Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-04-01 / 13. szám

korlati életben itt-ott hiányzó és fájdalmasan nélkülözött elvek ezek, melyek életbeléptetése már csak azért is ajánlatos , mert kizárólag tőlünk függ. —• Azért is tudván azt, „hogy a melyek régen megirattattak, a mi tanúságunkra Írattak meg," „senki ne keresse a mi övé" hanem „azon indulat legyen bennünk, mely volt a Krisztus Jézusban." — Szeressük egyházunkat igazán „teljes szivünkből, lelkünkből, elménkből" tűzhelyeinknél ugy, mint a világ előtt, keressük egymást őszintén, közeledjünk egymáshoz a testvéri szeretet mindenható vonzalmával, mert „arról ismerik meg mindenek, hogy Jézus tanítványai vagyunk, ha egymást szeretendjiik. — Tartsuk meg ezt: A porszemet, mely csak magában áll Elfújja egy kis szellő, egy lehellet; De hogyha összeolvad, összenő, ha A porszemekből szikla alakúi, A fergeteg sem ingathatja meg. — (Petőfi.) ElefántMihály, egyik ev. lelkész Nyíregyházán. KÖNYVISMERTETÉSEK. Körültekintés a külföldi prot. egyházirodalomban. (Folytatás.) VII. Történelmi theologia. De Clementis Romani epistola ad Corinthios prioré Disquisitio. Scripsit Richardus Adalbertus Lipsius, Theol. Lic. Phil. D. AA. LL. magister theologiam in academia Lipsiensi privátim docens. Lipsiae, 1855. VIII. és 186. 1. (Ára 1 tall.). — Noha a romai Kelemennek a korinthusi ker. gyülekezethez írt első vagy inkább egyetlen levelét, mi a vallási gondolatok teljét, eredetiségét és mélységét, valamint a ker.'tudat erejét s bensőségét illeti, az újszövetségi kánon kevésbé fontos alkatrészei mellé sem állithatjuk, mégis az ugy nevezett apostoli atyák iratai közt első hely méltán adatik neki. Mert jóllehet a dogma legrégibb fejlődésének fölismerésére nézve alárendelt fontosságú, általa mindazáltal meglehetősen tisztán betekinthetünk a legnevezetesb, mái-Pál apostol által alapított gyülekezetek egyikének beléletébe; egyszersmind legrégibb bizonyítványa annak, hogy az ószövetségi papság fogalma Krisztus- és apostolainak világosan kijelentett akaratával ellenkezőleg korán vitetett át a ker. gyülekezet hivatalára s különbség tétetett a ker. papok és laik u s o k közt. Hálás elismerést érdemel annálfogva a kiadó, hogy e levelet alapos és az egyháztörténelmi tudomány mostani állásához alkalmazott monographiai vizsgálat tárgyává tette. Patrum apostolicorum Opera. Textum ad fidem codicum et graecorum et latinorum ineditorum copia insignium, adhibitis praestantissimis editionibus, recognovit et emendavit, notis illustravit, versione latina passim correcta, prolegomenis, indicibus instruxit Albertus Rud. Max. Dressel. Accedit Hermae Pastor ex fragmentis graecis Lipsiensibus, instituta quaestione de vero ejus textus fonté. Auctore Constantino Tischendorf. Lipsiae, 1857. LXII. és 669.1. —'Dressel több év óta Romában a legrégibb patristicai irodalom tanulmányozásával s kéziratok összehasonlításával foglalatos s képességét ilynemű munkákra már azelőtt is, KelemenHomiliáinak kiadásával, bebizonyította. Jelen munkája is az apostoli atyák iratainak valamennyi ujabb kézi kiadásaitól nagyobb teljesség s aránylag számosb, eddig még nem használt kéziratok felhasználása által különbözik. Tartalmát t. i. a következő iratok teszik: 1) Barnabás levele; 2) Kelemennek a korinthusiakhoz irt mind a két levele; 3) a rövidebb, először Kuinart által kiadott Martyrium St. Ignatii; 4) Ignácz hét levelének rövidebb recensioja; 5) azoknak hosszabb recensiója, valamint a többi öt, de ál- levél, és Epistola Mariae ex Cassobelis adlgnatium; 6) a bővebb, Metaphrastes Simonnak tulajdonított Martyrium Ignatii; 7) egy eddig még ki