Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-09-21 / 50. szám

teni ereje őrködik a' pólitica'felett-, ez ad neki iránytűt, hogy a' társodalora nagy haszonnal működhessék. Azt mondja Sz. Pál: Minden lélek a' felső hatalmasságnak engedelmes legyen — ha minden léleknek engedelmeskedni kell; ergo — . Immunitás personalis non oritur ex Evangelio ; cum etiam Apostoli fuerint subiecti praefectis et sanctus Paulus apellavit ad caesarem — mondja Carignani Apát — és noha maga Sz. Pál is protestált, hogy romai polgár; de csak ugyan áldozatja lett a' polgári büntetésnek. Csel. 16: 35 — 38. Ugyan minek vitatjátok hát ti hatalmas fénylő Sión urai Constantin költeményekkel teljes adománylevelét, Isidor hamis decretalissait? mellyekre szeretnétek felépíteni lerombolt hatalmatokat; hisz nem lehet tiszta az a' tudomány; melly tisztátalan forrásból veszi eredetét! Erről azonban más alkalommal. Tagadhatatlan, hogy a' nép 's tanítók közti viszony Nagy Constantin korában változott meg. Mert a' vallási forradalom magát kiütvén, roppant érdekű mozgalmak lettek, mind a1

vallás , mind a' polgári élet köreben. Hogy tehát Constantin annál inkább leküzdhesse a1

polgári és vallási hadakat, a' polgárzatot az egyházzal olly szorosan öszvecsatolta, hogy a' ki egyiknek tagja volt, tagjának kellett lenni a' másiknak is, mi nagyon természetes. A' keresztyén vallás lerázván magáról a' türelmi bélyeget, mint nép-és statusvallás lépett fel; 's az alkotmányos élet, mint legyözhetlen óriás tünt fel a' pangásban sinlödö életrendszerben, mi a' nem jól választott czélok és eszközök miatt, részint hasznára, részint kárára volt az egyháznak. Mert egy részről az eddigi nyomás ónsulyya alatt nem világosithatá fel a' setétes völgyeket az emberiség kebelében; 's ekép a' népvárakozásának mindenben nem felelhetett meg — más részről szabad állást nyervén; jotékony hatásat a' polgári viszonyokra, 's az erkölcsi világosság felderülésére, a' népek boldogitására szabadon gyakorolhatta. És ennyiben hasznos volt. Ámde másfelöl, a' polgári hatalom is megfelejtkezvén hatásköréről: tulnyomolag avatkozott az egyház érdekeibe; mi által tágaskapu és széles ut nyittatott a1

visszaélésekre. És ennyiben káros volt. Nagy Constántin adómentessé tette a' papságot, a' polgári kötelességek teljesítése alól feloldozta, mindenkinek megengedvén, hogy az egyháznak öntetszése szerint örökséget ajándékozhasson. Használta is a tehetetlen fényűző papság ez engedélyt, a' kegyesség palástja alatt menvén ki prédára, csak javadalmakért szolgált Isten oltára körül. Bement a' szentek szentébe, de nem másért, hanem mint az istentelen Heliodorus; mert hallotta, hogy ott sok kincs vagyon. — Minthogy magát is püspöknek tartá, ugy nézte a' papokat, mint a1

kiket világiak nem ítélhetnek meg. Igy szólt az egymást vádló papokhoz: Deus vos constituit sacerdotes, et potestatem vobis dedit de nobis quoque iudicandi, et ideo nos a1

vobis recte íudicamur. Yos autem non potestis ab omnibus íudicari. Yos nobis a' Deo dali estis dii et conveniens non est, ut homo iudicet Deos, sed ille solus, de quo scriptura est: Deus stetit in Synagoga deorum, in medio autem Deos discernit etc. Rufin Llb. 1. cap. 2. és a' panaszos papoknak szemük láttára a' niczeai gyűlésben megégette beadott sérelmeiket. A' papság iránti illy túlságos kedvezés a' világiakon is nagy változást ejtett; mert lassan lassan vitték a' papok a' dolgot, hogy a' világi elemet egészen kiszorították. A' papság meggazdagodásával megromlottak az erkölcsök mind a' papság, mind a' nép közt, mert a' papság elhagyván kolostorait, egyházait; az asszonyok, apáczák házi körüket, idegen tartományokba vándoroltak az egyház gyalázatára *) annyira, hogy már későbben Nagy Károly idejében egyházi zsinat által tiltatott meg, hogy ne szenvedtetnének meg azon szörnyű tekintetű emberek, kik a' penitencziának álorczája alatt mezítelenül 's lánczokkal terhelve ide 's tova csatrangoljanak a1

világban. — Ezen kóborlásból vette eredetét a' keresztes háború. Jegyzet. Ezen becses értekezésnek mind közepe mind vége a' szedők kezei között elveszvén, 's ez csak a' lap megjelenése utolsó perczeiben eshetvén tudtomra, kénytelen vagyok illy csonkán adni e' czikket; egyszersmind ez által és a' 49-dik szám legutolsó hasábjával egy pár adatot mutatni fel azon elkerülhetlen kellemetlenségekből, mellyekkel a' szerkesztőknek küzdeniök kell. Székács. *) Bonifacius a' VIII. században Németek Apostola és Érseke imez értélmü levelet irta Kutberthez a1

kantuariai Érsekhez: Nem hallathatom el, a" mi ezen tartományokban nem tetszik az Isten szolgáinak: a' ti egyháztok a1

tisztességnek 's szemérmetességnek jó hirét nevét elvesztette; a1

rosszat könnyen megorrosolhatnák egyházi gyűléseitek 's fejedelmeitek, ha az oda való Apáczáknak (nem voltak még akkor zár alatt) és asszonyoknak megtiltanák Róma felé a' gyakor bucsujárást, mert nagyobb részint Longobardiában, Francziaországban sat — gyermekágyban fekszenek az anyaszentegyház botránkoztatására. Két elmélkedés Fleury Klaudius Apátur egyháii Históriájából Virág Benedek Budán, 1806. lap. 20.