Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-04-01 / 13. szám

korlati életben itt-ott hiányzó és fájdalmasan nélkülözött elvek ezek, melyek életbeléptetése már csak azért is aján­latos , mert kizárólag tőlünk függ. —• Azért is tudván azt, „hogy a melyek régen megirattattak, a mi tanúságunkra Írattak meg," „senki ne keresse a mi övé" hanem „azon in­dulat legyen bennünk, mely volt a Krisztus Jézusban." — Szeressük egyházunkat igazán „teljes szivünkből, lelkünk­ből, elménkből" tűzhelyeinknél ugy, mint a világ előtt, ke­ressük egymást őszintén, közeledjünk egymáshoz a testvéri szeretet mindenható vonzalmával, mert „arról ismerik meg mindenek, hogy Jézus tanítványai vagyunk, ha egymást szeretendjiik. — Tartsuk meg ezt: A porszemet, mely csak magában áll Elfújja egy kis szellő, egy lehellet; De hogyha összeolvad, összenő, ha A porszemekből szikla alakúi, A fergeteg sem ingathatja meg. — (Petőfi.) ElefántMihály, egyik ev. lelkész Nyíregyházán. KÖNYVISMERTETÉSEK. Körültekintés a külföldi prot. egyházirodalomban. (Folytatás.) VII. Történelmi theologia. De Clementis Romani epistola ad Corinthios prioré Disqui­sitio. Scripsit Richardus Adalbertus Lipsius, Theol. Lic. Phil. D. AA. LL. magister theologiam in academia Lipsiensi privá­tim docens. Lipsiae, 1855. VIII. és 186. 1. (Ára 1 tall.). — Noha a romai Kelemennek a korinthusi ker. gyülekezethez írt első vagy inkább egyetlen levelét, mi a vallási gondo­latok teljét, eredetiségét és mélységét, valamint a ker.'tu­dat erejét s bensőségét illeti, az újszövetségi kánon kevés­bé fontos alkatrészei mellé sem állithatjuk, mégis az ugy nevezett apostoli atyák iratai közt első hely méltán adatik neki. Mert jóllehet a dogma legrégibb fejlődésének fölis­merésére nézve alárendelt fontosságú, általa mindazáltal meglehetősen tisztán betekinthetünk a legnevezetesb, mái-Pál apostol által alapított gyülekezetek egyikének beléle­tébe; egyszersmind legrégibb bizonyítványa annak, hogy az ószövetségi papság fogalma Krisztus- és apostolainak világosan kijelentett akaratával ellenkezőleg korán vite­tett át a ker. gyülekezet hivatalára s különbség tétetett a ker. papok és laik u s o k közt. Hálás elismerést érde­mel annálfogva a kiadó, hogy e levelet alapos és az egy­háztörténelmi tudomány mostani állásához alkalmazott mo­nographiai vizsgálat tárgyává tette. Patrum apostolicorum Opera. Textum ad fidem codicum et graecorum et latinorum ineditorum copia insignium, adhibitis praestantissimis editionibus, recognovit et emendavit, notis illus­travit, versione latina passim correcta, prolegomenis, indicibus instruxit Albertus Rud. Max. Dressel. Accedit Hermae Pastor ex fragmentis graecis Lipsiensibus, instituta quaestione de vero ejus textus fonté. Auctore Constantino Tischendorf. Lipsiae, 1857. LXII. és 669.1. —'Dressel több év óta Romában a legrégibb patristicai irodalom tanulmányozásával s kéziratok össze­hasonlításával foglalatos s képességét ilynemű munkákra már azelőtt is, KelemenHomiliáinak kiadásával, be­bizonyította. Jelen munkája is az apostoli atyák iratainak valamennyi ujabb kézi kiadásaitól nagyobb teljesség s aránylag számosb, eddig még nem használt kéziratok fel­használása által különbözik. Tartalmát t. i. a következő iratok teszik: 1) Barnabás levele; 2) Kelemennek a korin­thusiakhoz irt mind a két levele; 3) a rövidebb, először Kuinart által kiadott Martyrium St. Ignatii; 4) Ignácz hét levelének rövidebb recensioja; 5) azoknak hosszabb recen­siója, valamint a többi öt, de ál- levél, és Epistola Mariae ex Cassobelis adlgnatium; 6) a bővebb, Metaphrastes Si­monnak tulajdonított Martyrium Ignatii; 7) egy eddig még ki nem nyomtatott