Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-07-03 / 26. szám

kéri hát a consistoriumot, hogy minden hatalmában álló eszközt kísértsen meg a rendezetlen fizetések rendbehozására. — Az indítvány nagyon helyes! s a miket főjegyző ur e tárgyban felhozott, a gyakorlati életből vannak memerítve ! de mi azért maradunk ugy, mint eddig voltunk Zsinat jöjjön el a te országod! mert az ily abnormis helyzet zsibbasztó és lélekölő. Egyházmegyénk esperese, n. t. Széki Béla 208 szóval kerületi főjegyzővé választatott. E szerencsés választás örömmel Udvözöltetvén, határozattá lön: miután már maga az esperesi hivatal számtalan teendőkkel van elhalmozva , kedvelt esperesünk a kerületen is teendőinek eleget tehessen, egyházmegyénkben pedig az ügyek vezetésébe befolyván, azok hátramaradást ne szenvedjenek, az egyházkerület alesperes választhatására engedményt adni megkéretik. Többek közt volt szó arról is, hogy a megürült Da i egyház képviselői jövő hó végével fel lesznek híva lelkészválasztásra. — Valahányszor ezen egyházról van szó, akkor mindig vita áll elő, vannak, kik ilyenkor felejtik, hogy ők nem urai Krisztus egyházának : azért a Da i egyház csak méltánylatot vívna ki maga részére, ha mielőbb választást tenne, sok vitát megszüntetne, némely magas reményeket is meghiúsítván. Megemlítendőnek vélem: egyházmegyénk mult februári közgyűléséről a 12. számú Prot. Egyh. s Isk. lapban Archivius név alatt bizonyos közlés volt olvasható, s e közlés, ha jól emlékszem, a szabad választásra vonatkozik. — Archivius e közléseit ellen lelkész társai vagy kettő, — de a kik nem consistoriumi tagok, — feltámadtak, miért ir olyat, a mi nem valódiság, a mi ellenkezik a gyűlési végzésekkel. — Ne feledjük el, hogy mi béke, szeretet apostolai vagyunk, ettől minket semmi el ne tántorítson, szóljunk, de ingerültség nélkül, s kivált ily esetben kövessük a mi irva van: ha roszul szóltam , tégy tudományt a gonoszról, azaz: cáfolj meg — de ne verj. Forogtak szőnyegen több tárgyak is, de ezek inkább helyi, mint közérdekűek lévén, ezeket mellőzöm. M. P., lelkész. Nagy-Enyed, junius 22. — Mai napon végződött be az erdélyi helvéthitüeknek, vagy törvénykönyveink nyelvén, az evang. reformátusoknak köz-, vagy nagy zsinata (generális synodusa). Magyarországi protestáns testvéreink előtt, kik zsinatot kérnek és várnak, nem lesz fölösleges leirni, miből áll az erdélyi zsinat. Van nekünk reformátusoknak egyházi főtanácsunk , vagy főconsistoriumunk , mely következő szerkezettel bir: Elnökei lehetnek az egyházi főtanács választotta 4 közfögondnokok (generális statuscuratorok), s a püspök (superintendens) ; valójában pedig elnököl legtöbbször azon világi elnök, ki e terhet, anyaszentegyházunk iránti buzgalomból, leginkább szereti magára vállalni, és az ügyeknek folyamában van. Tagjai voltak az udvari cancellaria, kormányszék és kincstári tanács ref. fő-főhivatalnokai, tanácsosai és titkárai, a kir. tábla ref. elnökei és ülnökei, s máig is azok , ha kik ilyenek élnek; a vármegyék és székek ref. fő- és alispánjai, kir. birái és föbirái, főjegyzői, a védurak (patronusok) vagy oly birtokosok, kik t. í. a papnak 10 kalangya (20 kereszt) búzát, vagy többet fizetnek, az egyházmegyék világi gondnokai, papi elöljárói (esperesei, jegyzői, közügyészei), a jelesebb papok , s végre a főiskolák és gymnasiumok gondnokai s tanárai. Ezen egyházi főtanácsunk egyházi törvényhozónk, főfelügyelőnk az egyház jogaira, vagyonára s iskoláinkra is; ez választja a 6 gymnasiumainkhoz, s minden eleminél fölebb emelkedendő tanintézeteinkhez a gondnokokat és a 6 gymnásium gondnokai s tanárai által kijelölt 3 személyből, a rendes tanárokat s mozdítja el ezeket. Van egy más föhivataltestületünk is, a nagy zsinat: melynek elnöke a superintendens; tagjai az egyházmegyék esperesei, jegyzői, a rendes tanárok közül a fölszenteltek és az egyházi főtanácsnak 12 képviselői. E gyűlés szerre a 14 egyházmegyék közül egyikben tartja ugy, a mint következik, évenkint gyűléseit, pünkösd utáni 3-dik vasárnapon kezdve 10—12 napig egymásután, elláttatva szállással azon gyülekezet tagjai által, melybe az egyházmegye kormánya meghívja a superintendenst, eledellel