Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-01-28 / 4. szám

Első évfolyam. 4. szám. Pest, Január 28-án, 1858. PROTESTÁNS SZERKESZTŐ ES KIADÓ HIVATAL: Lövészutca 10. szám 1. emelet. ELÓFIZETESI DIJ: Helyben, házhozhordással félévre 3 fr. 15, egész évre 6 fr. 30 kr. Vidéken, postán szétküldéssel félévre 3 fr. 30, egész évre 7 fr. p. p. Előfizethetni minden cs. kir. póstahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri be­iktatásánál 3 pengő kr., egysze­riért 4 kr. sorja. Bélyegdíj külön 15 p. kr. Tájékozzuk magunkat. (B. M.) Azon lelkes ügybarátok, kik eddigelé velünk közremunkálni s e lapot dolgozataikkal gyá­molítani Ígérkeztek, többnyire azon akadtak fen, hogy a hosszas egyházi interregnum következtében az egy­ház és iskola országszerte fenálló viszonyaiban tájé­kozva nem lévén, sem azt miről, mi sorozatban? sem azt, hogy mi irányban? Írjanak, magokat elha­tározni nem tudják. Távol attól, hogy én ama férfiak irányában ve­zérszerepet vállalni akarnék, az ő tartózkodásuk ál­tal inkább a magam fellépését is vakmerőség színé­ben kellene feltűnni látnom, hahogy azon nézetek iránt, melyek, nálam e tétovát megszüntették, tisztá­ban nem volnék és arról számat adni nem birnék. Lesz-e zsinat és mikor lesz? Minő idomitást nyerend egyházunk zsinaton vagy zsinaton kivül ? s általában fogjuk-e egyházunkat újból szervezni, vagy visszatérvén az 1848 előtti állapotra, fölvesz­szük a fonalat ott a hol akkor elhagytuk ? mindezt bizonysággal előre megmondani bajos volna. An­nyi azonban tisztán áll, hogy nekünk kell a bekö­vetkezhető akármiféle alakulásnak irányt adni és an­nak idejében gondoskodni, hogy azon irányadás az egyház valódi érdekeivel összehasználásban történ­hessék. Mire nézve mindenekelőtt szükséges azon cé­lokat ismernünk és jól szemügyre vennünk, melyek tekintetéből az egyházszerkezetet újból szervezni, vagy a régi intézvényeket módosítva vagy változatlanul hatályokban fentartani, szükséges.— Ama célok elő­leges felismerése annyival fontosabb, minél jobban megvagyunk győződve a felől, hogy azoknak léte­sítését semminemű külső viszonytól felfüggeszte­nünk nem szabad és hogy minden idők és körülmé­nyek közt oda kell dolgoznunk és munkánkat oda irányoznunk, hogy „mint élőkövek felépíttessünk, hogy legyünk lelki ház, szent papság, a lelki áldoza­tok áldoztatására, melyek Istennek kedvesek a Jézus Krisztus által," Nemcsak a bekövetkezhető bizonytalan egy­házrendezés tekintetéből kell tehát mozognunk : ha 4. sz. nem mivel üdvösségünk megszerzésében rösteknek lennünk soha semmi időben nem szabad. A vallás a protestáns hitelv szerint átalában személyes, egyéni ügy; s ha minden ember az üdvre tartozó javak birtokába eljuthatna a nélkül, hogy más­ra valaha szorúlna: sem kegyeszközökre, sem egy­házra szükség nem volna,— mert egy a mi közben­járónk, Krisztus, és más közbenjárónk nekünk nem adatott. Ha továbbá minden keresztyén gyülekezet eszközölné önkeblében azt, a mi a vallásos közérdek­kel összehangzásban tagjainak szellemi boldogulását kifejteni, azoknak lelki üdvét biztosítani képes: ak­kor egyházalkotmány, országos egyházrendezés nem is kellene. Távol attól, hogy én ezen ideális állapotot, mint némely protestáns secták, lehetségesnek tartanám: nagyon tudom, hogy egyház és egyházi kegyeszkö­zök nélkül egyesnek üdve nem biztosítható. Annyi mégis igaz, hogy in ultima analysi az egyesnek üd­vözülése minden egyházi intézkékedések végcélja; mirenézve részemről megvallom, hogy sokkal elébb való dolgokat is tudok az alkotmányozásnál. Szerintem az egyháznak a jelen függő körül­mények közt, első elhalaszthatlan teendője az, hogy az egyes gyülekezetekben mindazon eszközöket moz­gásba hozza, melyek által egyfelől uj fris élet ébresz­tessék a hívekben, másfelől oly intézkedések tétesse­enek, melyek előkészületül szolgálhassanak a be­következhető zsinatra, hogy itt a hívek igazán kép­viselve legyenek. Evek óta emlegetjük a presbyterialis rendszert mint olyat, mely nélkül igazi keresztvén életközösség nem fejlődhetik, s mégis, valljuk meg az igazat, sok, különösen ref. gyülekezetben a presbyteriumnak nyo­ma sincs, sokban pedig van, mintha nem volna, mert alig adja életjelét. E tekintetből tehát mindenek előtt oda kell dol­gozni, hogy minden egyházban alakittassék meg a presbyterium és tétessék mindenütt az elhanyagolt vallási és erkölcsi érdekek tovább nem halaszt" ápolására kellő mozgásba. Mert hogy a presbyt nek, eredeti rendeltetésük szerint, nem puszt

Next

/
Thumbnails
Contents