Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-03-18 / 11. szám

gyorsan és lelkiismeretesen hajtattak-e végre? Vájjon ki­pótolva , kijavítva vannak-e az ő határozata értelmében, a kormánygépezet kerekeinek eddigelő tán hiányzott , vagy itt s ott csorbulni indult fogai ? Vájjon behegesztették-e, az ő Ítélete szellemében, a fájdalmasokul panaszlott sajgó se­bek , melyek egyesek érdekén, vagy egész gyülekezetek testületén üttettek ? Mind ezekről csak ugy lehet biztos tu­domása az autonom erkölcsi testületnek, ha van egy fő, —• elnök, —• kit számadásra vonhat, ki neki felelősséggel tar­tozik, — és higyjük el, hogy egy, hivatását ismerő autonom­testület kezei közül, nem egy könnyen sikamlik ki, a fele­lősséggel tartozó egy elnök üstöke; — mig — szabadjon a pórias példabeszédet használnom — sok bába közt elvész a gyermek. A végrehajtásérti felelősség ily módon leendő alkal­mazása kivihetetlenségét t. Székács J. barátunk, maga is belátván, egy másik javaslatot ajánl ezen szavaiban: „Te­gyétek hát, ha már csakugyan kell felelős­ség, — ez pedig bizony kell, — a két elnököt fele­lőssé in solidum, a biztosság annál nagyobb. —• Ugyan kérem, — collegalis rendszer, t — elnöklet mel­lett, — lehetséges-e a valódi felelősség? Én pillanatig sem késedelmezem nyilvánítani, mikép a képzelet világában, vagy a türelmes papíron igen; de a gyakorlati életben nem. Mennyi a csillagok száma az ég boltozatán, csaknem annyi kibúvó ajtócskát találna, ez elv canonisálása mellett, a hanyag mulasztás a felelősség kijátszására. Szellemi há­zasságban kellene ekkor — hogy ugy szóljak — a két el­nöknek élni, azaz mindig egymás oldala mellett lenniök. — Mert különben, — kivált rögtöni intézkedés esetében, — a mi pedig igen gyakran szükségeltetik, — a távollévő el­nök nem vállalná, s nem is vállalhatná el elnöktársa eljárá­sáért a felelősséget.—Idejárul, hogy az in solidum felelősség alkalmazása mellett, — ha az lehetséges volna is, — tágas tér nyílnék a subsumtióra, mely könnyen párt­kérdéssé fajulhatna; ezt pedig minden áron távoztatni kell; mert örökös igazság marad a meseíró mondása „humiles laborant,ubi potentes disssident." Ha pedig épenségesen csakugyan egy­nek kell felelősnek lenni, — igenis egynek, — mondja ugyan itt, igen tisztelt t. Székács J. barátunk, — kettő közt könnyen lehet választani. — Efor­mulázott törvényjavaslatot minden késedelmezés nélkül aláírjuk, elfogadjuk, azon pótlék vagy hozzáadással: k ö n y­nyen lehet választani, melyik elnök legyen az egyházi közgyűlések, melyik az egyh. tanácsülések határozatai s Ítéletei végre­hajtásáért a felelős; vagy mégis világosabban, könnyen lehet választani, melyik elnök ül­jön az elnöki székben az egyházi közgyűlé­seken; melyik ismét a tanácsülésekben. És ekkor nincs többé köztünk véleménykülönbség; egyek va­gyunk az elnöki kérdés feletti nézetben, mint egyek a Jé­' zus Krisztusban. A kettöselnöklet alkalmazása, az egyes egyházközsé­gekben sok nehézséggel van egybekötve; azonban t. Szé­kács J. ur, a következetesség elvéhez híven, a kettős­elnökletet itt is egyetemes szabályul kitér­jesztendőnek javalja, azon észrevétel mellett, hogy az egyes egyház-községeknek kivételkép megengedtetik, hogy ott, hol elnöki kellék­kel biró világi férfiak hiányzanak, — gondo­lom alatta értetni kívánja ezt is: vagy irántok biza­lom nincs, —a lelkész maga elnököl. — Ezen javaslat ellen aligha lesz , ki kifogást tegyen. Mert azt az ily esetben kisegítő eszközt, mit t. Székács J. ur felemlít, a nélkül, hogy alkalmazását javallaná, t. i. hogy 8 s 10 egyházközségnek lenne, mint 1848 előtt volt egy ín s p e c t o r a *), nemcsak nem helyeslem, de való­*) Vájjon azinspector nevezetet nem kellene-e az egyházme­gyei, s kerületi világi elnököknek fenhagyni, — s az egyes egyház­sággal károsnak