pedig az egyházmegye gyülekezeteinek, papjainak és mestereinek költségén. A zsinat a váló-pörökben, a papok és mesterek egyházi fenyítékében legfelsőbb törvényszék (első bíróságok mindkettőben az egyházmegyék kis zsinatai, vagy partialis synodusai, azaz esperesi elnöklet alatt 7 papi ülnökei, innen hozatván fel e pörök a nagy zsinatra), az anyaszentegyház javát néző bármi kérdésben törvényhozó, azon megjegyzéssel, hogy törvényjavaslatai csak a főconsistorium beleegyezésével emelkednek teljes érvényre. F. hó 13-kán megnyílt zsinatunk folyama legnagyobb részben váló-pörökböl, s kisebbszerü magánkérdésekből is állván , azokkal az olvasót nem fárasztom , hanem a főbb és érdekesebb tárgyait irom le. Junius 12-kén Kolozsvárról jövő superintendensünket az enyedi egyházmegyébe eső tordai gyülekezet képviselői Torda város végén, az egyházmegye esperese Basa Mihály, papjaitól környezetten, a forradalomkor fölperzselt, de romjaiból már meglehetősen kiépült Felvincen, az enyedi főiskola egyik gondnoka b. Kemény István, a főiskola gondnoki és tanári kara, s az egyházmegye világi nevezetességei által környezetten, a már elpusztult, de egykor liires décsei két fűzfák helyén, Enyed város tanácsa s a céhek Enyed város végén , mindenütt szónoklattal, 1 az enyedi iskolai ifjúság az iskolai épület előtt két sorban kií állítva, s szállásán a tanuló ifjúság zenekara, s az egyház leány| iskolája énekkel fogadták, a 30 kocsi kíséretében érkezett vendéget. Édes öröm volt főpásztorunkra, s a zsinat minden tagjaira, Enyed városában, ennyi szenvedések és romok után, ennyi derült arcot, ekkora kiépülést szemlélhetni; kikre igen jól illett egykor e vers : durate et vosmet rebus servate secundis; forsitan et haec meminisse juvabit. Junius 13-dikán reggel a gyülekezetnek orgonával kísért közös éneklése, s a tanuló ifjúság zenekarának erre következett bájoló harmóniája után, a superintendens egy mindenikünk szivéből fakadt, s a helyiségnek, ezen nem rég Összerombolva volt templomnak , nagyszerűen gyászosból ily édesörvendetesre változott szinezete által emelt hálaimával nyitotta meg a gyűlést, hálát adván Istennek, ki meg engedte érni, hogy egy év múlva ismét egybegyűlhet a zsinat, s hogy e romjaiból phoenixként ily szépen kikelt egyházban dicsőíthetjük Istent, s építhetjük az Isten anyaszentegyházát; s áldást esdett a minden adományok forrásától az uralkodó fölségre, kinek erélye a békét visszaszerezvén, bölcsesége azt fcntartván, jogszeretete pedig jogainkat védvén, módunk van anyaszentegyházunk javáról és javára újból tanácskozhatni, s épen Enyed keblében tanácskozhatni. Ezután kolozsvári lelkész, Vadas József, az egyházról, s különösen a protestáns egyházról, s nekünk protestánsoknak ebből folyó kötélyeinkről, délután pedig H o r i Farkas a házasságról tartottak igen velős és célszerű szónoklatokat. Különösen kiemelendő Vadas szónoklatában prot. egyházunk sarkalatos hitelveinek oly móddali előadása, hogyamáa hitfelekezeteket nem is érintette; a superintendensében pedig, hogy az iskolák különböző nemeit, azoknak céljait, s a hiányzó real-iskolák szükségességét meggyőzőleg elménkbe csepegtette. Reggeli istenitiszteletkor, a superint. ur szónoklata után, H egedűs János, papképezdei tanár a 6 uj paptól egyegy feleletet bevévén, a templomozásnak vége lett, és a zsinati 150 személyre terített közebéd, a zsinat minden tagjait, és e vidéknek, s városnak minden nevezetes férfiait egy vidám körbe egyesítette, melynél Ő Felségeért, utána erdélyi főkormányzó Schwarzenberg herzegért, b. Kemény Ferenc, gr. Mikó Imre, superint. Bodola Sámuel elnökeinkért és a zsinati nevezetességekért poharak üríttettek. Délután a főiskola épületének háta mögött csinosan díszlő kertben gyönyörködtünk, melyet a tanuló ifjúság állított elő, s mely neki tanulóhelyül szolgál. Hétfőn, kedden kikérdeztetvén nyilvánosan a templomban az ujoncpapok, szerdán délelőtt, a templomban superint. buzgó imája, és a papi kötő és oldó hatalomról prot. szellemben mondott velős szónoklata után , az uj papokkal a hármas fogadást letétetvén, az esperesek által elénekelt „Szentlélek Isten jövel" után, nekik a mennyország kulcsát prot. értelemben