Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-06-03 / 22. szám

kényesebb viszonylatok és az evangyéliora befolyása alatt elvesztik meröségöket ingerlöségöket; végezetre jó és rosz helyzetben öröm és keserűség között, derűs vagy borús ég alatt fölfelé tekintve , magasabb lélekkel halad a keresztyén család az égfelé, hol kincse és szíve vagyon. Mindezen eszmék Pressensé beszédeiben gazdag érrel kifejtetnek s vonzókká tétetnek. Különös méltánylást érdemel beszédeinek komoly keresztyéni erkölcsisége, az erkölcsi erö és szigor, mely bennök minden lépten mutatkozik. Ez a prédikátor nem alkuszik a kötelességgel; ö mindent az evangyéliom szellemének magasságáról tekint, komolyan és szorofean fogván az evangyéliomot; nem simogatva semmi ábrándot és önáltatást; nem alkalmazkodva semmi formalisnmshoz, hanem az ige fegyverét a szív és lelkiismeret mélyére irányozva, s mindenütt szabad röptű , de komoly spiritualismusnak szellőjét lengedeztetve. Erős meggyőződés, valódi keresztyéni meggyőződést tanúsít és kíván; ezt kívánja föllelni a család minden tagjánál, az élet minden viszonyaiban s perceiben. Ezt ha feleség-választásról, ezt gyermeknövelésről, ezt ha bel családi örömökről, kölcsönös vonzalomról, a közös napi események, élmények felfogásáról van szó. Mindenütt midenben az evangyéliomnak kell uralkodni, s szükség esetén mindeneket áthatván, egyengetni. — (Folytatása következik.) I. S. BELFÖLD. Nagy-Enyed, május 27. — a) A n.-enyedi reform, egyházmegye (tractus) esperese, n. t. Basa Mihály ur, néhai Bányai László, miriszlói volt reform, pap példáján lelkesülve, a miriszlói ref. egyháznak öt véka búzát ajándékozott, oly móddal, hogy ez irmagva (polosnoka) legyen a mesteri fizetés megjobbításának. Az egyház maga is e példán felbuzdulva, saját magáéból megint öt, s az egyház egyes tagjai 9 vékát tettek ehhez; s e 19 véka buza buzakamatra kiadatik , jó termés idején mind a tőke, mind kamatja, — szűk terméskor csak a kamatja szedetik be betakarítás után, és mindig a kamat is tökésíttetik, míganynyira nő, hogy a töke kétszáz vékát teend; mikor is aztán kamatja a mesternek fizetése pótlására fog fordíttatni. Kezelni fogja az egyház három jelölteiből az esperes által kinevezendő megy ebi ró , számot vesz a helybeli presbyterium és egyházi vizsgálószék. b) Hasonló módon nagyobb mennyiségű alapot ajánlván a fentisztelt esperes ur, a forradalom alatt elpusztult Felvincen, a ref. mesteri fizetés javára, az egyház tagjai oly lelkesültséggel fogadták, hogy e szent célra összesen 2000 kétezer véka búzát ajánlottak meg alaptőke gyanánt, mely a fönebbi elvek szerint kikölcsönöztetvén, kamatja fordíttatik a mesteri fizetés jobbítására, c) Az idéni egyházlátogatások alkalmával, afentiszt. esperes ur több megyéjébe eső egyházakban hozott létre ily gabona-alapítványokat, a mesteri fizetések jobbítására: de a melyeknek részleteit most nem tudván , csak jogfentartásul említem meg, hogy midőn végére járhatok , aprólékosabb és bővebb tudósítást tehessek rólok, vagy hogy másokat, kik jobban tudják, ezeknek közlésére serkentsek, d) Székely-Kocsárdon a birtokosság a pálinkaáruihatás haszonbérét, mely jelenleg 600 hatszáz pfrtot jövedelmez, egymásutáni busz évekre a ref. egyháznak adta oly kikötéssel, hogy az évi haszonbér , mely még több is lehet, kikölcsönöztetvén és az elsőbb években tőkésített haszonbérek kamatjaival együtt tökésíttetvén, a 20 év alatt így előállandó összeg, tőkéje legyen legnagyobb részben a mester fizetésének, és azon fölül az iskola költségeinek is. A kik a közjó fölépítéséhez ily módon egy egy követ hordanak, kik mások javának ezutoni előmozdításában buzgón fáradoznak : azoknak jutalmuk keblöknek azon édes öröme, melyet minden romlatlan kebel, midőn éji nyugalomramentekor eltölt napjáról Istennek számot ád, s midőn reggel munkájához kezdve, Isten segélyét kéri, magában érez : de legyen jutalmuk azon öröm is, melyet mi mindnyájan, kik ezeket olvassuk, velük együtt érzünk , valahányszor anyaszentegyházunk virágozhatásának egy egy ily biztos alapját