Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-08-07 / 37. szám

ban, hogy ezt teszik önérdekükből as wrafc, egyháziak úgy, mint világiak. Mindenütt bőven mutatkozó egyes részletekre azonban én sem ereszkedem, tudván, hogy a' szégyenítö meztelenités a' legüdvösb ügynek is nem barátokat, hanem ellenségeket támaszt. Igen, hinnünk kell azt, hinni tanít a' tapasztalás, hogy az anyagi hasznok, háttérbe szorítják a' szellemieket; az önérdekek vermet ásnak a1

valódi vallásos nemzeties, hazafias törekvéseknek, 's hinnünk kell, hogy csak ezeknek megszűntével fog fényleni az unió csillaga. Mert míg lesz a' vallás bajnokainak, mindnyájan gyarló emberek lévén, kancsal szemmel tekinteni egymásra, lesz a1

felekezetek közt az egyenetlenségi viszálynak is konkoly hintöje, 's ez mindinkább azok közül, kiknek van's lehet mit feltékenyen örizniök, mint azok közül, kiknek semmijök sem lévén, bizvást lehet mindent hova tovább, de niindezideig csak reményleni. Ugyanazért a1

vallásegyenlöség törvényét, kivált, ha reá bekövetkezend a' rangi rendi megtiszteltetések 's jövedelmeknek , minden hitfelekezet hivatalnokaira nézve, népségarányban leendő vagy kiterjesztése, vagy általános megszüntetése ; úgy tekinthetjük , mint olly roppant lépést az unióhoz, millyet pár századig izzasztó eröködéssel sem tudánk sem mi, sem a1 térítés buzgalmai meghaladni. Ez, merem mondani, nyilt út, nem csupán ágostai, hanem róm. hittanszerinti atyánkfiaival leendő unióra is. Mi, hogy ne csupa álom és ábránd, ne térítési vakbuzgalom feladata legyen ezutánra, véleményem szerint szükség lenne, mindenek fölött anyagi egyenlőséget létesitni 's meghatározni, mennyi számú nép tegyen bármellyik hitfelekezetben anyaegyházat; mennyi számú egyházból álljon a1

megye; mennyi megyéből a' kerület ? 'S mivel, valamint az anyagi haladásnak emeltyűje a' szellemiség: úgy a' szellemi fejledezésnek bölcsője az anyagiság; az arányos felosztás után kívánnám,hogy határoztassék,minden felekezet megyei 's kerületi hivatalához egyenlő rang; vagy mivel a' rangok aranyos bölcsőjében ringatott bábuk már férfiakká serdülésnek indulának, egyenlően semmi rang és méltóság, csak hivatal , a' hozzá kötendő munkássággal, egyenlő fizetési jutalom a' szolgálatért, mit mindenik a1 maga helyén tenni köteles mindaddig, míg a1

közbizodalmat birandja ; mert holtigivá egy hivatalt sem engednék a1

szellemi haladás rovására tespedezni. Hivatalok lennének minden felekezetbon egy érsekség , mint legfőbb, a' püspökségek, mint másodrendűek, az esperességek, mint harmadrendű hivatalok, az ezekhez kívántató jegyző— 's ügynökségekkel, 'sat. Apostoli föls. királyunk a' fő , kinek parancsára minden egyházi főbb hivatalnokok és képviselők köteleztetnének a' vallásügyminister elnöklete alatt hazánk minden osztályú népfajának szellemi haladását, üdvét, boldogságát Jézus apostolaihoz illőleg munkálni kivánó, évenkinti tanácskozásra összejönni. E* tanácskozás eredménye az országgyűlés elibe terjesztetvén 's a'fel 3ég által megerősítést nyervén, rendeleteinek minden magyarhoni keresztény engedelmeskedni köteleztetnék. Igy rendelném el az iskolákat is. Semmi felekezeti iskola többé. Mindenik a' közállodalomé, mindeniknek apolója a' közállodalom. Mindenik főiskolában a' külön felekezetekhöz képest, külön istenészettanitók a' felekezetek által; a' többi tanítók, az egyetembe országosan , a' kerületi főiskolákba kerületileg, a' megyeibe megyeileg, tudós hazafiakból valláskülönbség nélkül választandók. Szabadelvű tanitás, tanítói felelősséggel. A1

vallástanitóknak más felekezetek hitvéleményét gúnyjegyzékekkel ostromolni tilos. Minden tárgy fölötti felekezeti vélemény csak ismeret kedviért egyszerűen megemlitendö, 's mellyik legyen jobb ? a' választás a' tanítványokra hagyandó, minden polémia nélkül. Minden lelkésznek 's tanítónak , mint hivatallal egyenlőnek az álladalomtúl egyenlő fizetés, mert ez kezdete az egységnek. Népesb egyházakban a' mennyivel terhesb a' szolgálat, azt illetőleg jutalmazandja a' palástdíj. Mert ha r.iinden fizetések állodalmi kincstárból adatnak is, az esketési és temetési díjak nemcsak meghagyandók, hanem kivált háznál esketések, halotti szónoklatok's búcsúztatóknál, mikkel a' tehetösbbek fényleni vágyódásuknak szoktak tömjénezni, olly fokra emelendők, hogy a' lelkészeknek többnyire véletlenül eső, sokszor egésségüket koczkáztató, 's hivatalos készületök idejét megrabló fáradságaik teljesen kielégítessenek. Ezen fölül az ezer lelket haladó népesb egyházakba illő fizetéssel segédi hivatalokállítatván, a'teher a1

lelkészeken a'kisebb egyházakbeliekével kiegyenlítethetik. Segéd elfogadása azonban magától a' lelkésztől függvén, ha el nem fogadná 's reá szüksége sem lenne, az azt illető fizetés az állodalomé maradand. Igy az eddig sokképen hányatott segédek sorsa is szilárdabb állást nyerne, hivatásuk minden esetre a' lelkész 's egyház közmegegyezésétül, rendeltetésük 's elbocsátatásuk a' megyei szék jóváhagyásától föltételeztetvén. Igy kívánnék egyenvonalt húzni az állodalmi fizetésekre nézve, de a' mi ne zárná ki azt, hogy tehetősb egyházak hívei, például kunhalasi, debreczenyi, pesti, miskolczi, szentesi, h. m. vásárhelyi, nyíregyházi, szarvasi 'sat. szeretett papjokat magoktúl önkínt alapítandó tiszteletdíjjal szorosbban le ne kötelezhessék, vagy kitünöleg jeles egyénnek más egyházból lehető megnyerését, az állodalom 's szegényebb sorsú nép terhe nélkül ne eszközölhessék. Azon kiemelt szózat ellenében, hogy városon több levén a' költség, több fizetés is kívántatik, nyíltan mondom, hogy az;okok erőtlenek. A' városi lakos csinosb öltözkedést igényel ? Av