görög Martyrium Ignatii, egy vaticani codex után a X. századból; melynek az előbb említett kettő fölött némely történelmi tudósításokért elsőbbsége van; 8) Polyharbus levele; 9) Martyrium Polycarpi; 10) Hermas latinul, két, egymással szemközt álló szöveggel, melyek­nek egyike a szokásos, másika egy XIV. századi codex pa­| latinus után van adva; ll)Hermasnak Tischendorf által dolgozott görög szövege.Tischendorfnak ehez irt beveze­tése érdekes értekezés. Die evangelische Kirche in Russland. Zu der in Berlin vom 28. August bis 5. September 1857. statthabenden Versammlung evangeliseher Christen aus allén Landern von Dr. Bergholz, Oberpastor und Consistorial-Assessor zu Riga. Als Manuscript gedruckt.'Bz\m, 1857. —Egyike azon dolgozatoknak, melyek az ev. szövetségnek Berlinben legközelebb tartott gyülésé-I ben felolvastattak. A bevezetésben sz. a három millió orosz ev. keresztyén nevében üdvözli a gyülekezetet. A 2. sza­kaszban arra emlékeztet, hogy az orosz ev. egyház mag­vát Livland, Kurland, Esthland képezi, ezek után jő Finn­land luth. egyháza külön szervezet és nyelvvel, továbbá Pé­tervár és Moszkvaaszomszéd territóriumokkal, végre a német ev. gyarmatok a Volgánál, Bessarabiá'oan, Don mellett s túl a Kaukázon. 3) „Az 1832-ki egyházi törvény és a szer­ves rendezet" az ev. egyházat törvényesen bevettnek nyil­vánítá. A luth. egyház (Finn- és Lengyelország kíséretével) a pétervári főconsistorium alatt áll, mely alá 8 consistori­alis kerület van rendelve. A reformátusoknak Pétervárott, Moszkva-, Riga-, Mitau-, Odessában vannak templomaik. Miután sz.4j történelmi átnézetet közölt, 5) a kormány vallás­türelmét magasztalta, 6) az Istentiszteletnek különböző nyelveken tartásáról, 7) az egyházi korkérdések- s is­tentiszteleti intézkedésekről (énekeskönyvek-, káték-, külső s belső missio- stről), 8) templom- és orgonaépítés­ről, 9) a papok helyzetéről, 10) a papok munkálkodásáról ! (némelyiknek, péld. a nowgorodinak, oly nagy földön kiter­jedt egyháza van, mint Triesttöl Hamburgig és Triertől Til­sittig), 11) a testvérek egyháza- s annak hatásáról, 12) tudomány-, egyetem-, irodalom-, bibliaterjesztő társu-I latról szól. A zárszó e címet viseli: „Jövőnk, aggodal­munk és reményünk, imánkés hálánk." A munka becses adalék az orosz prot. egyház ismeretéhez. Systematica theologia. Die christliche Dogmatik. Dargestellt von Dr. II. Marten­sen, Bischof von Seeland. Vom Verfasser selbstp veranstaltete \ deutsche Ausgábe. Berlin, 1856. X. és 460. 1. (Ára 1 tall. 15 ujgar.) — Ki e dogmatikát előítéletek nélkül, valódi ker. igazságérdekkel tanulmányozza, benne nagyon nevezetes tüneményt találand, könyvet, minő a ker. hit és ker. tan felfogásában uralkodó ellentétek legyőzésére, az iránt mi a ker. vallás lényegéhez igazán tartozik, alapos tájékozásra, a hit és tudomány, a theologia és philosophia összebékélte­tésére válóban szükségessé lőn. A dogmatikák legnagyobb része szaktheologok, nem müveit keresztyének által, kik hitökről tudományosan szeretnének meggyőződni, használ­ható. A jelen dogmatika épen e célra nagyon alkalmatos, mert nem puszta szaktanulmány terméke, hanem gyökerét mély vallási szellem képezi. Az exegeticai és dogmatörté­nelmi anyag hátra van ugyan benne tolva, noha itt is tömött rövidségben megvan a szükséges ; hanem túlnyomó az apolo­geticai momentum s épen ez teszi e dogmaticát képessé, hogy a bölcselkedő keresztyének vezére legyen a Krisztus­hoz és az ő egyházához. Alapul a sz. az isteni háromsá­got vette. Gyakorlati theologia. Alttestamentliche Lebensbilder in Predigten von Ferdinánd j Bender, Hofprediger in Darmstadt. Stuttgart, 1857. VIU. és

Next

/
Thumbnails
Contents