Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-08-20 / 41. szám

PROTESTÁNS ElTHáll Él II10LII L1F. 41. szám. Hetedik évi folyamat. Augustus 20.1848. Tanintézeteink átalakulása. Az utósó ország-gyűlés törvényei korunk olly egészséges szüleményei, melly a1

magyar história folyamának egészen más irányt adott. Ezen törvények, mellyekben a1

kor lelke legtisztábban nyilatkozik, vagy is, mellyek megtestesülése mind annak, mit nemzetünk évek óta sejtett, remélt, óhajtott , mit gondolt és érezett, magvai Magyarország jövendő nagyságának, fényének és dicsőségének. Ne véljük azonban, hogy e' törvények közvetlen megalkotásával egy dicsőbb és boldogabb hazának temploma már készen áll. Ezen törvények, mint mondám, csak magva annak, mi után a' nemzet lelke eped, t. i. a' nemzeti nagyságnak, vagyis azok még csak lehetősége egy erős Magyarországnak. Hogy a' meghozott törvények azzá legyenek, mi általok czéloztatik, szükséges, hogy azok az összes nép gondolkozása- és akaratával összeforrván, politikai életének központjává váljanak, 's ennek éltető erőt adjon a' meggyőződés. Minden jeles institutióink, mint a' független ministerium, népképviselet , sajtószabadság 'stb. csak akkor fogják az édes gyümölcsöt megteremni, csak akkor verhetnek mély gyökeret a' nép keblében, ha azt politicai jogainak gyakorlatára anynyira képessé tesszük, hogy azokat tisztán beláthassa 's kellőkép megítélhesse, hogy azokat ne tekintse mint ajándékot, mellyet vagy a' nagylelkűség vagy a' félelem nyújtott neki; de meg legyen győződve, hogy ö azon utolsó forrás, mellynek mélyéből ezen institutiók kibuzogtak. Tehát csak akkor lesz az új törvényeknek várt sikere, ha azokat a' nép értelmi és erkölcsi erejének földjébe ültetjük. Erkölcsi és értelmi mívelödés azon egyedüli tér, melly minden, tehát a' politikai institutióknak is egyedüli és utolsó alapját képezi. Ez azon absolut erő, melyen túl semmi sincs , 's valamelly népnek törvényei nem egyebek, mint e' két tényezőnek közvetlen kifolyásai. Tudatlan, jellemtelen nép észszerű, jogot és erkölcsiséget czélzó törvényekkel nem bírhat. A' magyar nép, melly soha az absolutismus dermesztő hatalma alatt nem görnyedett, politikai jogok gyakorlatára ép olly mértékben kiképezhető, mint a' földnek bármelly mívelt népe. De a' mostoha századok, mellyek népünket jogaitól megfoszták, j belőle lassanként politikai életének öntudatát is kiölték 's a' jogokat a' népnek csak egy töredékére szoríták. De e'nép egészséges magvából a' szabadságnak egy terebélyes fája njra felvirult 's hazánk a' szent jogokat a' mártiusi férfias harczban kivívta magának. Azonban ezen jogok gyümölcsözővé tételére hiányzik még a' termékeny mező, t. i. a' nép értelmisége. E' nélkül legszebb jogaink is elvesztik eredeti czéljukat, 's a' népképviselet erkölcstelen korteskedésre, a' sajtószabadság féktelen piszkolódásra, a' független ministerium a' pártfönökök veszélyes csatapiaczává fajul el, ha azokat a' nép értelmi ereje nem karolja fel, ha a' nép nyers és tudatlan marad. A' népnevelés ügye tehát elhalaszthatlan. Népnevelés alá szélesebb értelemben foglalom nemcsak az alsó néprész, hanem az összes néposztályok nevelését és oktatását. A' szorosabb értelembeni népnevelés ügyében az utolsó törvényhozás semmit sem tett, 's tulaj donképe n nem is tehetett, ámbár igaz, hogy minden bölcs törvény egyszersmind népnevelési hatással is bír. De a' felsőbb tanítás ügyében a' 19 t. cz. által egy igen üdvös eszmét fogadott el. E' czikkben a' tanítás és tanulás szabadsága átalánosan ki van mondva. Minthogy pedig a' tanintézetek három fokozata, t. i. elemi, közép és felsőbb oktatás, nem egyéb, mint a' nevelés és mívelödés lánczolatának három karikája, a' szabad tanítást bizonyos értelemben nemcsak az egyetemi folyamira, hanem a' népiskolákra is ki kell terjeszteni. Az utolsókra nézve leendő intézkedéseink kiinduló pontjának ennek kell lenni: a' népet magáért, saját érdekeiért oktatni. Ezen elvnek illy általános kimondását senki sem fogja üresnek vagy otiosusnak tekinteni, ha visszaemlékezik a' régi kormány intézkedéseire. 0 minden a' népnevelés körül tett parányi intézkedéseit is nem a' nép, de saját érdekei előmozdításától feltételezé, 's ezt vette a' népnevelés szabályaiban mértékül. De miután saját kormányunk Yan, vagy is miután idegen értelem és idegen akarat nem határoz többé sorsunk fölött, hanem dolgainkat magunk intézzük el: a' nemzet a' népnevelés ügyét is olly alapon fogja elrendezni, hogy ezen legszentebb jogunk le ne alacsonyíttassék más idegen czélok eszközévé, de egyedül a' nép szellemi kifejlésének legyen erős organuma. Illy értelemben véve a' népnevelést, azt szabadnak mondhatjuk. Olly státusokban ellen-41