nyilvánítom. — Mert, kérdem, ki bizto­sítja az egyetemes protest. egyházat, hogy mindig fognak Pongrác Károlyok sKubinyi Ágostonok ta­lálkozni, kik tekintélyes befolyásukat, a 8 s 10, vagy még több egyházközségekben, mindenkor a közjó gyámolítása­s virágoztatására fogják fordítani? és nem lesznek-e oly hatalmas , tán nagyravágyó egyének, kik 8 , 10, sőt több­szeres befolyásokat, — praesidiumaikat, — főleg az egy­házi főbb hivatalok s követségekre szavazáskor, — saját céljaik érvényesítésére fogják utilisálni? — Én ugy vélem, hogy az egyháznak ily fonák institutiók tűrése által, a köz­érdek kizsákmányolhatását nem lehet, nem szabad koc­káztatni. — Az ugyanitt formulázva adott 3-dik cikk , t. i. az emiitett kivétel, vájjon meghagyandó, vagy megszüntetendő-e, ezt, az egyházi felső hatóságok határozzák el, szerintem telje­sen felesleges. Maga állítja tudós értekezőnk, hogy a tör­vényes korlátok, s a fenálló szabályokon belől, az egyes egyházközségek, autó n o m-testületek; kérdem, mit t. Székács ur is kérdez, ha ezek a kettőselnöklet alkalmazása nélkül is, — kivált ha helyben kellő képességgel biró egyén nincs, vagy van ugyan, de iránta a bizalom hiányzik, — jól érzik magokat a papi elnöklet alatt: egy harmadiknak p. az esperesség-, vagy kerületnek mi joga azt vizsgálni, miért nem érzik magokat mégjob­ban?— Ezen 3-dik cikk örökös zavar- s nyugtalanságnak szolgálandna alapul; mi sem lévén könnyebb, mint a mel­lőzés által magát megsértetve érzett tekintély, s tán hiú­ságnak , egy folyamodvány támogatására, az egyházköz­ségben aláírókat szerezni, s ekkép pártot alakítni. Én te­hát a kérdéses 3-dik cikket végkép kihagynám. És most a „Merengések" cím alatti közleményre tett szerény észrevételeim elmondása után, t. Székács J. ur igen helyes kivánata szerint; az elnöki kérdésre vonatkozó formulázott javaslatot, a következő alakban bemutatni bá­torkodom. 1. cikk. A magyarhoni mindkét prot. egyházhan a közkormányzati gyűlés- s tanácsülésekben , az egy s z e­mélybeni elnöklet ezennel mindenkorra megálla­píttatik. 2. cikk. Mivel az elnöklethez, mind az egyháziak, mind a világiaknak egyformán joguk van, — anélkül, hogy bármelyik elem a másik felett, előnyösb jogot követelhetne magának: az elnöki szék mind az egyháziak, mind a vilá­giak számára biztosíttatik. 3. cikk. Az egyházi hatóságok által tárgyalandó ügyek közkormányzatiak és peresek lévén; azok az egyes egyházközségi, egyházmegyei, kerületi, s értekezleti— convent— képviseleti közgyűlésekben, egy­házi elnöklet alatt; ezek, az egyházközségi pres­byteriumok, egyházmegyei, kerületi, conventi képviseleti tanácsülésekben világi elnöklet alatt intéztetnek el, — a két elnök, akadályozás esetében, egymást érvényesen képviseli. *) 4. cikk. Az egyes egyházközségeknek kivételkép megengedtetik, hogy ott, hol a presbyterium elnökéül önálló, azaz helyközségi vagy államhivatallal el nem foglalt, kellő képességgel biró világi egyén nem találtatik, vagy iránta a bizalom hiányzik: a presbyteriunmak is a lelkész legyen elnöke. 5. cikk. Zsinaton, azaz a magyarhoni protestánsok községek világi felügyelőit, inspectorait pedig 1-sö gondnok-, — a többieket 2- és 3-dik gondnoknak nevezni? Én ugy vélem, a meg­különböztetés helyén lenne , s alkalmazása minden rázkódás nélkül megtörténhetnék. Hajnal Ábel. *) Mult évi cikkeimben kifejtettem az okokat, mért hogy én inkább a tanácsülésekben , mint az egyh. közgyűléseken óhajtóm a világi­akat elnökül. — Ha azonban azt vélnék némelyek , hogy ezáltal az egyháziaknak a világiak felett tágasb tért akarok biztosítani az egyház kormányzásában: mint akkor, ugy most is kijelentem, hogy tökéletesen mindegy, ha megfordítva elnökölnek is, — csakhogy az elv, az egy személy beni elnöklet biztosítassék. Hajnal A b e 1.

Next

/
Thumbnails
Contents