Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-08-07 / 31. szám

kor egy értelmes református ember, nagy érdekeltséggel tudakozódván tőlem, egy a Protestáns Naptárban lévő beszély tárgyáról és személyeiről, hogy t. i. ismerem-e azokat ; midőn nyilvánitám neki, hogy az a történet nem történt meg, s azok a személyek nem éltek és nem élnek : magát elámítottnak tartá, s nem kevés boszuságát ÍVjezé ki. Illy példákat bizonynyal tudhatnak mások is, kik a néppel effélékről társalkodni szoktak. Mindez azonban csak általános megjegyzés, nem pedig vád a Sárospataki Naptár ellen, a mely , hogy kizárólag egyházi alapon állana, s csak egyedül protestánsoknak volna szánva, címén vagy másutt kimondva nincs. Az említett eszme közelebbről vonatkozik a Protestáns Naptárra. — „A bölcseség szav a" cím alatt, 49—50 lapokon , Erdélyi János közöl igen jeles versezetet, mely Istenről, lélekről, az élet föjaváról stb. szól, s okszerű mozzanatokon keresztül viszi az embert a Krisztus tudományához, mint szeretet vallásához. Minden versszak, egy felibe kitűzött kérdésre való felelet. Ha e jeles versezetben, nép és gyermekek által nehezen érthető helyek nem fordulnának elő, mint pl.: Lélek és súgár ugyanegy-e? Két külön világnak vagyunk polgárai, Szellem és természet létünk határai. Lélek én bensőmben: ott látok eszemmel, Sugár kiviilöttem s látok testi szemmel; — s ha az egész versezet a reformalt keresztyén egyházi élet saját hitelveivel, — melyek közül egyik főbb az, mely a bűnös és önmagában tehetetlen ember váltságának munkájára vonatkozik , mely itt érintve sincs , — szorosabb élő egybeköttetésben állana: semmit nem kételkedném azt a népiskolák számára ajánlani. De szives örömünket és köszönetünket is ki kell fejeznünk, valahányszor elsőrangú elismert költőink vallásos tárgyakról énekelnek. Tűnnek fel ottan-ottan nálunk is jeles vallásostárgyu versezetek, de olyanok, melyeket minden ponton a reformált hitfelekezet saját nagyszerű világnézete s hit és erkölcsi elvei hatnának át és éltetnének, minél kevesebb számmal, sőt épen nem. S valóban ily versezeteket csak egy a vallásos érdekek és buzgóság által egész mivoltában mélyen áthatott kor szülhet; ilyen volt a reformatio s a vallásos üldöztetések kora; de nem ilyen a miénk. Ezért minden nemzetnél el van ismerve, hogy a reformatio korából származott énekeket, bensöség és valódi kenet dolgában, az ujabbak soha felül nem múlhatják. Mindezeket nagy figyelembe kell vennünk, midőn énekeskönyvünk reformjáról van szó. — „A gazdaság útja," 51—58. lapokon, Franklin B. után H.-tól; munkásságra, önuralkodásra, s takarékosságra intő, igen jeles , érdekes közlemény; — vajha lenne mindnyájunknál minél nagyobb sikere! — Szemere Miklós „Alom" cím alatt satyricus irányú jeles költeményt közöl. Tanulságos és mulattató adomák. Hasznos jegyzetek. Tréfás kérdések után, „A szentírás és az emberi szív" címtt beszélgetés közöltetik 65—68. lapokon Mislei Károlytól. A megigazulás dolgában magára támaszkodni akaró ember, a szentírás szavaival alaposan cáfoltatik. Szentpéteri Sámuel, Szentpéteri András, borsodmegyei országgyűlési követet irja le, könnyen menő lelkes versezetben , a mint az az 1729-dik évi országgyűlés előtt, szűz Máriára és a szentekre való esküt nagy állhatatossággal s bátorsággal megtagadta. Vajha múltunk minden ily jeles bajnoka találhatna méltó megéneklőt; hogy, mint a költő mondja végül: a régi szenvedések, Melyeket egyházunk s atyáink kiálltak, Nekünk s utódunknak legyenek intések, Melyeken üdv s béke világi nyíljanak. — De fájdalom ! alighanem áll egyházi tekintetben is reánk nézve az, mit P. énekelt: „Ne nézz őseidre oh magyar! Ki most sötétségben vagy itt; szemeid gyöngék, a napfény megvakít." „Völgyben ül a gyáva kor " A 74—75. lapokon elmés bibliai kérdések közölvék, azon helyek kijelölésével, melyekben a megfejtés feltalálható. Dr. Lengyel 75—81. 