nem nyomtatott görög Martyrium Ignatii, egy vaticani codex után a X. századból; melynek az előbb említett kettő fölött némely történelmi tudósításokért elsőbbsége van; 8) Polyharbus levele; 9) Martyrium Polycarpi; 10) Hermas latinul, két, egymással szemközt álló szöveggel, melyeknek egyike a szokásos, másika egy XIV. századi codex pa| latinus után van adva; ll)Hermasnak Tischendorf által dolgozott görög szövege.Tischendorfnak ehez irt bevezetése érdekes értekezés. Die evangelische Kirche in Russland. Zu der in Berlin vom 28. August bis 5. September 1857. statthabenden Versammlung evangeliseher Christen aus allén Landern von Dr. Bergholz, Oberpastor und Consistorial-Assessor zu Riga. Als Manuscript gedruckt.'Bz\m, 1857. —Egyike azon dolgozatoknak, melyek az ev. szövetségnek Berlinben legközelebb tartott gyülésé-I ben felolvastattak. A bevezetésben sz. a három millió orosz ev. keresztyén nevében üdvözli a gyülekezetet. A 2. szakaszban arra emlékeztet, hogy az orosz ev. egyház magvát Livland, Kurland, Esthland képezi, ezek után jő Finnland luth. egyháza külön szervezet és nyelvvel, továbbá Pétervár és Moszkvaaszomszéd territóriumokkal, végre a német ev. gyarmatok a Volgánál, Bessarabiá'oan, Don mellett s túl a Kaukázon. 3) „Az 1832-ki egyházi törvény és a szerves rendezet" az ev. egyházat törvényesen bevettnek nyilvánítá. A luth. egyház (Finn- és Lengyelország kíséretével) a pétervári főconsistorium alatt áll, mely alá 8 consistorialis kerület van rendelve. A reformátusoknak Pétervárott, Moszkva-, Riga-, Mitau-, Odessában vannak templomaik. Miután sz.4j történelmi átnézetet közölt, 5) a kormány vallástürelmét magasztalta, 6) az Istentiszteletnek különböző nyelveken tartásáról, 7) az egyházi korkérdések- s istentiszteleti intézkedésekről (énekeskönyvek-, káték-, külső s belső missio- stről), 8) templom- és orgonaépítésről, 9) a papok helyzetéről, 10) a papok munkálkodásáról ! (némelyiknek, péld. a nowgorodinak, oly nagy földön kiterjedt egyháza van, mint Triesttöl Hamburgig és Triertől Tilsittig), 11) a testvérek egyháza- s annak hatásáról, 12) tudomány-, egyetem-, irodalom-, bibliaterjesztő társu-I latról szól. A zárszó e címet viseli: „Jövőnk, aggodalmunk és reményünk, imánkés hálánk." A munka becses adalék az orosz prot. egyház ismeretéhez. Systematica theologia. Die christliche Dogmatik. Dargestellt von Dr. II. Martensen, Bischof von Seeland. Vom Verfasser selbstp

veranstaltete \ deutsche Ausgábe. Berlin, 1856. X. és 460. 1. (Ára 1 tall. 15 ujgar.) — Ki e dogmatikát előítéletek nélkül, valódi ker. igazságérdekkel tanulmányozza, benne nagyon nevezetes tüneményt találand, könyvet, minő a ker. hit és ker. tan felfogásában uralkodó ellentétek legyőzésére, az iránt mi a ker. vallás lényegéhez igazán tartozik, alapos tájékozásra, a hit és tudomány, a theologia és philosophia összebékéltetésére válóban szükségessé lőn. A dogmatikák legnagyobb része szaktheologok, nem müveit keresztyének által, kik hitökről tudományosan szeretnének meggyőződni, használható. A jelen dogmatika épen e célra nagyon alkalmatos, mert nem puszta szaktanulmány terméke, hanem gyökerét mély vallási szellem képezi. Az exegeticai és dogmatörténelmi anyag hátra van ugyan benne tolva, noha itt is tömött rövidségben megvan a szükséges ; hanem túlnyomó az apologeticai momentum s épen ez teszi e dogmaticát képessé, hogy a bölcselkedő keresztyének vezére legyen a Krisztushoz és az ő egyházához. Alapul a sz. az isteni háromságot vette. Gyakorlati theologia. Alttestamentliche Lebensbilder in Predigten von Ferdinánd j Bender, Hofprediger in Darmstadt. Stuttgart, 1857. VIU. és