Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-03-11 / 10. szám

Összesen 297 104632 szellemben irott vallásos olvasókönyveket, ha lehet, ingyen, ha nem, a lehető legolcsóbban , és terjessze ki jótékonyságát nemcsak a két magyarhoni protestánsokra, hanem a Bukarest és vidékén lakó, s nemzeti szent kincsünket, kedves magyar nyelvünket mind eddig hiven megőrzött hitfeleinkre is, — még pedig ugy, hogy ezek ingyen kapják a könyveket akkor is, ha a magyar honiaknak ingyen adni nem lehetne. Szólítsa íel e végre felekezetünk értelmesbjeit és vagyonosbjait, hogy öszszerakandó filléreik által, egy külön pénztárt alakítva, évenként adakozzanak.— Megemlítem itt, mielőtt tovább mennék, hogy az egész felhívás a bukarestiekről még csak említést sem tesz, melyet én egyedül csak a feledékenységnek tulajdonítok. Hogy a t. e. kerület, a gyülekezetek alig érezhető fizetésére , és a lelkészek és tanitók kötelezett előfizetésére fektette a biztos alapot, az ellen nem szólok. A felhívás 11. §-a minden lelkész és tanító által egy pforintot köteleztet előfizetni, a gyülekezetek által száz lélek után 10. pkrt. Ezen kulcs szerint a 12. §-ba felemlített statistikai kimutatás szerint 559 lelkész, és 838 tanító fizet évenkint 1397 ftot, 745,400 lélek után esik 1242 frt. 20 kr., együtt .2639 fr. 20 kr. Ezen kivül reményi minden ötszáz lélek után egy önkéntes előfizetőt, és igy 1488 ftot. A 11. §. rendelkezik a példányokról is, következőleg: A gyülekezetek a közpénztárból előfizetett példányokat, s a nekiek minden Öt után ingyen adandó egy példányt, kötelesek a közvizsgálatok alkalmával, szorgalmas szegény tanulók közt ingyen kiosztani, egy példányt azonban az egyházközségi, egyet pedig ez iskolai könyvtárba közhasználat végett beteendenek. Ezen számítás általán véve , megjárja, sőt jó: de ha tekintjük az egyes gyülekezetekre! alkalmazását, hiánya azonnal szembe ötlő, sőt a vállalatnak meg nem felelhető. A debreceni egyházmegyét kivéve, melyben nincs magában 600 lelket nem számláló egyház, a többi 12 e. megye 297,600 lélekkel nembiró egyházat foglal kebelében 104,600 lélekkel. A 11. §. megállapíttatott kulcsa szerint, ezek nem fognak az egyházi népkönyvtárban részesülni. Miért fizetnek hát? mit tesznek az egyházi és iskolai könyvtárba? mit osztanak ki? megfelel-e e kezelés a vállalat céljának? van-e itt olcsóság? A 297 egyház következő megyékben e kimutatás szerint van: Egyházmegyék. Gyülekezetek. Lelkek száma. 1. Nagy-Bányai. ... 36 9530 2. Békés-Banáti. ... 8 3044 3. Beregi 45 16860 4. Bihari 15 6388 5. Érmelléki .... 28 3917 6. Heves-Kunsági ... 2 1097 7. N.-Károlyi .... 19 5896 8. Máramaros-Ugocsai . . 27 9020 9. Alsó-Szabolcs-Hajdúsági 2 631 10. Felső-Szabolcsi. . . 58 23086 11. N.-Szalontai. ... 14 4437 12. Szathmári .... 43 20823 Oly hijány ez, melynek a figyelmet kikerülni nem szabad. A máramaros-ugócsai e. megyében csak négy gyülekezet részesülne, összesen hét példányban. A 17. §. közli a költségvetést, és kimutatja a tiszta hasznot is, e szerint. I. Bevétel: 1. egyházmegyék, lelkészek és tanitók előfizetése 2639 fr. 2. minden ötszáz lélek után egy előfizető . . 1488 „ 3. J. K. adománya évenként 200 „ Összesen 4327 fr. 20. kr! II. Kiadás: 1. Negyven ív nyomatási költsége 6000 példányban, ivenként 60 frtjával 2400 fr. 2. Boriték és befűzés körül-belől 500 „ 3. Szerkesztő dijja 200 „ 4. Kerületi pénztárnok 150 „ 5. Megyei pénztárnokok dijja 40. ftjával . . . 520 „ 6. írói dijjak 400 „ 7. Egyéb lehető költségek 100 „ Összesen .4270 „ felmutat tiszta hasznúi 57 fr. 20 kr. és 1524. példányt. Protestáns testvérek! ne ámítsuk magunkat az anyagi tiszta haszonnal, ne legyen e vállalat kereskedelmi, anyagi nyereségre számító, legyen tisztán evangyeliomi, Isten dicsőségére. Szellemi nyereményre van először szükség, a szellemi meghozza később az anyagit is. A 18. §-nak egészen ki kell maradni, mint nem a vállalathoz tartozónak. Ha a lelkészi és tanítói képezde nem állhat fel, ne akarjuk azt az olcsó népkönyvi vállalat megnyomorításával tengetni , mondja ki az e. kerület minden lelkész és tanító fizetni köteles, minden gyülekezet a lelkek száma után,— lesz rajta segítve. Miért ne lehetne kötelező szabályhoz nyúlni, épen ugy, mint a jelen tárgyra nézve. Nem az irigység, nem a fösvénység, hanem a zsenge vállalat iránti részvét megvárja az egyházmegyéktől a bejövő illetmény díjj nélküli beszedését. Hát nem volna a 13 egyházmegyében 13 egyén, ki azt díj nélkül ön maga, felekezete, s Isten dicsősége iránti részvétből összegyűjtené? A díjazás 520 ez. forintot vonna el a zsenge vállalat erjéből. Szerintem sem a lelkészek, sem a tanítók nem részesülhetnek ebből különösen, még ugy nevezett előfizetéseik után sem, — ha igen, akkor e nem lesz népkönyvtár, ovakodjunk-e nevet adni neki; és ha csakugyan az a szándék, hogy lelkészek s tanítóknak való legyen, akkor nem lesz az alsó néposztálynak való. Ott vágynák a Sárospataki fűzetek és egyházi s iskolai lap a lelkészeknek és tanítóknak. Ha célja ennek, a 7 §. szerint, az alsó nép osztályra hatni, miként hat reá, ha J