11. a z á 11 a t o k k a 1 i szelíd bánásmódra int, S omossi István pedig82—92. lapokon a sárospataki főiskola történetét közli. Mindkét dolgozat becsületére válik a naptárnak. „A harang feltalálása" cím alatt TerhesBarnabás közöl 92—94. lapokon Rus tige után egy szép költeményt. Végre az uj pénzről van még néhány magyarázó sor, s a borítékon Bény ei Gábortól és Celder Mártontól egy pár csinos vers. Visszatekintve már az egész naptárra: azt mind tarj talmára, mind szellemére, mind szerkezetére nézve teljesen sikerültnek találjuk; s ha terjedelmét is figyelembe vesszük: 12 pkrajcárért aligha lehet kapni ennél különb naptárt. Miután pedig az egész tiszta jövedelem a nemeskeblü szerkesztő felajánlása szerint, a sárospataki főiskolai testgyakorló intézet javára fordíttatik: azt hiszem, hogy a lelkész urak és egyebek teljes buzgósággal oda fognak hatni, hogy a jeles kis naptárnak másutt is ugyan, de ki: vált, a tiszamelléki kerületben minél nagyobb kelendősége 1 legyen; mit szivemből kívánok. R KÜLFÖLD. Berlin, jul. 22-kén 1858. — Az ember felett két főhatalom osztozik: ész és szív. Már az emberiség őskorában égből hozott tűz által gyújtatott fel az ész világa s a tudomány olajával folyvást tápláltatott. — A szív, az érzelem , erkölcs képzésére külön gond nem fordíttatott, a mint a gyakran ferde tudomány, állami intézmények hatottak reá, a szerint idomult s azoknál, kik mostoha körülményeiknél fogva alantabb állottak, hogysem mint az erkölcsjavító tudomány bizonyos magasságban álló hatáskörébe essenek, különösen elvadult. Az újkori keresztyén szellem, mely mint önmunkás, nem vár mindent az államtól, hanem különböző egyleteket alkot s kitűnő eredményekre jut: társadalmi téren az erkölcsjavítás körül is nagyszerű érdemeket szerez. Intézeteket állit, melyekbe a társaság legmélyebb rétegeiben nőtt s elvetemült erkölcsű gyermekeket felveszi, azok dudvával, gazzal, gyökérrel benőtt erkölcsi életét irtás, mivelés alá veszi, s a jó magnak munka , rendszeretet, vallásosság befogadására, sikeres növelésére alkalmatosakká képezi. Ily intézet a többi között Berlinben a hallei kapu előtti nevelőintézet erkölcsileg elfajult gyermekek számára. Az intézet célja: 6—16 éves elaljasult gyermekek nevelése , kik büntetötörvényszék által már vagy megbüntettek vagy kiknek büntetésök elhatároztatott, vagy kiknél az elfajulás nem csupán könnyelműségből s ifjúi meggondolatlanságból,hanem inkább körülményeik mostohaságából származott. Becsületes, rendszerető s hasznos emberekké neveltetnek , szükséges anyagi ellátás, rendszeres basznos foglalkodás, a míveltség elemeibeni oktatás s különösen szigorú felvígyázat, példa és tanítás által. E cél elérésére, s az intézet biztosítására tetemes pénz-Összegre volt szükség. — A nemes alapítók nem ijedtek el áldozatoktul. Királyi segély s különösen a közönség folytonos részvéte tartotta fel az intézetet, nem tekintve azt, hogy 33 évi fenállása óta számos emberbarát végrendeletei által nem csekély tőke birtokába jutott. — Jelen állása oly biztos, hogy ne mondjam fénylő, miszerint igen célszerűen elrendezett lakát, vagy kertét eladni szándékozik, hogy a várostól távolabb uj s nagyobbszerli épületet alapítson. Mind azok, kik fel akarnak vétetni, az egylethez folyamodnak. Az egyleti választmány a folyamodványokat megvizsgálja, határozatot hoz s az intézet felügyelőjét fölhatalmazza arra, hogy a felveendő gyermek atyja vagy gyámjával szerződést kössön. E szerződés nem szükséges, ha a növendék a rendőrség vagy büntető törvényszék által