Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-08-17 / 40. szám

hol magának kell a' papnak, tanítónak élélme után látni, nem igen törik azok fejőket sem valamelly kor és alkalomszerű egyházi beszéden, sem a' tanmód célszerübbségén! — „Mindegy a1

fizetés" hallani sok hivatalnok szájából — „ugy cselekszem, mint rám 's családomra nézve nyereségesebb!" Egyházi hivatalnokok! adassák meg a' ti mindennapi kenyeretek: népnevelés ! eljövend a1

te országod! Mert hol az anyagiságról nem kell aggódni, szellemiekben keves a' lélek munkát, azokban miveli magát, 's a'művelődésre igyekvés hatalmas lépcsője a' nemes versenynek, a' nemes verseny erős támasza a' jó hivatalnokoskodásnak. Tovább megy a' hetedik kérdésrei felelet, 's azt mondja, 500—1000 lélekig 400 pfrt, 1000 — 2000-ig 500 pfrt, sat. Ugyan kérem! mivel van több érdeme egy 6000 lélekszámú egyházban a' papnak, hogy 800 frtot húzzon, mint egy 1000 lélekszámú egyház papjának, ki csak 500 pftot kapjon fizetésül ? hiszen, mindkettő csak két egyházi beszédet tart vasárnap, csak kétszer tart isteni tiszteletet, minden köznapon, — azonkívül egyformán vigyáznak híveikre, mint lelki pásztorok! — furcsa! — Ollyan fizetést kell adni a' közönséges papoknak is, j hogy akár falun, akár városon, egyenlő legyen a' haszon, a' fáradtság jutalma. Városon drágább az élelem, kevesebb költségbe kerülnek a' szellemi közlekedési eszközök, hírlapok, könyvek könnyebben kölcsönözhetők, vagy ingyen kapkatók.Falun olcsóbb az élelem, de drágábban juthajni hírlapokhoz, könyvekhez, pedig ezek egy jó hivatalnoknál szükségesek, mint a' falat kenyér. A' stólát véleményem szerint egészen eltörölni nem lehet, legalább a' temetésit nem! mert némi temetesi taxa általi megszorítás nélkül nem lehet egyes pap, ki a' sok predikátiós, bucsúztatós, imádságos halottat el győzné temetni;—hacsak valamelly egyszerű temetésmód nem határoztatik, de ez ismét egyesek hiúságának 's tetszésének lenne megkötése. Véleményem szerint jó volna, ha minden egyházban összeiratnék minden ollyan bizonyos meghatározott jövedelmű család, melly 20 éven felüli minden tagjaitól 10 pkrt mindannyiszor fizetni képes lehet — az illyen családokból alkotandó halotti társaság — mellynek szép mintáját lehet találni Nagykörösön, Kecskeméten, Pestmegyében — pénztárába, valahányszor a' társulat valamely tagja meghaland, 's onnan minden család, valamellyik tarsasági tagjának halálával egy a' társaság által meghatározott pénzöszszeget kapjon, melly pénzöszszegböl illendő temetése történhetik a' halottnak. Ezen temetésnek bizonyos meghatározott szertartásai véghezviteléért fizettessék a' papnak és eneklönek stóláúl bizonyos menyiség. — Minden az illyen társulathoz vagyoni képességgel nem biró szegényeket, 's minden 20 éven alóli gyermekeket 's ifjakat temessenek a1

pap és éneklő, egy meghatározandó egyszérü, de tisztességes temetési szertartással, ingyen. Más. u. m. keresztelési, esketési, keresztelő levél kiadási stólák szűnjenek meg! A' tanítók fizetésére nézve azt óhajtanám, hogy az minden elemi iskolákban tökéletesen egyenlő legyen a' közönséges papokéval. Mert a' tanítókat a' papokkal egy rangba nem helyezni továbkra is, méltatlanság lenne, kivált midőn ök hason nemű hivatalban működnek, helyök állandó leend, hasonlólag családosok lesznek, hivataligényeik szinte olly számosak, napi dolgaik 's kötelességeik még számosabbak 's terhesebbek Ieendenek, mint a' papoké. — Az elemi iskolatanítók fizetéséhez arányosíttassék a' közép iskolák tanítói fizetése. A' főiskolák tanárai magasabban fizettessenek a' középrendü papságnál. Ez szerény észrevételem az idézett értekezésre, 's véleményem az egyházi 's iskolai hivatalnokoknak országos pénztárból leendő fizetésének tervére nézve. S a 11 a y Pál, sár-bogárdi ref. oktató. VEGYES KÖZLEMÉNY. Figyelmeztetés. Augustns közepén járunk és az egyedi püspökség még semmit sem mozdított a' pesti értekezletre küldendő követek dolgában! Mit jelent ez ? A' ministeri rendeletnek nem akar-e engedelmeskedni püspökünk ? vagy a* köz-papság kijátszása van czélba véve? Nem oda Buda! Superintendentiánknak bibéje van, ós mi azokon fogunk igazítani, ha most a' pesti értekezletről elmaradunk is. Értik-e ezt püspökségünk körüli jó urak? X. Külföld. IX. Pilis és Schweicz. Mialatt Európa nem rég Schweiczban kigyuladt sajnos polgárháború kimenetelére forditá egész figyelmét, szemeit egyszersmind a' pápára irányzá , megtudni kívánva a' rendszabályokat, mellyekhez ezen egyházfejedelem nyúland olly vitában, melly félig egyházi volt 's mellynél a jesuiták megmaradása a' különszövetségi cantonokban forga fen. Ama szabadelvű sugallatoknak hódoland-e itt IX. Pius^ mellyek öt ismeretes reformjaira az egyházi birodalomban vezérlék, vagy ama hierarchiai erélyt fejtendi ki, mellyet akkor bizonyított be, midőn külföldön, péld. Irland-, Bajorországban 'sat. veszélyezve látta az ultramontan érdekeket? A' mivelt Európa azt kívánta tőle, hogy a' jezuitákat, mint föokait a' schweizi zavaroknak, híja vissza az illető cantonokból. E' rendszabály csakugyan nem látszott nehéznek Ha azelőtt egy