t. i. felügyelni, az egyházakra és lelkészekre, és az egészre. Én már 23 éve pap vagyok és azon idő alatt csak egyszer látogatta meg a superint. egyházamat, azt is 20 év előtt. Azontúl gyülekezetem egészen maga magáraiévén hagyatva, szerencséje, hogy autonómiáját akként tudá felhasználni, miszerint most sokkal elébb érzi magát lenni, mint volt 20 év előtt: de vájjon ugy van-e az minden egyházzal ? arra én nem felelek. A felügyelet mindenesetre szükséges az egyházrend és felvirágzására való nézve. De ki gyakorolja azt most ezen kivételes állapotunkban ? Egyetemileg nem működhetvén, működjünk — az engedélyezett korlátok közt — kerületileg. Minden kerület gyakorolj a a fel ügy elést választott organumai által, és pedig nem is gyűlésen, nem is felkiáltással **), hanem \ *) Rauiner Geschichte der Padagogik III. k. 156. 1. egy nevezetes nyilatkozatot említ: Wehe unserer evangelischen Kirche, wenn unsere Candidaten meinen, das Schulvesen gienge sie nichts mehr an. Ja ich i möchte unserer Kirche rathen, keinen als Pfarrer anzustellen, der ; nicht vorher in der Schule gearbeitet hatte. Wir Geistliche habén jetzt die Schule nichtmehr als Geistüche: aber wir Geistliche sollen nun als geschickte Leute in der Schule zu ihrer Aufsicht gelangen, und wenn uns das nicht gelingt, so ist es schlimm ! **) Az oly felkiáltássali választás soha sem szokott igazán evangyelmi j saabad és korlátlan lenni. i egyesegyházak szavazatai által választott bizottmányok által. Minden egyház három papi és három világi egyénre szavaz, s a legtöbb szavazatokat nyert három egyházi és három világi férfi képezné a kerületi felügyelő bizottmányt, mely egyszerre három felé működnék s az egyház látogatást gyakorolná, t. i. egy papi és egy világi férfi személyében s gyakorolná pedig azt a legnagyobb szigorral megvizsgálván minden egzháznak kül-és beléletét, megtartván mindenütt vizsga után a presbyterialis gyűlést s kijelentvén ott minden egyháznak, mely hiányokat talált légyen nála s mit soroz ezentúl teendői közé? A visitationalis jegyzőkönyvek felolvastatnának mindenkor a kerületi gyűlésekben. *) Az ily felügyelő bizottmánynak azt is teendői közé kellene még sorozni, miszerint látogatás alkalmával a helybeli papok tekintélyét iparkodnék inkább emelni, mint elnyomni, mert megvetett pap nem képes kivánt sikerrel hivatalát vinni. Ha pedig a pap itt-ott hibásnak találtatnék, megdorgáltatnék a bizottmány által külön ; sőt reversalis kiadatása által csak feltételesen hagyatnék meg hivatalában. De minek is bocsátkozom a bizottmány teendői elősorolásába: fogják a bizottmányi tagok tudni, mire kelljen ügyelniök mire nem? Elég az hozzá, hogy jövőnk biztosítására az ily egyházlátogatások nevezetes tényezők volnának. De van még egy körülmény,melyet nem lehet meg nem pendítenem, és az nem egyéb annál, minthogy a mi előkelő világi hitsorsosink az egyház beléletében r észt nem vesznek soha! Római-catholicusoknál mindig vannak egyházi férfiak csaknem minden mágnáscsaládból, nálunk protestánsoknál soha. Vagy talán azok jobban szeretik vallásukat, mint a mi mágnásaink? Azt részemről nem hiszem, mert a mi szeretett aristokratáiuk is igen nagy hévvel és lelkesedéssel vesznek részt egyházunk küldolgaiban. De vegyetek részt az egyház beléletében is, és jövendőnk annál inkább szilárditva lesz! Mily édesen hangzott le egyik mágnásunk ajkairól — mult évi egyik ker. gyűlésen — a bibliai helyes idézés! Azonban mi kevéssé vagyunk hajlandók hinni és bízni magasb rétegüek egjdiáziasságában, mig Őket a templomban megjelenni, az urvacsorai közösséget ápolni nem látjuk náluk. Ellenben ha ők a liivek gyülekezetét szeretik s vallásos érzelmeiket Istentiszteleti részvétökel tanúsítják, mint szoktuk mondani, tenyereinken hordoznók őket. A mi jövőnk biztositásárahárom tényezőt volt szerencsém itten megemliteni, nem mintha nem lehetne még többet is felhozni, de azt tartva, hogy mostanra elég volna ezeket életbeléptetni, a jövő kor — mindenesetre ezeken tovább épitve — szinte emelné a középületet, melynek megszilárdítását engedd megélnünk oh mindenható Isten! Jancsovics István *) Némely esperességben megkísértett ezen egyházlátogatás egyes esperesek által, de a mint szerencsém lehetett tudomást szerezni magam nak, nem a legjobb sikerrel.