Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-07-03 / 26. szám

Pest, julius 3-án 1858. PROTESTÁNS SZERKESZTŐ ÉS KIADO-HIVATAL: Lövészutca, 10. szám, 1. emelet. ELOFIZETE3I DIJ: Helyben, házkozhordással félévre 3 fr. 15, egész évre 6 fr. 30 kr. Vidéken, póstán szétküldéssel félévre 3 fr. 30, egész évre 7 fr. p. p. Előfizethetni minden cs. kir. póstahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Előfizetési felhívás HIRDETESEK DÍJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 3 pengő kr., egyszeriért 4 kr. sorja. Bélyegdíj külön 15 p. kr. Protestáns Egyházi s Iskolai lap második félévi folyamára. E lap, melynek iránya — mint eddig — a prot. egyház és iskola históriai alapon való tovább fejlesztése leend, megjelenik ezentúl is hetenkint 1V2

íven minden szombaton. Helyben: házhozhordással félévre 3 fr. 15 kr. fuj pénzben 3 fr. 32 kr.) egész évre G fr. 30 kr. (uj pénzben 7 fr. 4 kr.). Vidéken: póstán szétküldéssel félévre 3 fr. 30 kr. (uj pénzben 3 fr. 48 kr.) egész évre 7 fr. (uj pénzben 7 fr. 35 kr.). Gyűjtőknek minden 6 előfizető után egy tisztcletpéldánynyal szolgálunk. Legyen szabad figyelmeztetnem azon t. c. előfizetőket, kik első félévre 3 fr. 30 kr. helyett a kerekszám miatt 3 frtot küldőitek be, hogy ezúttal az elmaradt 30 krt. megküldeni el ne felejtsék. Hogy magunkat a nyomatandó példány-ok számára n %.ve annak idejében tájékozhassuk, igen ohajtanók, ha az előfizetni akarók azt mielébb megtennék és az előfizetési összleteket a lap szerkesztőségébe:z (Lövészutca, 10. sz.) bérmentve intéznék. Dr.Stókács József, , ^ segéds

m

,esztó

k

. Dr. Ballagi Mór, 1OI OK rdlj ) mint felelős szerkesztő. Mulhatlan teendőink. Míg némelyek az elnöklet s az egyház szükségei fedezése kérdését vitatják, tisztult nézetek s megállapított elvekkel akarva a leendő zsinat végzéseinek irányt adni; míg mások ismét lelkész- és tanítóképezdékről szólanak e lapok hásábjain, — mely képezdék nézetem szerint is conditio sine qna nonjai az egyház jövője felvirágzásának: addig én falusi magányomban óhajtva vártam, hogy találkoznék valaki, a ki Prot. Egyh. és Isk. lapunkban megérintse azon tárgyat is, mely lelkészi és tanítói képezdék után szerintem legelső teendőink egyike zsinat előtt és után, t. i. az egyes egyházközségek igazgatási és erkölcsi tekintetbeni átalakítását. Miután eddigelé hasztalan vártam ilynemű értekezést, kötelességemnek tartom a közfigyelmet e tárgyra felhívni, annyival inkább, mivel ennek a zsinat bizonytalan időre halasztása az egyházak virágzása — s a szellem-erkölcsi élet nagy hátrányára szolgálna. Hogy a lelkész, ha kellő tudománynyal bir, s hivatását lelkesen felfogta, — mindenhol főtényezője lehet az egyliázakbani erkölcsiség- és rendnek, nem kétlem; s az mindenkor árnyékot vet jellemére nemcsak az egyházi elöljáróságnak, de a lelkésznek is, ha egyházában az imaházak, papi, tanítói lakok és iskolák rozzantak, rosz karban vannak, vagy a pusztulás gyászos nyomait hordják magukon; vagy ha a hallgatóság aluszékony, vallástalan, közönyös és részvétlen vallás és iskola iránt, — ha az erkölcstelenség naponta terjed és harapódzik. De mit tegyen a legjobb akaratú lelkész is, ha segédkezekre nem talál, — ha az egyházi elöljáróság— a gondnokok — s presbyteriumon megtörik a legnemesebb buzgalom ereje is? Mit tehet a lelkész, ha neki a szónokszéki beszéd inkább elméleti oldalán kivül a gyakorlati életben munkássági köre annyira korlátolt, hogy egy hanyag vagy roszakaratu gondnok vagy presbyterium minden törekvését paralysalja? — Hol lelkes — nemes buzgalmu — hivatását felfogó egyházi elojáróság van: ottan — mint példákkal is igazolható — a lelkész nélkül is, vagy legalább telkesítése, serkentése nélkül is, az egyház kiilső ügy^^^^bfön vannak, az egyház külsőleg virágzásba^