/7

része nem részesül belőle, még pénze után sem, és olcsó lesz-e? Szabad legyen kérdenem, miért kell épen 10 ívnek lenni egy kötetnek ? nem lehetne-e kisebb és olcsóbb ? és még is jó tartalmú? Ha 10 ív lenne is, és nem hat, hanem 12000 példányban nyomatik, ha nyereségre nem számítunk, hogy mégis forduljon valami vissza, lehetne kiosztani 3 krral, igy sem emésztené fel magát, és maradna alapúi 969 pfr. következő számítás szerint: I. Bevétel a terv szerint 4327 fr. 20. II. Kiadás : 1. 12,000 példány nyomatási költsége ívenként 90 frt. a második 6000-re csak fél díjt számítva, vagy egy pár ívvel kisebbre szabva a kötetet 3600 fr. 2. irói díjak 400 „ 3. fűzés és boriték körül belől 100 „ 4. kerületi pénztárnok 150 „ 5. szerkesztő 200 6. mellékköltség 100 „ Összesen 5450 fr. a 12 ezer példányból a feltételezett 1488 előfizetett és Bukarestnek adandó 40 példányt levonva, kiosztandó lenne 10472 példány, melynek ára 2092 ftot hoz be, sőt 12 példány fenn marad még ingyen elajándékozandó, mely összegből mind a fentebbi látható költséghiány kipótolható, mind a szerkesztő a 969 fr. tiszta haszonból érdemileg díjazható. És most kérdem, nem nagy nyeremény-e az midőn összetett filléreink segélyével 12,000 prot. család szellemi jóllétének, vallásos házi könyvtárának alapja megvettetvén, a vállalat szélesbítésére még szép összegünk is marad. Ha pedig kötetenként 6 krért osztatik szélyel még a fen-10. sz.