Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-08-17 / 40. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI Él 1IIILI1 LAP. 40. szám. Hetedik évi folyamat. Augustus 17.1848. A' nevelési ministerium teendői. (Folytatás Lásd 29 sz.) *) 21. Az ipariskolákkal párhuzamban álló tudomány-elöiskolák négy osztálya. (progymnasium) és sajátlagos tudomány-előiskolák (gymnasiumJ A' tudományelö-iskolák föladata a'tudományos szellem megalapítása. A' tudomány a1

külső és benső világ tudatából emelkedett ismeretek rendszere, vagy a' tárgylagosnak és alanyinak, a' tapasztalatinak és eszményinek rendszeres tudása. Hogy ezt megszerezhessük, erre valamint születettség, úgy sok előkészület is kell, még pedig mind a' tapasztalati mind az eszményi tanulmányok körül. Es épen ezen tudományszentély az, hová, bár erőködjék is, nem minden ember jut el. De azért az ide juthatáshoz mindenkinek út engedtessék. A' tudományelö-iskolákban telftát mind eszményi mind tapasztalati tanulmányok által készíttetlek elö a' növendékek tartalmas és rendszeres ismeretre, máskép az előkészítés egyoldalú leend, 's egy oldalú előkészítésből rendszeres tudomány soha nem álland elö. Ilyen tanulmányok az eszményi oldalon a nyelvek mértan, és vallástan; a' tapasztalati oldalon: a' nyelvekkel párhuzamban álló törlénettan; mert mit ér az ó világ tudományos kincsét szóval, gondolatait nyelvében fürkészni, ha annak történetével ismeretlenek vagyunk? A'tapasztalati oldalon a' mértanra viszonyulnak a' természettudományok. A' mértan, mint a' tiszta gondolatok rendszeresítő tana, ugyan figyelmet érdemel, de a' természet tartalma nélkül kevés értékű viszont a' természet rendszeres tudására sem emelkedhetünk mértani isméret nélkül. A' tapasztalati oldalon a' vallástanból mint eszményi isméretböl a' vallás történettana áll elö. Ezek azon eszményi és tapasztalati tanulmányok , mellyek a' tudomány-előiskolákban a' tudományos szellemet tartoznak megalapítani. 22. Á tudomány-előiskolák osztályzata. A' tudomány rendszeres tudás lévén; e' végett lelkünk kifejtési fokait kell főleg szem előtt *) A' tudományelő-iskolák tantervéről ezen lapok Í847. évi 29, 30 és 31. számában bővebben szóltam, ezért a' tantervről, mint illyenröl nehogy ismételjek, jelenleg röviden fogok ssólani. tartani, melly fokokon a' lélek ne csak elfogadja, ne csak szemlélje a' különböző tantárgyakat, de azokat magába vegye, földolgozza, átsajátítsa 's ez által önálló gondolkozásra emelkedjék. A' lélek kifejtésnek fő fokai: a' szemlélés vagy elvontan, a1

nézlés, az előterjesztés és képzelödés, a' fogalmazás és ítélés. Ezekből kerekedik aztán a' sajátlagos gondolkodáson, mindig az összehasonlító, elemező és szerkesztő tanmódot tartjuk szem előtt. E' végett a' tudomány-elöiskola eszményi tanulmányai közöl a' legképezöbbet a' nyelvet tartva szem előtt. Az első osztályban a' classicai nyelv alakjai szemléltetnek, viszonyítatnak a' hazaihoz, jelentésűk kikerestetik, ezután szerkesztik az egész alaktant fejőkben a' növendékek. Hogy mindig mondatból kell ki indulni a1

tanításnál, azt tartom, említenem sem kell. Á második osztályban már a' szavak alakjait nézik a' növendékek, hanem az egyes szavakat összetételűkre és származtaLásol fa nézve elemezik föl. Mennyi módosulásaira akad itt a' lélek ugy az előterjesztés és képzelés, mint az egyes fogalmaknak, az ahoz értő könnyen átlátja ! tehát milly gyakorlati gondolkodástanítás a' nyelvtanítás ! Ay

harmadik osztályban a' ^mondatok részei, az egyes fogalmak viszonyíttatnak egymáshoz, vagy a' lélek ítéleteket alkot vagy szerkeszt saí ját és idegen nyelven, és így nem szavakat, hanem fogalmakat fűz össze. A' negyedik osztályban a' mondatok különböző módosulásaival és beszéddé alakulási törvényeivel ismerkedik meg a' növendék. Láthatni mindezekből, hogy a' tudomány-elöiskolákban a' nyelvtantanítás semmi egyéb mint gyakorlati gondolkodástan, még pedig olly czélból, hogy sajátnyelvünk gondolkodástana erösítessék az idegen nyelvek különböző gondolkodás fordulatai és mondományai által; mert soha sem szabad feledni, hogy a' nyelvekben nem alakokat, nem szavakat tanulunk, vagy kellene tanulnunk, hanem az alak és szavakban rejlő szellemet 's azok összekötését. Az ötödik osztálylyal kezdetik meg a' szép és erőteljes előadás, miután az előző osztályokban gondolkozásra fejtettük a' növendékeket, még pedig először kötetlen irmódban vagy szónoklatilag inkább, azonban költészetileg is. 40