Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-01-23 / 4. szám

— családjának az ev. vallásbani megkereszteltetést, neveltetést, coníirmáltatást, tneggyóntatást, összeeskedtetést 'stb. 3. Minden ev. egyén, ki valainelly ekklézsiának tagja, és az ekklézsiának javait élvezi : természetesen tartozik az ekklézsiának terheit is viselni. Tartozik annak fenállását, jólétét, felvirágzását tehetsége szerint tanácsadása, szolgálatja, pénzbeli adózása által gyámolítani, — magát a' közakarattal megállapított szabályoknak alája vetni, 's a' jó rendnek fentartásáért képzelt egyéni jogairól és kényelmeiről lemondani. II. Ev. egyházközségek vagy ekklézsiák viszonyai rendezése. 1. Egész Magyarhon határai között mindenütt, hol ev. egyének elég számban találkoznak, kik a' polgári adó csorbítása nélkül összesített erejekböl lelkitanítót tarthatnak, ki nekik a" Krisztus evangyeliomát hirdesse, és sakramentomait kiszolgáltassa, — azok ev. gyülekezetet alakíthatnak. 2. így alakított ev. ekklézsiáknak a' hon törvényei egyházi és vallási szempontból véve saját kebelükben egyházi törvényeink korlátjai között tökéletesen szabad háztartási jogot tulajdonítnak. A' bécsi és linczi békekötések alapjára épített 179°/,—diki 26-diki törvényczikk nekik egészen szabad és nyilvános vallásgyakorlatot tulajdonít, — őket a' rom. kath. egyháztól függetleneknek nyilvánítja, — nekik harangokkal ellátott tornyos templomoknak, iskoláknak építésére, sírkerteknek kiállítására, ekklézsiai földek bírására 's mind ezek kedvük szerinti használására szabadságot ad 'stb. 3. Ezen szabad belső háztartási jogánál fogva, minden ekklézsia magán ügyeit, kebelbeli közgyűléseken hozott végzések által, az egyházi /elsőbbség felügyelése alatt, maga rendezheti. 4. E' kebelbeli közgyűléseken minden ekklézsiai, a1

terheket aránylag híven viselő férfmlagnak tanácskozó és határozó szava van. Hozzá szólhat mindenkor: a) Midőn közterhek kivetése van kérdésben, nehogy az illő arány meghatározása körül önkény gyakoroltathassék. b) Midőn az egyházi birtok kezelése, bevételek 's kiadások felett tartatnak számadások. c) Midőn minden alsóbb és felsőbb egyházi hivatalnokok, elöljárók választatnak. 5. Minden egyházközségnek legközelebbről illető elöjárósága a' maga presbyteriuma vagy conventje, mellynek létezését az a' körülmény leszi szükségessé, hogy jönnek minden ekklézsiai háztartásban ollyan esetek elö, mellyekben el nem halasztható ügyek felett serényen kell intézkedni, egész közönséget pedig összegyűjteni nem lehet : illyenkor ez tartozik az egyházközség nevében és érdekében működni. E' szerint a' pres-Ijyterium: a) mindenkor a' gyülekezet helytartója, képviselője, miből természetesen az következik, hogy minden lépéseiről annak számot adni köteles. b) Mindenkor a' gyülekezet bizodalmát kell bírnia, iniböl természetesen az közetkezik, hogy az általános többség szavazata által kell választatnia. c) Tagjainak példás, jó lelkű, vallástszeretö, becsületes embereknek kell lenniek, miből természetesen az következik, hogy a1

presbytereket rang és vagyonra való tekintet nélkül, a' gyülekezet minden rendű hivei közöl az értelmesség és erényesség méltánylása utján egész életidejekre szükség választani. d) Az ekklézsiák különböző népességéhez képest a" presbytereknek száma nem lehet mindenütt egyenlő. Nagyobb gyülekezetek conventje természetesen több tagokból fog állani, mint kisebbeké. Tagjainak számáttörvénynyel meghatározniszükségtelen. Háztartásijogának szabad gyakorlata szerint szükségéhez képest, minden gyülekezet maga határozza el presbytereinek számát. Kevesebben kilencznél azonban a1

legkisebb anyagyülekezetben se legyenek. Érvényes határozatokhoz hét tagnak jelenléte szükséges. c) Minden egyházközségipresbyteriumnak hivatalos elnöke ugyanaz,a'ki az egész gyülekezeté, t. i. a' lelkész; hol azonban találkoznak alkalmatos egyének, általános szavazattöbbséggel választassák a' lelkész mellé egy világi elnök vagy felügyelő. Az elnökség egyetértve hívja össze és vezeti mind a' presbyteriumnak, mind az egész gyülekezetnek gyűléseit. Melly gyűlések általában annyiszor tartatnak, mennyiszer szükséges; de községi közgyűlésnek évenkint legalább kétszer kell tartatnia. f) Mindennemű, mind köz-, mind presbyteriumi gyűléseknek tisztüknél fogva rendes tagjai : a pénztárnok, gondnok vagy gondnokok 's a' hol illyenek szükségesek : a' levéltárnok, ügyvéd és az iskolai felügyelő 's igazgató. A' gondnokok 's pénzkezelök általános szavazattöbbséggel a' gyülekezet közgyűlésében választatnak, három esztendőkre, mellyeknek eltelte után leköszönni tartoznak. Ha hivatalukat közmegelégedéssel viselték, a' gyülekezet hatalmában áll őket továbbra is megtartani, ellenkező esetben a' gyülekezetnek alkalom nyilik őket elbocsátani. — A1

gyülekezet minden birtokáról 's alapítványiról 's azoknak kezeléséről, használatáról, bevételéről, kiadásairól az illetők számadási könyveket tartoznak vezetni, mellyek évenként közgyűlésben átvizsgálandók 's egyházlátogatáskor elömutatandók. g) Mindennemű, mind köz-, mind conventi gyűlésekről jegyzőkönyvek vezettessenek, melylyeket mindenkor az illető gyűlésnek, fontos ügyekben végrehajtás előtt, hitelesíteni kell. E' jegyzökönyvek vezetője, vagy vezetői mindenkor hivataluk kezdetekor meghitezendök.