Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-08-17 / 40. szám

viszonyából kifejlett tartalmas úton, de ugy, hogy a* fejleményben inkáb az alaki képezés legyen a' főbb tényező. Ezen elvemből és a' tudományos szellemet megalapító tanulmányok kül és bel tőrjeiméből következik, hogy itt tisztán osztályrendszer szerint tanítani nem lehet, de szakrendszer szerint sem; hanem mint középtanodai osztályban a' kettő egymást sulyegyenítse, midőn a' népiskolákban nem lehet más mint osztály-, a' szakiskolákban pedig más mint szakrendszer. Ezért legyen: 1) Minden osztálynak egy fötanítója, ki a' nyelvészetet, jelesül a' hazait, latint, hellent és németet tanítja. 2) Legyen egy szaktanító a' vallástanban. Itt is lehet lelkész. 3) Egy szaktanító a' történettan- és földrajzban. 4) Egy szaktanító a' mér- és természettudományokban. Az éneklés, zenészet, írás, testgyakorlat segédtanítók által vezettetnek. 5) Mindezek fölött pedig legyen egy igazgató az intézet lelke, ki semmi tudománytanítással ne legyen elfoglalva. Egy tudomány-elöiskola igazgatójának ugy is igen sok tenni valója van. — És így nézetünk szerint lenne a' tudományelöiskolákban hat osztály- és három szaktanár egy igazgatóval és három segédtanítóval. így szerintünk az osztály- és szakrendszer szépen határozzák egymást a' nélkül, hogy egymást elnyomnák. Azonban miként tudományelö-iskola fogalmához illik, a' nyelvészet vigye a' főszerepet, melly ha túlságba akar esni, a' szaktudományok annak erélyesen fognak ellendolgozni. A* tudomány-elöiskolák tanárai föltételezik egy oldalról a' nyelvészeti, másról az ipartanoda! képezdeket (mikről alábV), és tanárrá senki, ha illy képezdékböl nem került, ne alkalmaztassák; mert ha nagy föladat népiskolát tanítani, nem kisebb feladat tudomány-elöiskolát, 's egyikre mikínt a' másikra elméleti és gyakorlati készültség kívántatik. Ha a' tanár illy képzettséget föltételez, még többet igényelhetni az igazgató iránt, ki ugyancsak kiérdemült elméleti és gyakorlati nevelőtanár legyen. 25. /V tudomány-elöiskolák igazgatása. Ha van hiány iskoláinkban akár tantárgy, akár fegyelmi tekintetben, leginkább van ez a' tudomány-elöiskolákban. Ha a' tudomány-elöiskolák előcsarnokai, előkészítői a' szak- vagy tartalmasán véve a' hivatal-iskoláknak; ha a' hiányos tudomány-elöiskolák nem eszközölhetnek mást, mint egyoldalú, félszeg és hiányos hivatalnokokat képeznek az álladalomnak: tehát a' tudomány-előiskolákra tantárgy és fegyelmi tekintetben álladalmilag kell gondot fordítani. Én a1

tudomány-elöiskolák iránti ezen gondot az igazgatás következő három fokozatán látom valúsíthatónak: 1) Első a' közvetlen vagy kebelbeni igazgatóság , melly áll a' tudomány-elöiskola helybeni igazgatójából, tanáraiból és némelly helybeni szakértő egyénekből: Ezen tagokat mind a' ministerium nevezi ki, mert mi nem képzelhetünk álladalmi hivatalnokot, ki nem álladalmi intézetből, hanem csak magános vagy épen elkülön;tett felekezetes iskolából kerül ki. — Ennek eddigelé is igen sok nyomasztó súlya van a' magyar birodalmon. Azonban, hogy egy felöl a' ministeri központosítás sziklái, másról a' népjog elegyetemített és szétfolyt hullámzó örvényei is kikerültessenek; mert egyik ugy mint a' másik szélsőségtől félek: mind a' kebelbeli igazgató testület mind a' következő fokozatok nyilvános úton járjanak el hivatásukban. Az így kifejtett közvélemény az intézetet 's az abbani nevelést megőrzi a' scylla- mint a' charibdistöl. 2) Tankerületi igazgató testület. Ez áll a' tankerületi igazgatóból, a' kebelbeli tudományelöiskolák igazgatóiból és kiérdemült nyugdíjas tanárokból. Ezeket is a' fent említett okért a' ministerium nevezi ki, de tényeikröl szinte az említett okért nyilvános úton számolnak. 3) Ministeri iskolatanács. Ez lényeiről a' nemzetképviselöinek számol. Kötelessége a' tudományelö-, valamint minden iskolák kül és bel életök tényezőiről gondoskodni, általán véve minden rendeleteket foganitani 's azok fölött őrködni. Az igazgató testületek kötelességei. a) Tantárgy és fegyelmi tekintetben elö vagy fölvehetési szigorlatot tartani. Ezt teljesiti a' kebelbeni igazgató testület. Ezen szigorlat nélkül senki sembocsáttathatik a'tudomány-elöiskolába. Fölvehetési kellékek a' növendékben: betöltött tízéves kor, átalán véve alaki képezettség, különösen a' hazai nyelv helyes ismerete, számtanbani járatosság, szorgalom és jó erkölcs. b) Áthelyezési szigorlat, mi szerént egyi kosztályból másikba csak oly növendékek léphetnek át, kik annak tanulmányait kielégitöleg bevégezték. A' gyengék egy évig még benmarasztatnak, a' ki két éven át az osztálytanulmányait kielegitöleg be nem végzi, az más életpályára utasittatik. Ezen áthelyezési szigorlat körül is a' kebelbeni igazgatóság jár el, eljárásáról a' tankerületi és ministeri tanácsot, valamint a' közönséget is tudósítandó. c) Érettségi szigorlat. Ennek föladata azt megvizsgálni váljon a' tudományclöiskolásokbirnak-e annyi képességgel, hogy a' fent érintett szaktudomány-elöiskolába, vagy bölcsészeti iskolába léptethessenek át. E végett a' hat osztály bevégeztével a' tudomány-elöiskolásoknak egy szabad év engedtessék, mellyen ismételvén a' tudo-