megvettetni értesülünk ; legyen jutalmuk azon fölellkesülés és fölbátorodás, melyet az ily példák bizonyosan magok után vonandnak. S ha dicset, hírnevet óhajtanának is jutalmul: ám énekeljék meg mások szebben , minthogy megérdemlik; s adjon Isten egyházunknak sok ezer. ily dícsszomjas tagokat! —ab—. KÜLFÖLD. A csendes Szaale mentében büszkén állott hajdan sok vár, ki- és bedőlt falai között zúg a forgó szél, vad fergeteg, vészterhes felhők járnak rajtok; elhunytak a várak urai, villogó fegyverökkel össze nem csapnak többé, és e puszta, elhagyott búfalak közt, mint egyik német költő mondja, szép és dicső alakok tűnnek elő az utazó képzelme előtt. Egészen más érzület támad az ember keblében, ha elfordulva e puszta, elhagyott omladékok -tól, az igazság, világosság, a tudomány váraira veti tekintetét. Századok elmultak, sokat változott rajtok az idő, de régi becses hirök és feladatok mindig ugyanaz. Alapítói pedig örökké élendnek az utókor emlékezetében. Oly szellemi várak egyike Jena, a csendes Szaale völgyében, alapítója János Frigyes, a szerencsétlen választó fejedelem, ki, miután serege a mühlbergi csatában 1547-ben tönkre tétetett, maga pedig Y. Károly fogságába került, elhatározá magában a jenai egyetem alapítását. Mert Wittenberga V. Károly ostroma alatt bevétetvén, nagy veszélyben forgott az evang. tan is. Jena lett menhelye. Ugyanis az erneszti ház, noha legyőzve V. Károly és elárulva Móric herceg által, bátran haladott előre, ugy, hogy március 19-kén 1548. egy uj egyetem alakult Jenában. János Frigyes fogságábóli visszatérte után, ünnepélyesen üdvözöltetett Jenában a tanárok, számos tanulók és polgárok által. Halála előtt arra figyelmeztette fiait, hogy Isten és az igazság nevében fáradhatlan buzgósággal a jó ügyet pártfogolják. 1557-ben megnyervén az egyetem kiváltságai helybenhagyását, 1558. febr. 2-kán a középső János Frigyes, János Vilmos és az ifjabbik János Frigyes nevű hercegek jelenlétében ünnepélyesen ment végbe az uj protestáns egyetem felszentelése. Azóta elmúlt 300 esztendő, és ez év augustus közepén, —• 15., 16., 17-kén, — megüli a jenai egyetem háromszázados ünnepét, mely alkalommal Némethon minden tartományaiból meg fognak jelenni a jenai egyetem, ez édes anya hü fiai. Reményijük, hogy ez ünnepélynél sok hazánkfiát is üdvözölni lesz alkalmunk. Midőn pedig ez ünnepélyben résztvenni akarók számára már előre is szállásról gondoskodnak, nem tartom feleslegesnek egyúttal közölni, hogy a magyarhoni vendégek számára édes kötelesség érzetéből szívesen szolgálunk szállással, a mennyire ez tőlünk ki fog telni (hatan itt lévén magyarok és több erdélyiek). Végtére el nem titkolhatom, és legyen szabad megemlítenem , hogy a részünkről nagy élvezettel olvasott Protestáns Egyh. és Iskol. becses lapban felhozott t. c. D a r u ur bírálata Rückert úrvacsora című müve felett, nem a legkellemetesebb behatást gyakorolta mireánk. Hasonlót lehetett az ellenfél táborából, fiatal ítésztől egy német egyh. lapban is olvasni. De épen annak ellenkezőjét ismét egyházi lapokban. Bár mint legyen a dolog, mindenesetre méltányos elismeréssel kell viseltetnünk oly mü iránt, melynek kitűnő becse tisztán dogmai és történelmi. A ki pedig azon szerencsében részesült, a jenai Riickertet személyesen, theologiai irányát, jámbor keresztyéni életét és annak kifolyását a szűkölködők irányában, meg minden iránt, mi szent az egyház előtt, megösmerni, az bizony koránt sem állíthatja, hogy a nevezett müvének célja nem egyéb, mint az úrvacsora mély jelentőségének eltörlése. Noha tagadni nem lehet, hogy a Krisztus-behozta úrvacsora főjelentőségét nem a kenyér és borba, mint kegyszerbe, hanem a Krisztus magasztos haláláról való keresztyénlelkü elmélkedése és elmélyedésébe helyezi; mi is szerény nézetem szerint nem azonos a műnek tulajdonított (ha igaz lenne) valóban kárhozandó ama tendentiával, mely szerint minden méltóságából ki akarja vetkőztetni és ettől megfosztani Krisztus Urunk végrendeletileg hagyott ama nagyszerű szeretet zálogát. Jena, máj, 27. 1858. ' S. F.